Állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a közoktatásban
Fotó: Freepik.com
Pótcselekvés és újabb „tölteléktantárgy” lenne az ember-állat kapcsolatról szóló választható tantárgy. Marosán Réka mezőpaniti biológiatanár a Krónikának elmondta, az ötlet üdvözlendő, viszont tantárgyként nem kellene helyet kapjon a diákok amúgy is túl zsúfolt órarendjében, sokkal inkább a Zöld hét vagy más alternatív oktatási programok keretében működnek sikeresen ezek a kezdeményezések.
2025. május 29., 08:002025. május 29., 08:00
Állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai általános iskolákban a 2026–2027-es tanévtől, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz. Az elképzelés szerint a tantárgyat civil szervezetek, állatorvosi rendelők és állatmenhelyek közreműködésével oktatnák. Az órákon nem általánosságokat tanítanának az állatokról, hanem olyan tudással vérteznék fel a diákokat, amelyre a mindennapi életben szükségük lehet.
az állatkínzás bűncselekmény, vagy a szabad levegőn nevelt tyúkok tojásai egészségesebbek. Az 5–6. osztályosok számára választható tantárgy ötletgazdája Hilde Tudora, az Ilfov megyei önkormányzat állatvédelmi igazgatóságának vezetője, a tárgyat kísérleti jelleggel már Ilfov megye több iskolájában bevezették.
Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógiás céllal tart bemutatókat a gyerekeknek.
Az új tantárgy oktatásának lehetséges formáiról Marosán Rékával, a mezőpaniti Kádár Márton Általános Iskola biológiatanárával beszélgettünk. A Marosvásárhelytől 13 kilométerre, a Mezőség irányában található településen 30 éve oktató biológiatanár a Krónikának elmondta, üdvözlendő, hogy hangsúlyt kapna az oktatásban az ember és az állatvilág közötti kapcsolat, viszont nem lenne szerencsés tantárgyként bevezetni a diákok amúgy is zsúfolt órarendjébe. „Fontosnak tartom, hogy a gyerekeket érzékenyítsük, fogékonnyá tegyük az állatvilág iránt, viszont
Az elképzelés ebben a formában korábban lett volna megvalósítható, amikor a tananyag évfolyamonként fel volt osztva növénytanra, állattanra, anatómiára és genetikára, ugyanis 6. osztályban az állattan tanításakor rendszerint felmerült az igény, hogy közelebbről megismerjük az állatokat, viselkedésüket, betegségeiket” – magyarázta lapunknak a biológiatanár.
Az óráknak állatorvosi rendelő is helyet adhat
Fotó: Freepik.com
Hozzátette, az évek során a diákok csirkét, kacsát, macskát, kutyát, hörcsögöt vagy galambot is bevittek biológiaórára, amiket alaposan megfigyeltek-vizsgáltak, és beszélgettek a viselkedésükről, a felelős állattartásról vagy arról, hogy mi a teendő, ha erdőn-mezőn vadállatokkal találkoznak. „Az állatvédelem része a törzsanyagnak 5. osztályban, de ki lehet rá térni 8. osztályban is a környezetvédelem keretében, nem szükséges heti óraszámra lebontva egész tanévre kiterjeszteni, mert úgyis túlterheltek a diákok” – mondta Marosán Réka. Rámutatott, tantárgyként csak nagyon jól kidolgozott koncepció és módszertan szerint lenne érdemes oktatni a témát,
„A romániai oktatás egyik hátránya, hogy több tantárgyat csak elméleti szinten oktatnak, nincs sem idő-, sem anyagi keret arra, hogy a gyakorlat is része legyen a tananyagnak. Sok esetben hiányzik a módszertan is, így nagyon nehéz egy 50 perces órát tartalmasan felépíteni, a diákok számára élményalapú, hasznos tudást átadni” – magyarázta a biológiatanár.
A pedagógus nem tartja célravezetőnek, hogy az ember és állat közötti kapcsolatot kizárólag tanórai keretek között, előadások vagy kisfilmek segítségével mutassák be. „Akkor lenne értelme ennek a tantárgynak, ha elméleti megközelítés helyett a gyakorlaton lenne a hangsúly. Például
Ez azonban sok esetben idő és anyagi támogatás hiányában kivitelezhetetlen” – mondta a pedagógus.
A mezőpaniti iskolában minden évben állatsimogató napot tartanak
Fotó: Marosán Réka
Problémásnak tartja továbbá Marosán Réka biológiatanárnő azt is, hogy az Edupedu oktatási portálon közzétett tantárgyismertető szerint az állatokkal kapcsolatos és segítségükkel megtanulható viselkedési szabályokról, a közösségi létről és felelősségről szóló tananyag leadásához nincs szükség szaktanárokra, ezekről a témákról akár az osztályfőnök, a biológia-, a földrajztanár, vagy a vallásoktató is elbeszélgethet a tanulókkal.
például az állatok anatómiája, viselkedése, ökoszisztémák működése, amelyek nem feltétlenül képezik részét a különböző szakterületeken oktató tanárok ismeretkörének. Előfordulhat, hogy egyes kollégák – akik faluhelyen élnek, kertészkednek vagy háziállatokat tartanak, van házi kedvencük – valamely aspektusból közelebb állnak a témához, azonban számukra is komoly felkészülést igényelhet az anyag szakszerű átadása” – mutatott rá a biológiatanárnő.
Az állatkerti látogatás is közelebb hozza a gyerekeket az állatvilághoz
Fotó: Haáz Vince
Arról is beszélt, hogy az ember és az állatok kapcsolatának megismerésére alkalmasak a Zöld vagy az Iskola másként hét programjai, amelyek keretében számos interaktív programot szervezhetnek a témában. Elmondta, a mezőpaniti iskolában már több mint egy évtizede minden évben megszervezik az állatsimogató napot, amelynek
A rendhagyó iskolai nap nagy népszerűségnek örvend a diákok körében, van, aki kutyával vagy macskával érkezik, de a diákok libát, borjút, hátas- és pónilovat, nyuszit, galambot, napos csibét, hörcsögöt, teknőst, kiskacsát, kislibát, halat, papagájt, kecskét és csincsillát is hoznak. Az állatsimogató nap során beszélnek a felelős állattartásról is, szóba kerül az egyes állatok gondozása is, ami nem idegen a falusi gyermekek számára.
Kicsi koruktól kezdve részt vesznek a kertészeti, mezőgazdasági munkálatokban, és az állatokkal való kapcsolatuk természetes és magától értetődő. A háziállatok bemutatásának az is a célja, hogy a gyermekek tudatosan értékeljék azt, amijük van, azt a helyet, ahova születtek és becsüljék meg azokat a lehetőségeket, melyeket kaptak az élettől” – mondta Marosán Réka. Rámutatott, az állatok jelenlétének, a velük való interakciónak számos pozitív hozadéka van, így az oktatásban is sokkal nagyobb szerepet kellene kapjanak.
A 2026–27-es tanévtől kezdőden egy állatokról szóló választható tantárgyat vezethetnek be a romániai iskolákban, amelyben arra tanítanák a gyerekeket, hogy felelősen, empátiával és tisztelettel viszonyuljanak a környezetükben élő házi- és vadállatokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!