Az élménypedagógia a gyűjtőszenvedélyből alakult ki
Fotó: Facebook/Benedek Márk
Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógia céljával tart bemutatókat a gyerekeknek. Az élménypedagógia lényege, hogy a közönség tagjai kézbe vegyék az óriáskígyókat vagy az egzotikus gyíkokat, mert szerinte ezzel leküzdhető az előítélet, amit az emberek többsége táplál a hüllőkkel szemben.
2025. február 23., 09:022025. február 23., 09:02
Az aradi magyar iskolaközpontban – amelyben a bölcsődétől érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek – ezen a héten zajlik az Iskola másként elnevezésű egyhetes programsorozat. Az alternatív oktatás során különféle rendezvényeket, előadásokat tartanak a diákseregnek, az egyik érdekesség a hüllőkiállítás, pontosabban hüllőbemutató, amire most is Benedek Márkot kérték fel. A múlt tanévhez képest ezúttal más csúszómászókat hozott el az élménypedagógiás foglalkozásra.
„Arra törekszem, hogy mindig újítsak egy kicsit, ezért új állatokkal, új barátokkal jöttem, hogy lássák, megismerjék, és hátha meg is jegyzik egy életre őket. Egy kockás pitont hoztam, ami egy elég fiatal egyed, viszont az óriáskígyók kategóriájában a leghosszabb, Ausztráliából egy galléros gyíkot és egy kéknyelvűszkinket, illetve egy görög teknősbéka-preparátumot, mert ezt jobban tudják fogdosni, forgatni, mintha egy élő példány lenne, amit túlstresszelnék” – magyarázta a Krónikának két foglalkozás közötti szünetben.
Előkészítő osztályosoknak magyaráz Benedek Márk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az állatok gazdája szerint nagyon fontos, hogy a hallgatók-nézők kézbe vegyék a példányokat. „Ez az élménypedagógiának a fő eleme: tehát nemcsak mesélek, fényképet mutatok nekik, hanem rátehetik a kezüket, kézbe vehetik, és így sokkal jobban megjegyzik, milyen is az az állat” – foglalta össze.
A lényeg, hogy a gyerekek kézbe vegyék az állatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emberek egy része idegenkedik vagy egyenesen irtózik a hüllőktől, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően sokan megváltoztatják a hozzáállásukat.
„A fő cél a megismertetés, illetve a félelemnek és sztereotípiáknak az eloszlatása, hogy nem annyira veszélyesek, csúnyák, rossz állatok ezek, hanem szerethetők, és igenis, lehet tartani háziállatként, ha betartunk bizonyos biztonsági előírásokat” – jelentette ki Benedek Márk, akinek a gyűjteménye 28 féle faj 48 példányából áll. Ezeket a lakásában, illetve most már egy háznál tartja, mert nem férnek el egy helyen.
Dobozokban utaztak Aradra a hüllők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Benedek Márk öt-hat éve gyűjt hüllőket, élménypedagógiás foglalkozásokat pedig két-két és fél éve tart. „Elsőre megragadtak a hüllők, csodáltam őket, ezért vásároltam magamnak néhányat. Egy idő után észrevettem a baráti köröm tagjain, hogy őket is érdekli, egyre többször és többen jöttek át hozzám, és akkor támadt az ötlet, hogy miért ne mutassam meg szélesebb körben, több embernek, esetleg gyerekeknek” – mesélt a kezdetekről.
Az egzotikus állatokat többnyire külföldi tenyésztőktől vásárolja a temesvári gyűjtő.
Hidegvér!
Fotó: Facebook/Benedek Márk
„Romániában kevesen foglalkoznak ezzel, de Magyarországon vagy másutt külföldön nagyobb hagyománya van ennek. Általában Magyarországról, Németországból vagy Hollandiából szoktam beszerezni, meg különböző börzékről, vannak egzotikus állatvásárok és -kiállítások, ahová eljönnek a tenyésztők, s ha megtetszik valami, haza lehet vinni” – magyarázta Benedek Márk, aki szerint nem kell kétségbeesni egy kígyó vagy más hüllő láttán.
Tapasztalatból mondja: fő a hidegvér!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!