Az élménypedagógia a gyűjtőszenvedélyből alakult ki
Fotó: Facebook/Benedek Márk
Nem zavarja, ha „kígyót-békát” mondanak rá, sőt egyenesen kedvesek szívének a hidegvérű állatok: Benedek Márk temesvári hüllőgyűjtő visszatérő vendég az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban, ahol élménypedagógia céljával tart bemutatókat a gyerekeknek. Az élménypedagógia lényege, hogy a közönség tagjai kézbe vegyék az óriáskígyókat vagy az egzotikus gyíkokat, mert szerinte ezzel leküzdhető az előítélet, amit az emberek többsége táplál a hüllőkkel szemben.
2025. február 23., 09:022025. február 23., 09:02
Az aradi magyar iskolaközpontban – amelyben a bölcsődétől érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak a magyar gyerekek – ezen a héten zajlik az Iskola másként elnevezésű egyhetes programsorozat. Az alternatív oktatás során különféle rendezvényeket, előadásokat tartanak a diákseregnek, az egyik érdekesség a hüllőkiállítás, pontosabban hüllőbemutató, amire most is Benedek Márkot kérték fel. A múlt tanévhez képest ezúttal más csúszómászókat hozott el az élménypedagógiás foglalkozásra.
„Arra törekszem, hogy mindig újítsak egy kicsit, ezért új állatokkal, új barátokkal jöttem, hogy lássák, megismerjék, és hátha meg is jegyzik egy életre őket. Egy kockás pitont hoztam, ami egy elég fiatal egyed, viszont az óriáskígyók kategóriájában a leghosszabb, Ausztráliából egy galléros gyíkot és egy kéknyelvűszkinket, illetve egy görög teknősbéka-preparátumot, mert ezt jobban tudják fogdosni, forgatni, mintha egy élő példány lenne, amit túlstresszelnék” – magyarázta a Krónikának két foglalkozás közötti szünetben.
Előkészítő osztályosoknak magyaráz Benedek Márk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az állatok gazdája szerint nagyon fontos, hogy a hallgatók-nézők kézbe vegyék a példányokat. „Ez az élménypedagógiának a fő eleme: tehát nemcsak mesélek, fényképet mutatok nekik, hanem rátehetik a kezüket, kézbe vehetik, és így sokkal jobban megjegyzik, milyen is az az állat” – foglalta össze.
A lényeg, hogy a gyerekek kézbe vegyék az állatokat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az emberek egy része idegenkedik vagy egyenesen irtózik a hüllőktől, de ezeknek a foglalkozásnak köszönhetően sokan megváltoztatják a hozzáállásukat.
„A fő cél a megismertetés, illetve a félelemnek és sztereotípiáknak az eloszlatása, hogy nem annyira veszélyesek, csúnyák, rossz állatok ezek, hanem szerethetők, és igenis, lehet tartani háziállatként, ha betartunk bizonyos biztonsági előírásokat” – jelentette ki Benedek Márk, akinek a gyűjteménye 28 féle faj 48 példányából áll. Ezeket a lakásában, illetve most már egy háznál tartja, mert nem férnek el egy helyen.
Dobozokban utaztak Aradra a hüllők
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Benedek Márk öt-hat éve gyűjt hüllőket, élménypedagógiás foglalkozásokat pedig két-két és fél éve tart. „Elsőre megragadtak a hüllők, csodáltam őket, ezért vásároltam magamnak néhányat. Egy idő után észrevettem a baráti köröm tagjain, hogy őket is érdekli, egyre többször és többen jöttek át hozzám, és akkor támadt az ötlet, hogy miért ne mutassam meg szélesebb körben, több embernek, esetleg gyerekeknek” – mesélt a kezdetekről.
Az egzotikus állatokat többnyire külföldi tenyésztőktől vásárolja a temesvári gyűjtő.
Hidegvér!
Fotó: Facebook/Benedek Márk
„Romániában kevesen foglalkoznak ezzel, de Magyarországon vagy másutt külföldön nagyobb hagyománya van ennek. Általában Magyarországról, Németországból vagy Hollandiából szoktam beszerezni, meg különböző börzékről, vannak egzotikus állatvásárok és -kiállítások, ahová eljönnek a tenyésztők, s ha megtetszik valami, haza lehet vinni” – magyarázta Benedek Márk, aki szerint nem kell kétségbeesni egy kígyó vagy más hüllő láttán.
Tapasztalatból mondja: fő a hidegvér!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!