Újabb tankönyvkatasztrófa fenyeget

Az egyesület vezetői rámutattak: a szaktárca, valamint az Országos Felmérő és Vizsgáztató Központ (CNEE) illetékesei semmit nem tanultak a tavalyi „katasztrofális\" helyzetből, amikor az első és második osztályos tankönyvek kiadására vonatkozó versenykiírást rendkívül későn, március közepén hirdették meg.

„Az eljárást hiányosan bonyolították le, a tankönyvek pedig jóval a tanév megkezdése után készültek el, ez pedig példa nélküli zavarodottságot okozott a tanügyben\" – hívta fel a figyelmet a könyvkiadók egyesülete.

Másfél hónapos késés

A szövetség tagjai hangsúlyozták: noha az oktatási minisztérium biztosította őket arról, hogy idén megfelelően előkészítik a folyamatot, a helyzet a tavalyinál is súlyosabb. A licitet csak április 23-án írták ki, másfél hónapos késéssel 2014-hez képest, a pályázat pedig a szakértők szerint jogi és szervezésbeli hézagokkal van tele, amely „újabb tanügyi összeomláshoz vezethet\".

„Félő, hogy a kisdiákok olcsó, kidolgozatlan, a pedagógusok által a nyári üdülés alatt kiválasztott kiadványokból fognak tanulni, amelyeket majd valamikor karácsony körül kapnak kézhez. A szaktárca érdektelenséggel, arroganciával és megvetéssel kezeli a helyzetet, mintha tökéletesíteni akarná a tavalyi katasztrofális ügyintézést, amelyért azóta sem vontak felelősségre senkit\" – bírálta a kormányt az egyesület.

A szövetség többek között azt kifogásolja, hogy a minisztérium és a vizsgáztatóközpont kizárta a licitről azokat a kiadókat, amelyek a legkisebb árhoz képest 14 százalékkal drágább kiadványokkal pályáztak, holott minőségileg ezek a tankönyvek jobbak voltak. A kiadók szerint a megoldás egyszerű: be kell vezetni a tankönyvek szabadpiacát, ez ugyanis mindegyik európai országban bevált módszer. Ebben az esetben a szaktárca csak ellenőrizné a piacon rendelkezésre álló tankönyvek tartalmát, és az iskolák döntenék el, hogy ezek közül melyiket vásárolják meg diákjaik számára.

A miniszter ígérget

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter még a licit meghirdetésekor úgy nyilatkozott: nem tudja garantálni, hogy a pályázatot sikerül idejében lezárniuk, ezt szerinte egyetlen nyilvános versenykiíráson sem lehet biztosítani, de a diákok ősszel mindenképpen kapnak tankönyveket, „vagy újat, vagy a régieket, hiszen ezek cserélhetők\".

A tárcavezető ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a tavalyi eset nem ismétlődik meg. Cîmpeanu azt is elmondta: legfeljebb három különböző tankönyvet fog megrendelni a minisztérium a harmadikosok számára, ennél több kiadvány ugyanis szerinte rontaná a minőséget.

Hasonlóan vélekednek az idei licitről a Krónikának nyilatkozó kiadófelelősök is. Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója elmondta: már a tavalyi licit is megnehezítette a dolgukat, az idei kiírás azonban még azon is túltesz.

„A késlekedés nyomán a kiadóknak alig másfél hónapot hagytak a felkészülésre, ráadásul az egy könyvre szánt pénzt is csökkentették. Tavaly az oktatási minisztérium legfeljebb 8,1 lejt fizetett egy kiadványért, idén pedig már csak 7,9 lejt. Múlt évben ugyanakkor hat könyvet fogadtak el, idén ez háromra csökkent, így a kiadóknak kevesebb esélyük van nyerni, holott a felkészülés hatalmas befektetést jelent\" – panaszolta Dáné Károly.

A vezérigazgató szintén úgy véli: az árverseny a minőség rovására megy. Elmondása szerint az idei kiírásban több „rejtett csapda\" is van, például míg tavaly a nyertes kiadó a minisztériummal kötött szerződést, most a megyékkel külön kell ezt megtennie, egy kiadványra tehát legalább tizenhat megállapodást kell aláírni, ez pedig még bürokratikusabbá teszi a kiadást.

Hátrányban a magyar könyvek

A szakember arra is rámutatott: az árversenyben óhatatlanul is alulmarad a magyar nyelvű tankönyv, miközben a kisebbségi tankönyvkiadást már az hátráltatja, hogy együtt kell versenyeznie a románnal. Dáné kifejtette: a magyar nyelv és irodalom, a zene és a kisebbségeknek szánt könyveken kívül minden kiadványt román nyelven kell megírni és ezzel pályázni, holott a már eredetileg is magyar nyelven fogalmazott tankönyv sokkal érthetőbb lenne a diákok számára, mint azok, amelyeket „kutyafuttában\" fordítanak le. Emlékeztetett: a tavaly kiadott másodikos tankönyvek közül sem fordították le mindegyiket.

A helyzet valósággal elriasztja a potenciális jelentkezőket: a kolozsvári Ábel Kiadó például nem vállalja a bizonytalan kimenetelű liciten való részvételt. Szikszai Attila, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által létrehozott cég igazgatója lapunknak elmondta: hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, nem pályáznak, ennek ellenére készülnek, mert abban bíznak, hogy az első kiírás sikertelen lesz, ezért még egyszer meg kell hirdetni.

„Ennyi idő alatt illusztrálni sem lehet egy kiadványt\"

Szikszai Attila ugyancsak a rövid határidőre panaszkodott, mint rámutatott: a könyv illusztrálását sem vállalja ennyi idő alatt egy grafikus. Nehezményezi ugyanakkor, hogy a papíralapú és a digitális változatot idén összekapcsolták, a jelentkezésnél mindkettőt be kell mutatni, ez pedig tetemes költséget ró a kiadókra, ami meg sem térül, ha nincsenek a befutók között. „Tízezer példányszámnál a költségek felét a digitalizálás teszi ki, és a fennmaradó összegből kell fizetni a szerzőt, a szerkesztőt, a grafikust és a nyomdaköltségeket\" – részletezte a kiadó igazgatója.

Rámutatott: tavaly az első osztályos tankönyveknél azért vállalták a kockázatot a kiadók, mert minden évfolyam új kiadványt kap, így négy–hat év alatt megtérülhet a befektetés, de a második, harmadik osztályosok már átadják a példányokat, az utánnyomás pedig nem annyira kifizetődő.

Nem túl optimista Király András, az RMDSZ oktatási államtitkára sem. Mint a Krónikának kifejtette: a tankönyvkiadás állandó probléma lett, nemhogy az érintett cégekkel, szervezetekkel, de még a minisztériumon belül sem konzultálnak az ügyben.

Az államtitkár úgy véli: mivel sürget a határidő, nem valószínű, hogy a szaktárca már módosítja az idei kiírást. „A licit meghirdetésekor már a kész módszertant, szabályzatot teszik elénk, azzal takaróznak, hogy ezeket az európai uniós normák alapján dolgozzák ki\" – magyarázta Király. Hozzátette: a miniszterváltás óta még nehézkesebb a kommunikáció.

Mint ismeretes, tavaly a minisztérium az első és a második osztályos új tankönyvekre is licitet hirdetett – ugyancsak késéssel. Az eredmény ellen számos kiadó óvást nyújtott be, ezeket a fellebbezéseket elbíráló országos tanács vitatta meg, amely úgy döntött, a pályázatokat másodszor is elemezni kell. Ennek nyomán a folyamat rendkívül elhúzódott, a tankönyvek nem készültek el a 2014/2015-ös tanév kezdetére, így a kisiskolások kénytelenek voltak a régi tankönyvekkel nekilátni az iskolakezdésnek.

Az új tankönyveket hónapokkal később, karácsony táján kezdték szétosztani az iskolákban, sok helyen pedig egy ideig párhuzamosan tanultak a diákok a régi és az új kiadványokból, ráadásul a tavaly első ízben kiadott elektronikus kiadványok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, az iskolák többsége ugyanis nem rendelkezik a szükséges felszerelésekkel.