Tönkreteszik. Súlyosan sérül a szecessziós utcakép a modern tömbházak megépítésével
Fotó: Haáz Vince
A főtéri „üvegház” után újabb, ingatlanfejlesztési projekt néven eladott terv borzolja a kedélyeket Marosvásárhelyen. Néhány vállalkozó a történelmi belvárosban, védett övezetben több patinás lakóházat kíván lebontani, helyükbe pedig tömbházakat bezsúfolni. Ezzel a környék arculatát is megváltoztatnák, ugyanakkor még nehézkesebbé tennék az amúgy is akadozó gépkocsiforgalmat.
2021. augusztus 07., 14:392021. augusztus 07., 14:39
A Kálvária (jelenlegi Alexandru Papiu Ilarian) utca belvárosi szakaszának átalakításával készül egy szűkebb vállalkozói csoport Marosvásárhely védett övezetében tömbházakat építeni. A „fejlesztők” két egymás melletti családi házat, valamint a szomszédoktól kertrészeket vásároltak fel. A múlt század első felében kialakult környékhez még a tömbházépítési lázban égő kommunista hatalom sem nyúlt, most viszont minden hatóság, beleértve a polgármesteri hivatal főépítészét is, rábólintott a kezdeményezésre.
Szép István a szomszédos Kőrösi Csoma Sándor utcában lakik, és abban a szerencsés helyzetben van, hogy ha megépülnek a panelek, egyik sem kerül a kertje tövébe. A férfi, aki lapunktól értesült a tervről, mégis úgy érzi,
Mint meséli, az 1980-as években is felmerült néhány ház lebontásának és tiszteknek szánt panelek építésének gondolata, azonban a környékbeli lakók felháborodása meghiúsította az illetékesek szakmaiatlan tervét. Nem volt könnyű, és jókora bátorság kellett ahhoz, hogy abban a korszakban valaki szembeszálljon a párttal. Viszont a demokráciában, ahol már csak a pénz számít, mint kiderült, szinte lehetetlen jobb belátásra bírni a hatóságokat.
Nem Szép István az egyetlen lakó, aki nem tudott a tervről. A majdani tömbházak közvetlen szomszédságában álló, csodálatos szecessziós ház tulajdonosa, Burghardt Judith is későn szerzett erről tudomást. Mint mondja, amint meghallotta, mire készülnek a beruházók, azonnal felkereste a város főépítészét. „Egy keddi napon toppantam be Daniela Miheţhez, aki éppen fogadónapot tartott, és azt mondta, ő nem tud semmiről semmit. Rá két napra, csütörtökön a kerítésem túlsó oldalán már az új tulajdonosokkal csevegett” – meséli a Papiu 13. szám alatt lakó tőszomszéd.
Burghardt doktornő nem az egyedüli, aki becsapva érzi magát.
– fakad ki lapunknak Körtesi Katalin, aki születése óta az 5. szám alatt lakik. Mint mondja, az ő udvarára fognak a leginkább belátni a majdani épületek tulajdonosai. „Nem vagy önző, részemről építsen más is, de miért kell ezt a kis zöldet innen, a város szívéből felszámolni? Még hány és hány katasztrófára van szükség ahhoz, hogy megértsük: a természetet nem szabad bántani!” – érvel a több mint hat évtizede a Kálvária utcában lakó nő.
Fotó: Haáz Vince
A néhány évvel ezelőtt a közelbe költözött Dinu Socotar volt szociáldemokrata parlamenti képviselőt is zavarja, ami történik. Mint hangsúlyozza, ő vállalkozói szemszögből közelít a témához. Üzletemberként megérti a beruházókat, hogy a befektetés által minél nagyobbat szeretnének nyerni, de azt már nem tudja lenyelni, hogy miért kell egy szép belvárosi rész és a hozzá tartozó zöldövezet a pénzhajhászás áldozatául essen. Vállalkozóként az is zavarja, hogy a tömbházak bezsúfolása következtében a többi ingatlan értéke csökkenni fog. „Nem mindegy, hogy van egy szép magánházam egy másik családi ház mellett, vagy egy tömbház tövében” – magyarázza. Socotar szerint a beruházó akkor is nyert volna, ha az egyik földszintes házat manzárdosította volna – úgy, hogy azzal ne változtassa meg az utcára néző homlokzatát.
Daniela Miheţ szerint ugyanakkor ez nem kötelező.
Jóval azelőtt, hogy felmerült volna a tömbházépítés gondolata, Burghardt Judith számtalanszor fordult az illetékes hatóságokhoz a forgalom mérséklését kérvényezve. Bár elismerték, hogy kérése jogos, a válasz minden egyes esetben ugyanaz volt: semmit nem lehet tenni a forgalom csökkentése érdekében. Az 1948 óta a Papiu nevet viselő Kálvária utca ugyanis két városrészt köt össze. A több tízezer lakóval rendelkező Tudor negyedből itt kelnek át a hegyen azok, akik a kórházakhoz, az orvosi egyetemre, a temetőkhöz, a Várba, a közbeszédben Bulevárdnak nevezett Vársétányra, a Víkendtelepre, a Somostetőre vagy az Unirii negyedbe szeretnének eljutni. De a Segesvár, Szováta, illetve Nyárádszereda irányából érkező kisautós tranzitforgalom is itt halad át, Szászrégen és részben a Mezőség irányába.
A szűk, mindössze kétsávos úton sem parkolni, sem megállni nem lehet, de még egy udvarba vagy garázsba bekanyarodni is komoly feladatot jelent.
– próbálja érzékeltetni a helyzet fonákságát a nyugalmazott fogorvosnő.
Fotó: Haáz Vince
Egy biztos: 2016 és 2020 között a városháza közlekedésügyi bizottsága három ízben is elutasította az építő kérdését. „Valahányszor beterjesztették a javaslatot, a testület mindig határozott nemmel válaszolt. Az amúgy is sokszor lépésben haladó forgalom további akadályoztatásával nem lehet egy ilyen zsúfolt utcát újabb ki- és betérésekkel terhelni” – szögezi le Magyary Előd, aki három éven keresztül irányította a tanács legnagyobb frakcióját. Az RMDSZ volt önkormányzati képviselője azonban egy másik komoly gondot is megemlít. Arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb és hirtelen lezúduló esőzések alkalmával az az utcarész, ahová a beruházók építenének, afféle teknővé alakul, ahová a mindkét irányból összegyűlt víz megáll. Ilyenkor a föld alatti hálózat sokszor órákig nem győzi elnyelni a csapadékmennyiséget. Mivel helytelen módon az esővíz és a szennyvíz ugyanabba a vezetékbe kerül, megtörténhet, hogy ezentúl a három tömbház szennyvize is az úttestre, illetve annak bűze a légtérbe jut – állítja szakemberekre hivatkozva Magyary. Mindezek ellenére a sorozatos nemleges választ követően a 2000-es helyhatósági választások után a beruházónak sikerült kicsikarnia a közlekedésügyi bizottság jóváhagyását.
Azon túl, hogy a temetők és a város legnagyobb iskolái közé tartozó Papiu- és Unirea-főgimnáziumok, valamint a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium környékén még inkább megbénítja a forgalmat, a közel negyven lakrészes tömbház esztétikai szempontból sem illeszkedik a patinás régi házak közé – véli Keresztes Géza.
„Fontos megőrizni a környék jellegét és a város tüdejét, annál is inkább, mivel védett övezetről van szó. A gond az, hogy beindult a lavina: ha a törvényesség látszata alatt ma engedélyt adunk valamiféle furcsaságra, holnap bele kell egyeznünk egy következőbe is. És így, lépésről lépésre, fel lehet számolni a város építészeti örökségét. Ugyanis egy ideje Marosvásárhelyen bármire meg lehet szerezni az építkezési engedélyt” – állítja a műépítész.
Azt már nevük elhallgatását kérő vállalkozóktól tudjuk, hogy ha az ember élelmes, és tudja, kihez és hogyan kell „benyitni”, előbb-utóbb engedéllyel tér ki onnan. A „bármire” célozva, Keresztes egy konkrét példával is szolgál: ez a főtér kakukktojásának számító üvegpalota. Amint a Krónika is beszámolt róla,
Teljesen felborult Marosvásárhely főterének építészeti egyensúlya egy új beruházás megvalósításával – erősítik meg sok helyi lakos véleményét szakemberek, akik szerint a kommunista rendszer sem okozott ekkora kárt. A radikális homlokzatcserét elvégző vállalkozó csak addig tartotta be ígéretét, amíg me
A főtéri, illetve a Papiu-gimnázium környéki ingatlanok közt az az összefüggés, hogy a tervet ugyanaz a szakember, Cristian Hanusz készítette, aki értesüléseink szerint a Kálvária-projektben nemcsak tervezőként, hanem befektetőként is jelen van. Lapunk elsősorban arra lett volna kíváncsi, hogy néhány panelért műépítészként nem sajnál egy újabb szecessziós házat feláldozni, a szakember viszont nem volt hajlandó válaszolni. Mint ahogyan a többi kérdésünkre sem. Mindössze annyit mondott, hogy a társasházak alatt parkoló gépkocsik nem fogják zavarni a forgalmat, de különben is, minden egyes engedélyt beszereztek.
Egy aláírás mindenképpen hiányzik az iratcsomóról: ezt Soós Zoltán polgármesternek kell megadnia. Ha ez a szignó is rákerül az engedélyre, az építő nekiláthat a bontásnak, a szomszédok meg minden bizonnyal a pereskedésnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!