Újabb részeit találták meg Kolozsvár középkori városkapujának

Ez az ásatás biztosan el fog tartani egy-két hetet, de persze, sietni kell, mert az utca kellős közepén vagyunk” – fogalmazott lapunknak a szakember arra utalva, hogy az önkormányzat nagyon sürgette az út másik sávján, a kaputorony felbukkanásakor elkezdődött régészeti ásatást is. „Végül az idő múlásával és a nyomás hatására meg lehetett ásni rendesen azt az oldalt is, leástunk az alapozásig” – tette hozzá.

Lupescu Radu szerint az újabb leletek nyomán sokkal több információhoz juthatnak a középkori város bejáratáról, hiszen egy hónappal ezelőtt csak a torony egyik oldalát találták meg a négyből.

– vetítette elő a szakember. Aki szerint már hetekkel ezelőtt is megtudtak új információkat a középkori bejáratról, melynek eddig még a pontos helyét sem ismerték.

„A toronynak nem ismertük az egész pontos helyét, alaprajzát, mert elbontották az 1870-es évek elején, amikor nem dokumentálták olyan precízen. Most tudjuk, hogy hol van, és nagyjából azt is – legalábbis alapozás szintjén –, hogy hogyan nézett ki” – tette hozzá Lupescu Radu.

korábban írtuk

Amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron: akadályozza a városvezetés a Híd utcai városkapu feltárását

Nemhogy szorgalmazná, egyenesen akadályozza a kolozsvári polgármesteri hivatal a középkori városmag régészeti feltárását, az épített örökség hasznosítását – véli Guttmann Szabolcs, Nagyszeben volt főépítésze. Jó példa erre a napokban megtalált Híd utcai középkori városkapu, ahol a rég&a

Mint arról beszámoltunk, Kolozsvár négy középkori kaputornyából az egyiket, az északit egy hónappal ezelőtt, szeptember 11-én találták meg a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcának a felújítása során.

Az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le.

A feltárást vezető Sorin Cociş régész akkor úgy nyilatkozott, hogy bár folytatják a munkát a térségben, a városkapu alapozását nem tudják megmutatni a nagyközönségnek, a földben fogják konzerválni és legfeljebb az úttesten jelölhetik meg annak helyét. A régész kifogásolta, hogy a munkálatok megrendelőjeként az önkormányzat nem hagy elegendő időt a szakembereknek az értékes lelet feltárására.

a főtéri és más belvárosi felújítások során is elutasító volt a hozzáállása a szakemberek munkájához. Így sem a város római kori, sem a középkori múltját nem tudják tanulmányozni, holott Nagyszeben volt főépítésze szerint erre a kincses városban már csak amiatt is szükség lenne, mivel az egykori római városra ráépült a középkori.

„Ki-ki nagyon büszke a maga korára, csak épp minimálisat tudunk a római városról is, és a középkoriról is. Mert a régészek nem tehetik azt, amit kellene, nem kapják meg az ehhez szükséges megrendelést a városvezetéstől” – fogalmazott lapunknak Guttmann Szabolcs.