Fotó: Rostás Szabolcs
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város egyik, északi kaputornyát.
2019. szeptember 11., 17:052019. szeptember 11., 17:05
2019. szeptember 12., 22:502019. szeptember 12., 22:50
Kolozsvár egyik középkori kaputornyát, az északit találták meg a régészek a kincses város egyik legforgalmasabb útjának, a Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utcának a felújítása során. Ez az első felszínre került középkori kapuja a városnak, írta a Mediafax.
Az értékes felfedezésről Sorin Cociş régész, a Régészeti és Művészettörténeti Intézet munkatársa számolt be a hírügynökségnek, aki szerint az A kategóriás műemlék szerdán bukkant napvilágra. Elmondta, hogy az útszakaszon az intézet mellett az Erdélyi Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakemberei dolgoznak, az ő kutatásaik nyomán bukkant felszínre a város egyik középkori bejárata.
A szakember szerint az Óvár tornyos kőkapuját 1404-ben építették és 1873-ban, a város fejlődésével és terjeszkedésével bontották le. Sorin Cociş elmondta, folytatják a régészeti feltárást a térségben, azonban a városkaput nem tudják a maga valójában megmutatni a nagyközönségnek, a földben fogják konzerválni. Legfeljebb az úttesten jelölhetik meg annak helyét, illetve a helyhez közel, egy maketten mutathatják meg, hogyan is nézett ki.
Fotó: Rostás Szabolcs
Lupescu Radu, a feltárást végző szakértői csoport régész munkatársa a Krónikának a helyszínen elmondta: Kolozsvár négy egykori kaputornya közül az egyik legfontosabbat, a Híd utcait fedezték fel. A Sapientia – EMTE oktatója közölte, az 1477-ben befejezett, a 19. században elbontott tornyot eddig még sohasem dokumentálták régészek. „Sikerült feltárnunk azt a falat is, amely összeköti a kaputornyot a Malomárkon átvezető híddal.
– állapította meg a Krónikának a történész, régész. Lupescu Radutól megtudtuk, hogy a leletet ledokumentálják, majd sajnos a sugárút felújítása során vissza kell tömni. A régészek abban reménykednek ugyanakkor, hogy a Híd utca másik aszfaltsávjának feltörésekor felbukkan az egykori kaputorony többi része is.
Lapunk értesülései szerint egyébként a kolozsvári önkormányzat erőteljesen sürgette a régészek feltárómunkáját, mivel
Eredetileg különben a felújítási munkálatokat végző cég a kaputorony falán akarta átvezetni az új vízvezetéket, ehhez azonban a régészek nem járultak hozzá.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni, olvasható a Wikipédián. A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja. Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében. A falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat.
Egy 1737-ben kelt leírás szerint „Az Ó-várba hajdon két nagy kapun s ugyan annyi kis kapun vagyis ajtón lehetett bejutni, melyek közül az északi nagy kapu és kis ajtó ma kővel és mészszel berakva áll, csak alattok van nyílás hagyva, hogy a vár egy részéből egybegyűlő víz kifolyhasson. A délre nyiló kapu, valamint a kelet-déli kis kapu csak lóháton és gyalog való bejárásra alakítva át, ma is nyitva áll. Az utóbbi kis ajtó felett egy ötödik kerek torony emelkedett.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás