Fotó: Rostás Szabolcs
Nemhogy szorgalmazná, egyenesen akadályozza a kolozsvári polgármesteri hivatal a középkori városmag régészeti feltárását, az épített örökség hasznosítását – véli Guttmann Szabolcs, Nagyszeben volt főépítésze. Jó példa erre a napokban megtalált Híd utcai középkori városkapu, ahol a régészeknek nem hagynak elegendő időt a fontos lelet feltárására, a római és középkori város rétegződésének tanulmányozására.
2019. szeptember 13., 14:312019. szeptember 13., 14:31
2019. szeptember 14., 13:422019. szeptember 14., 13:42
Hiába találták meg a régészek Kolozsvári középkori városkapuját, nem lesz elegendő idejük az értékes lelet tanulmányozására. A kincses város polgármesteri hivatala a munkálatok sürgős voltára hivatkozva ugyanis nem engedélyezi a mélyreható kutatást. Az eljárás nem új keletű, Emil Boc polgármester és csapata évek óta keresztbe tesz a szakmának, amikor a különböző infrastrukturális beruházások kapcsán esély adódna a középkori városmag feltárására.
„Ezt látjuk a Híd utcai kapunál is: meg kell álljon a régész egy bizonyos szinten, anélkül, hogy mélyebbre áshatna.
– fogalmazott a Krónikának Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember, aki Nagyszeben volt főépítészeként részt vett hasonló munkában.
Csakhogy amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron. „Városfüggő, hogy mennyi figyelmet szentelnek erre. Szebenben eleve úgy indultak a tervek, hogy a teljes belvárosban csillapítjuk a gépkocsiforgalmat, és megjelöljük a volt várfalakat, vártornyokat. Kolozsváron ez nem történt meg” – jelentette ki a szakember, aki korábban a Román Építészkamara erdélyi fiókját is vezette.
Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédő
Fotó: Facebook/Emil Boc
Ígéretek szerint az északi kapu megjelölése lesz az első lépés ebbe az irányba. Guttmann Szabolcs rámutatott: a kincses városban már csak amiatt is fontos lenne a régészeti feltárás, mivel az egykori római városra ráépült a középkori.
Mert a régészek nem tehetik azt, amit kellene, nem kapják meg az ehhez szükséges megrendelést a városvezetéstől” – tette hozzá.
A Híd utcai középkori kaputorony alapjairól csütörtökön 3 dimenziós felvételeket készítettek a szakemberek, de időhiány miatt hamarosan be kell temetniük az árkokat. A felfedezés várható volt: a legtöbb városban a 20. század elején lebontották a középkori kaputornyokat, hogy megoldják a közlekedést és összekössék az erődített várost az utólag fejlesztett új várossal.
„Ezeket ledöntötték, de a járószint alatt megvannak az alapok. Mivel nem voltak részletes felmérések, a szakemberek számára inkább az okozhat meglepetést, hogy mekkora volt az egykori kaputorony.
Rámutatott, az egykori városkaput akár a Híd utcai forgalmas útszakaszon is meg lehet jelölni más színezetű kővel, téglával. Ezzel is tudatosítani lehet a város különböző fejlődési korszakait, főként olyan helyeken, ahol sétálóövezeteket is kialakítanak. A nyugati trend is ez,
Fotó: Rostás Szabolcs
Kolozsváron azonban még messze vagyunk a sétálóövezettől, a Híd utcában csak forgalomlassítást vezetnek be. „Jó lenne, ha legalább megjelölnék, hogy a városatyáknak is jelezze: innen kezdődik az erődített város” – mondta Guttmann Szabolcs, aki szerint idővel Kolozsvár is eljut oda, hogy a gyalogos pozitív diszkriminációt élvez majd a belvárosban, főként észak-déli vonalon.
Az eddigi tapasztalat nem reménykeltő: azon szakaszokon, ahol sétálóövezettel helyettesítették az autósforgalmat, szélesítették a járdákat, a kövezés előtt alapvető feltétel lett volna a teljes régészeti feltárás.
A régészek beavatkozását azonban sokszor azzal hárítja el a városvezetés, hogy emlékeztet: a 90-es években feszültséget keltett az ásatás. „Ami hamis kijelentés, mert
És engedjük meg a régészeknek, hogy tárják fel, miként tevődik egymásra egy római kori város egy rendhagyó koraközépkori várossal” – magyarázta a műépítész. Emlékeztetett, eddig csak „a Funar-gödrökben” van bemutatva a múlt, de ezek épphogy nem támasztják alá a szakma azon feltevését, miszerint a különböző korokban az utcák és a közterek egymásra tevődnek.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az urbanisták, építészek, régészek, történészek nagyon kíváncsiak erre, de ahhoz, hogy kiderüljön, a felújítások alatt folyamatosan dolgozniuk kellene. Erre alig van lehetőség, hiába van Kolozsváron a legnevesebb szakembergárda.
Egyértelmű, hogy a műemléki jóváhagyáshoz ezek a beruházások föltételezik a régészeti kutatást. De a kutatás helyett általában egy régészeti felügyelettel kipipálják a problémát. A felügyelet annyi, amennyit a Híd utcában látunk. A kutatás az lenne, hogy megismerjük, mi van 2 méter mélyen, a mostani burkolat alatt” – fogalmazott Guttmann.
Elmondta, Nagyszebenben turisztikai szempontból hatalmas hozadéka lett a szakszerűen helyreállított városképnek.
– osztotta meg kételyeit a műemlékvédő. Rámutatott, az állandó sürgős munkák miatt a szakmai szempontok egyre inkább háttérbe szorulnak, a főtéri, belvárosi járdaszélesítéseknek a meglévő infrastruktúrákat sem javították fel. „Azért, hogy ne legyen régészeti probléma, nem ássunk le.”
Guttmann Szabolcs ezzel magyarázza, hogy a kövezés előtt nem cserélték ki a régi csapadékvíz- és szennyvízcsatornákat, és bár közterület, a lakókra bízták a munkát. „Isten ments, hogy egy lekövezett járdát mindenki felásson, hogy levezesse a szennyvízvízcsatornáját” – jelentette ki.
A szakma ezt mindig elmondja, de ahhoz, hogy a hozzáállás radikálisan megváltozzon, sok bajnak, búnak kell történnie” – vélte a szakember. Sikerként értékelve, hogy unszolásukra a Főtér nyugati oldalán utólag sikerült orvosolni a bajt, máshol azonban továbbra is a szőnyeg alá van seperve.
Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás