Várhatjuk. Bár nem túl bonyolult projekt, évek óta nincs valós előrelépés a kolozsvári helyiérdekű vasút ügyében
Fotó: Haáz Vince
A megyei tanács is beszáll a Kolozsvár polgármestere által jó ideje ígérgetett helyiérdekű vasút projektjébe, egyelőre tízmillió euróval. Bár a HÉV-ötlet viszonylag egyszerűen, már meglévő sínpárokon kivitelezhető lenne, a metróálom megvalósítása háttérbe szorította a nagyvárosi agglomeráció hét községét is érintő, „felhizlalt” kiadásokat feltételező beruházását.
2024. április 27., 09:432024. április 27., 09:43
A Kolozs Megyei Tanács közleménye szerint az önkormányzat társul a megyeszékhellyel, illetve hét szomszédos községgel a HÉV megvalósítása érdekében, amelyet első nekifutásra csaknem 10 millió euróval támogat saját költségvetéséből. Az Alin Tișe tanácselnök által kezdeményezett határozattervezet szerint a megye Kolozsvár mellett Szászfenes, Gyalu, Apahida, Kisbács, Zsuk, Bonchida és Magyargorbó községgel szövetkezik, hogy létrejöjjön a helyiérdekű vasút, mely a projekt elnevezése szerint Gyalu–Fenes–Kolozsvár–Kisbács–Apahida–Zsuk–Bonchida-útvonalat sugall. A tervezetet a megyei tanács hétfői ülésén bocsátják szavazásra.
„Stratégiai fontosságú projektről van szó nemcsak Kolozsvár agglomerációja, hanem az egész megye számára, elsőbbséget élvező beruházás, amelyet teljes meggyőződéssel támogatunk. Már jövő évtől mintegy 10 millió euróval járulunk hozzá a beruházás megvalósításához, amelynek célja a gépkocsiforgalom tehermentesítése, a mobilitás növelése azok körében, akik Kolozsvár és a környező települések között ingáznak, illetve a közlekedési idő csökkentése” – nyilatkozta a közgyűlés elnöke. Aki szerint
A tervek szerint Bonchidán, Válaszúton, Zsukon, Telekfarkán, Apahidán, Dezméren, Kisbácsban, Szucságon, Andrásházán, Mérán, Magyarnádason és Magyargorbón épülnek P+R parkolók.
A Park and Ride (jelentése parkolj és utazz, rövidítése P+R) típusú parkoló lényege, hogy közvetlen kapcsolatot biztosítanak a parkoló és a tömegközlekedés között. Az integrált közlekedés egyik elemeként világszerte alkalmazott módszer célja egyrészt a városi forgalom csökkentése, másrészt a szabálytalan parkolások visszaszorítása. Ugyanakkor fontos környezetvédelmi célokat is szolgál a személygépkocsik buszra-trolira-villamosra vagy kerékpárra váltása.
A kezdeményezés természetesen a városlakó vagy az agglomerációban élő munkavállaló számára is előnyös, hiszen segítségével elkerülhető a forgalmi dugókkal, kilátástalan parkolóhely-vadászattal járó stressz, illetve a drága parkolási díjak kifizetése. Merthogy egy Park and Ride rendeltetésének fontos eleme, hogy a parkolás ingyenes, jelképes árú, a városban alkalmazott díjszabásoknál olcsóbb legyen, vagy összekapcsolható egy-egy tömegközlekedési eszközre szóló jeggyel, bérlettel.
Év végéig megépül Kolozsvár első, úgynevezett P+R parkolója. A több szempontból is városlakóbarát kezdeményezés kedvezményes parkolási díjjal kecsegtet – az ingyenesség nem mindenhol vált be.
A megyei tanács közleményében kiemelik: a beruházást évenként kiutalt saját forrásokból támogatják, de európai uniós alapokat is lehívnak. A kilenc érintett önkormányzat kezdeményezésére létrejött társulástól azt remélik, ennek köszönhetően „a lehető legrövidebb időn belül” nekifognak a különböző méréseknek, kutatásoknak, előtanulmányoknak, és megszülethet a megvalósíthatósági tanulmány is. Hogy a projekt „beférjen” az EU 2021-2027 közötti szállításügyi finanszírozási programjába, mely prioritásként kezeli a városi mobilitás fenntartható növelését helyiérdekű vasutak révén.
Az eddigi elképzelések szerint a szerelvényflotta 9 elektromos hajtású vasúti járműből áll majd, melyek egyenként 420 férőhelyesek; legtöbb 150 km/h-s sebességet érhetnek majd el; körülbelül fél óránként közlekednének. Becslések szerint 2030-ban 7600, 2050-ben pedig 9500-an használhatnák naponta a kolozsvári HÉV-et.
Naponta több ezer ingázót szállíthatna HÉV Kolozsvár agglomerációjában
Fotó: Jakab Mónika
Amelyet természetesen ugyanúgy régóta ígérgetnek, minden minden más infrastrukturális nagyberuházást, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy Erdély fővárosa valamelyest felszusszanjon az óriási forgalom nyomása alatt. Konkrétnak tűnő lépés először 2020-ban történt, amikor Emil Boc polgármester – a helyhatósági választások előtt – aláírta a szerződést a metró és a HÉV közös megvalósíthatósági tanulmányára kiírt versenytárgyalás győztesével. A helyi tanács az év októberében el is fogadott egy előtanulmányt, amely akkor még csupán 14,4 kilométeres HÉV-vel számolt, melyet összekötnek a tervezett metróvonallal.
A Ziardecluj.ro portál beszámolója szerint 2021-ben Boc azt nyilatkozta, 2023-ban elkezdődhet a munka, mely 2026-ra e is készülhet. Csakhogy közben hamar háttérbe szorult a helyiérdekű vasút terve, ugyanis felülkerekedett a metróálom, amely pénzt kapott az uniós finanszírozású, szigorú határidőkhöz kötött országos helyreállítási alapból (PNRR), miközben a HÉV-ötlet innen nem remélhetett támogatást. Ennek szellemében 2022-ben már 2030-as megvalósításról beszélt Boc.
A városvezetéssel szemben kritikus helyi portál szerint miközben a HÉV-projektet 50-60 millió euróból meg lehetne valósítani – hiszen csak új szerelvényeket kell vásárolni, melyek meglévő vasútvonalakon közlekedhetnek – a városi tanács az eredeti 75 millió euróról 200-280 millióra duzzasztotta a várható költségeket, hogy ilyen nagy összegekkel magyarázza a megvalósítás nehézségét, miközben a metróprojektre összpontosítanak. Más vélemények szerint a Kolozs Megyei Tanács mostani „beugrása”, a téma „átpasszolása” azt a célt szolgálja, hogy Boc párttársának, a szintén liberális Alin Tișe megyei tanácselnöknek is „legyen mivel kampányolnia” az idei választások előtt.
Nincs csatlakozás. Felduzzasztották a HÉV-projekt költségeit
Fotó: Haáz Vince
Amint arról beszámoltunk, a fél román kormány Kolozsvárra repült május 25-én, hogy asszisztáljon a hosszú évek óta emlegetett metróterv megvalósításának egyik legfontosabb momentumához, a kivitelezési szerződés megkötéséhez. Az Emil Boc liberális polgármester által Kolozsvár története legnagyobb, 2,2 milliárd eurós összköltségvetésű infrastrukturális beruházásának nevezett metróterv 19 állomást ölel fel nyugat-kelet irányban, és 21 kilométeren keresztül kígyózik majd Szászfenestől a kincses városon át a Szopori negyedig és a Munka sugárútig.
Idén elkezdődhet az építkezés, az országos helyreállítási és rezilienciaterv (PNRR) előírásai szerint 2026. július 31-éig el kell készülnie az első kilenc megállónak, és az ezeket összekötő földalatti alagútnak, 300 millió euróból. Ami viszont nem jelenti, hogy a metró már közlekedni is fog, ez csak 2031-ben fog megtörténni, amikor mind a 19 megálló elkészül. A projekt 2031-ig folytatódik, amikorra meg kell épülnie mind a 19 megállónak és műkőképesnek is kell lennie.
Tanártüntetés közepette írták alá csütörtökön Kolozsváron a kincses város történetének legnagyobb, Románia egyik legjelentősebb infrastrukturális beruházásának számító metrószerződést. 2026 augusztusáig el kell készülnie kilenc megállónak a 19-ből.
Nemrég sürgős döntéshozatalra szólította fel a helyi hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell hónapokat várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére, hiszen csupán egyetlen jelentkező volt a kivitelezésre. Az önkormányzat közben tovább „hizlalta” a tervezett összköltségvetést. Az első szakaszon májusban rajtolhat a munka.
A munkálatok „bonyolultsága”, vagy inkább az óriási költségek miatt a beruházást két munkafázisra osztották. Az elsőben két szakaszt valósítanak meg: az első alig több, mint két kilométeres, viszont az ország legforgalmasabb útszakaszának hatsávossá bővítését jelenti Kolozsvár és Szászfenes, a leendő regionális sürgősségi kórház között. Itt hamarosan nekifoghatnak a munkálatoknak.
A második szakasz – mely ügyében a Pro Infrastruktúra is felszólalt – több rész összevonásával alakult ki. A főút több mint 20 kilométeres, illetve csaknem ugyanennyi hosszúságú bekötőút megépítését is feltételezi a Kolozsvár nyugati és keleti határát déli irányban összekötő új terelőút. Ez ez első munkafázis összesen 6 milliárd 135 millió lejbe (több mint 1,2 milliárd euróba) kerül – a nemrég eszközölt kiigazítás szerint 442 millió lejjel (89 millió euróval) többe, mint a korábbi becslések alapján.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!