Újabb fejtörést okozhatnak az elektronikus kórlapok

Eltérően nyilatkoznak a munkatársaink által megkérdezett egészségügyi szakemberek a kétéves halasztás után bevezetett elektronikus kórla­pok szükségességéről. Sokan attól tartanak, hogy az egészségügyi kártyás rendszerhez hasonlóan ez az új fejlesztés is folyamatosan fejtörést fog okozni az érintetteknek. Az előjelek nem túl biztatóak: az adatok feltöltése még folyamatban van, a kórlapok a máris nehézkesen működő www.des-cnas.ro honlapon lesznek elérhetőek a személyi szám vagy az elektronikus egészségügyi kártyán feltüntetett biztosítási azonosítószám beütésével. Azt egyelőre senki nem tudja felmérni, hogy az adatbázis mikor lesz teljes.

Az egészségügyi minisztérium közlése szerint a november 12-étől kötelező elektronikus kórlap digitális formában tárolja minden páciens adatait a betegségeiről, allergiáiról, eddigi kezeléseiről, ezekhez az egészségügyi szolgáltatók mellett az érintettek is hozzáférhetnek. Az egészségügyi minisztérium utasítására a háziorvosoknak kell létrehozniuk ezeket az elektronikus kórlapokat a hozzájuk tartozó betegekről, ezek használata – függetlenül attól, hogy a beteg biztosított-e, vagy sem – minden magán- és közkórházban dolgozó orvos, laboráns számára kötelező.

Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója elmondta, azok a szolgáltatók, akik jelenleg szerződésben állnak a biztosítópénztárral, az informatikai kapcsolat révén már automatikusan részesei ennek a rendszernek. Akik nem szerződtek, azok igényelhetik a jogot, hogy információkat töltsenek fel a rendszerbe – nyilatkozta Duda. Kérdésünkre leszögezte, amióta az egészségügybe bevezették az informatikai rendszert, az elektronikus kórlap már működött valamilyen formában, viszont az adatok tárolása nem történt olyan rendszerezett módon, mint ahogyan ezentúl lesz.

Etikai kérdések merülnek fel

Soós Szabó Klára, a Háziorvo­sok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint a rendszer bevezetésével kapcsolatban súlyos jogi és etikai kérdések merülnek fel. „A legnagyobb gond az, hogy úgy kerülnek az állampolgá­rok egészségügyi adatai egyetlen rendszerbe, hogy erről az érintetteket meg sem kérdezték. Nagyon veszélyes egy ország minden lakosának személyes adatait egy helyen tárolni\" – hívta fel a figyelmet a háziorvos. Emellett hangsúlyozta, a rendszer az orvos-beteg kapcsolatnak is árthat.

„Ez egy kölcsönös, bizalmon alapuló kapcsolat. Viszont ha a páciens tudja, hogy a kivizsgálást követően az orvos a legintimebb személyes adatait szétszórja az éterben, ez a kapcsolat rögtön csorbát szenved\" – vélekedett Soós Szabó Klára. Hozzátette, mindemellett az e-kórlap bevezetése egy rosszul működő informatikai program része, amelynek hiányosságairól már sok tapasztalata van minden egészségügyi szolgáltatónak.

Nem teljesen kompatibilisek a programok

Lukács Antal, a székely­udvar­helyi kórház igazgatója rámutatott, az eddigi tapasztalataik alapján a már meglévő elektronikus egészségügyi rendszer nem teljesen kompatibilis a múlt héten működésbe helyezett modullal, így az adatokat bizonyos esetekben kétszer kell bevinni az adatbázisba, ami többletmunkát eredményez minden kórházi osztályon. „A többnapos kórházi beutalások alkalmával van idő az adatbevitelre, a baj az egynapos kórházi kezelések, a járóbeteg-rendelések és a klinikai vizsgálatok esetében van, amikor azonnal fel kell tölteni az információkat, most már nem is egyszer, hanem kétszer\" – mondta a kórházigazgató.

András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója is arra mutatott rá, hogy a rosszul megtervezett rendszerek egyelőre nemhogy megkönnyítenék, de megnehezítik az intézmények tervezett digitalizálását. „A legnagyobb akadály a koncepció hiánya: nem tervezik meg a lépéseket, hirtelen vezetik be a különböző rendszereket, amelyek aztán nem működnek jól. Az egészségügyben hatalmas információmennyiség áramlik, s bár az elektronikus kártyás rendszer is folyamatosan akadozik, újabban az e-kórlapok rendszerével is össze kell hangolni\" – magyarázta András Nagy Róbert. Szerinte legalább a kártyarendszernek folyamatosan és hatékonyan kellene működnie, hiszen „a betegnek általában azonnal van szüksége a gyógyszerre és az ellátásra, nem két hét múlva\".

Nagy Levente székelyudvar­helyi háziorvos viszont arról beszélt, az elektronikus kórlapok bevezetésének számos előnye van, hiszen összesíti a háziorvosi, járóbeteg-rendelői és kórházi kezelési adatokat, a gond viszont az, hogy a páciensek kórelőzményeinek feltöltése időigényes munka. „Jó lenne, ha az elektronikus kórlapokat kezelő program és az elektronikus egészségügyi rendszer teljesen kompatibilis lenne, és az előbbi automatikusan átvenné a korábbi rendelésekről bevezetett adatokat\" – mutatott rá Nagy Levente.

Demeter Ferenc, a csíkszeredai sürgősségi kórház menedzsere is szükségesnek tartja az e-kórlapok bevezetését, feltéve, ha biztosítani lehet az adatok védelmét és biztonsági körforgását. „A Hargita megyei kórházak fel vannak készülve a rendszer biztonságos alkalmazására. Jó az, hogy egy beteg érkezésekor tudjuk a kórelőzményeket, így minél hatékonyabban, gyorsabban és biztonságosabban tudjuk ellátni az egészségügyi szükségleteket\" – nyilatkozta Demeter. Sztojka Tamás kászonaltízi háziorvos viszont arra mutatott rá: a papíron tárolt orvosi adatlapok a legbiztonságosabbak. „Voltam nyugati orvosi rendelőkben, és ott is azt láttam, hogy van egy számítógép, benne a betegek adataival, de mellette ott vannak az orvosi adatlapok is. Ezeket ha megőrizzük, ötven év múlva is elő lehet venni.\" – jegyezte meg Sztojka.