Megoszlik az egészségügyi szakemberek véleménye az elektronikus egészségügyi kórlap bevezetésének szükségességéről: sokan hasznosnak tartják, de van, aki szerint komoly jogi és etikai kérdéseket vet fel a rendszer alkalmazása.
Eltérően nyilatkoznak a munkatársaink által megkérdezett egészségügyi szakemberek a kétéves halasztás után bevezetett elektronikus kórlapok szükségességéről. Sokan attól tartanak, hogy az egészségügyi kártyás rendszerhez hasonlóan ez az új fejlesztés is folyamatosan fejtörést fog okozni az érintetteknek. Az előjelek nem túl biztatóak: az adatok feltöltése még folyamatban van, a kórlapok a máris nehézkesen működő www.des-cnas.ro honlapon lesznek elérhetőek a személyi szám vagy az elektronikus egészségügyi kártyán feltüntetett biztosítási azonosítószám beütésével. Azt egyelőre senki nem tudja felmérni, hogy az adatbázis mikor lesz teljes.
Az egészségügyi minisztérium közlése szerint a november 12-étől kötelező elektronikus kórlap digitális formában tárolja minden páciens adatait a betegségeiről, allergiáiról, eddigi kezeléseiről, ezekhez az egészségügyi szolgáltatók mellett az érintettek is hozzáférhetnek. Az egészségügyi minisztérium utasítására a háziorvosoknak kell létrehozniuk ezeket az elektronikus kórlapokat a hozzájuk tartozó betegekről, ezek használata – függetlenül attól, hogy a beteg biztosított-e, vagy sem – minden magán- és közkórházban dolgozó orvos, laboráns számára kötelező.
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója elmondta, azok a szolgáltatók, akik jelenleg szerződésben állnak a biztosítópénztárral, az informatikai kapcsolat révén már automatikusan részesei ennek a rendszernek. Akik nem szerződtek, azok igényelhetik a jogot, hogy információkat töltsenek fel a rendszerbe – nyilatkozta Duda. Kérdésünkre leszögezte, amióta az egészségügybe bevezették az informatikai rendszert, az elektronikus kórlap már működött valamilyen formában, viszont az adatok tárolása nem történt olyan rendszerezett módon, mint ahogyan ezentúl lesz.
Etikai kérdések merülnek fel
Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint a rendszer bevezetésével kapcsolatban súlyos jogi és etikai kérdések merülnek fel. „A legnagyobb gond az, hogy úgy kerülnek az állampolgárok egészségügyi adatai egyetlen rendszerbe, hogy erről az érintetteket meg sem kérdezték. Nagyon veszélyes egy ország minden lakosának személyes adatait egy helyen tárolni\" – hívta fel a figyelmet a háziorvos. Emellett hangsúlyozta, a rendszer az orvos-beteg kapcsolatnak is árthat.
„Ez egy kölcsönös, bizalmon alapuló kapcsolat. Viszont ha a páciens tudja, hogy a kivizsgálást követően az orvos a legintimebb személyes adatait szétszórja az éterben, ez a kapcsolat rögtön csorbát szenved\" – vélekedett Soós Szabó Klára. Hozzátette, mindemellett az e-kórlap bevezetése egy rosszul működő informatikai program része, amelynek hiányosságairól már sok tapasztalata van minden egészségügyi szolgáltatónak.
Nem teljesen kompatibilisek a programok
Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház igazgatója rámutatott, az eddigi tapasztalataik alapján a már meglévő elektronikus egészségügyi rendszer nem teljesen kompatibilis a múlt héten működésbe helyezett modullal, így az adatokat bizonyos esetekben kétszer kell bevinni az adatbázisba, ami többletmunkát eredményez minden kórházi osztályon. „A többnapos kórházi beutalások alkalmával van idő az adatbevitelre, a baj az egynapos kórházi kezelések, a járóbeteg-rendelések és a klinikai vizsgálatok esetében van, amikor azonnal fel kell tölteni az információkat, most már nem is egyszer, hanem kétszer\" – mondta a kórházigazgató.
András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója is arra mutatott rá, hogy a rosszul megtervezett rendszerek egyelőre nemhogy megkönnyítenék, de megnehezítik az intézmények tervezett digitalizálását. „A legnagyobb akadály a koncepció hiánya: nem tervezik meg a lépéseket, hirtelen vezetik be a különböző rendszereket, amelyek aztán nem működnek jól. Az egészségügyben hatalmas információmennyiség áramlik, s bár az elektronikus kártyás rendszer is folyamatosan akadozik, újabban az e-kórlapok rendszerével is össze kell hangolni\" – magyarázta András Nagy Róbert. Szerinte legalább a kártyarendszernek folyamatosan és hatékonyan kellene működnie, hiszen „a betegnek általában azonnal van szüksége a gyógyszerre és az ellátásra, nem két hét múlva\".
Nagy Levente székelyudvarhelyi háziorvos viszont arról beszélt, az elektronikus kórlapok bevezetésének számos előnye van, hiszen összesíti a háziorvosi, járóbeteg-rendelői és kórházi kezelési adatokat, a gond viszont az, hogy a páciensek kórelőzményeinek feltöltése időigényes munka. „Jó lenne, ha az elektronikus kórlapokat kezelő program és az elektronikus egészségügyi rendszer teljesen kompatibilis lenne, és az előbbi automatikusan átvenné a korábbi rendelésekről bevezetett adatokat\" – mutatott rá Nagy Levente.
Demeter Ferenc, a csíkszeredai sürgősségi kórház menedzsere is szükségesnek tartja az e-kórlapok bevezetését, feltéve, ha biztosítani lehet az adatok védelmét és biztonsági körforgását. „A Hargita megyei kórházak fel vannak készülve a rendszer biztonságos alkalmazására. Jó az, hogy egy beteg érkezésekor tudjuk a kórelőzményeket, így minél hatékonyabban, gyorsabban és biztonságosabban tudjuk ellátni az egészségügyi szükségleteket\" – nyilatkozta Demeter. Sztojka Tamás kászonaltízi háziorvos viszont arra mutatott rá: a papíron tárolt orvosi adatlapok a legbiztonságosabbak. „Voltam nyugati orvosi rendelőkben, és ott is azt láttam, hogy van egy számítógép, benne a betegek adataival, de mellette ott vannak az orvosi adatlapok is. Ezeket ha megőrizzük, ötven év múlva is elő lehet venni.\" – jegyezte meg Sztojka.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Meglehetősen gyakorivá vált a medvék felbukkanása Kolozs megyében is lakott településeken vagy azok közelében: az elmúlt napokban újfent több alkalommal jelezték a nagyvad jelenlétét.
Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!