
A törvény révén fel lehet lépni, ha csak egy bizonyos korosztály számára hirdetik meg az állást
Fotó: Pál Árpád
Hatékonynak tartják a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása terén a képviselőház által elfogadott munkatörvénykönyv-módosítást a lapunk által megszólaltatott szakértők. Ugyanakkor Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szerdán újraválasztott elnöke a Krónikának kifejtette, a pénzbírságok szempontjából visszalépésnek minősül az új jogszabály.
2020. július 03., 10:192020. július 03., 10:19
Hatékony, de a szankciókat illetően visszalépés a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését tiltó törvénytervezet, amelyet kedden fogadott el döntéshozó kamaraként a képviselőház – értékelték lapunknak szakértők. Az előírásokat megszegők 1000-től 20 ezer lejig terjedő bírsággal büntethetők.
A javaslat meghatározza a közvetett és a közvetlen diszkrimináció fogalmát, ugyanakkor leszögezi, zaklatásnak minősül minden olyan magatartásforma, amellyel az elkövető sérti a másik személy méltóságát, és megfélemlítő, ellenséges, lealacsonyító, megalázó vagy sértő helyzetet teremt. A tervezet értelmében nem minősül diszkriminációnak a megkülönböztetés, kizárás, korlátozás vagy preferencia az olyan állások esetében, amelyeknél a tevékenység jellegéből vagy a munkavégzés körülményeiből adódóan bizonyos szakmai követelmények teljesítése meghatározó fontosságú.
A megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzéséről és büntetéséről szóló 2000/137-es számú kormányrendelet alapján az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) továbbra is felléphet a munkahelyi diszkrimináció ellen – szögezte le lapunknak Asztalos Csaba tanácselnök. Hozzátette, az általa vezetett testület véleményezte a tervezetet, segítettek, kijavították a meghatározásokat arra vonatkozóan, hogy mi minősül közvetett és közvetlen diszkriminációnak, és melyek a kivételek.
A tanács szerdán újraválasztott elnöke ugyanakkor visszalépésnek minősíti a szankciók mértékét, mert a 2000/137-es számú kormányrendelet ennél magasabb szankciókat ír elő. Rámutatott,
tehát tízezer lejjel nagyobb a bírság legfelső értéke, mint a most elfogadott módosításban, sőt ha egy csoportot diszkriminálnak az már 200 ezer lejes bírsággal is sújtható.
Újabb eszköz ez a jogszabály a diszkrimináció visszaszorításában, hiszen az a cél, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés a nemzetisége miatt – mondta lapunknak Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat igazgatója. Hozzátette,
„Ez a jogszabály-módosítás mintha csak éppen erre az esetre készült volna, hatékonyan fel lehet ez alapján lépni” – mutatott rá a jogvédelmi szolgálat vezetője. A szolgálat különben a multinacionális céghez fordul első lépésben, hogy tisztázza a helyzetet. Benkő Erika kérdésünkre kifejtette, érintettek eddig nem fordultak panasszal hozzájuk a munkahelyi diszkrimináció miatt. „Célunk, hogy senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés a magyarsága miatt vagy azért, mert magyarul beszél hivatalos intézményekben vagy éppen a munkahelyén” – mutatott rá Benkő Erika.
Eddig is tilos volt a hátrányos megkülönböztetés, ez több jogszabályban szerepel, de jó, hogy a módosítás kifejezetten a munkára vonatkozik – fejtette ki lapunknak Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, aki bízik benne, hogy a jogszabály életbe is lép. Rámutatott, eddig nem voltak ilyen jellegű megkereséseik, ám sokan csak súlyos ügyekkel fordulnak a munkafelügyelőséghez, például ha elbocsátják őket.
– mondta a főfelügyelő. Példaként említette, hogy fel tudnak majd lépni az álláshirdetésekben megjelenő hátrányos megkülönböztetés ellen, ha egy cég csak nőt vagy férfit, vagy csak egy bizonyos korosztályt alkalmazna.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!