Kolozsvár – A közelben lakók számára minden hétvégén kínszenvedést jelentett a szamosfalvi zsibvásár.
Gyűjtőknek és kíváncsiskodóknak színes forgatagot, a közelben lakóknak azonban minden hétvégén megismétlődő bolondokházát jelentett a kolozsvári ócskapiac, közismert nevén az ószer. A Kolozsvár és Szamosfalva határában levő piacot e hétvégén viszont már új helyszínen szervezik meg: a nagymama ócska szemüvegtokját és harmincéves folyóiratgyűjteményeket ezentúl a villamosvonal keleti végénél, a villamosdepó közelében levő Vajdahunyad utcában lehet eladni és megvásárolni.
2007. január 18., 00:002007. január 18., 00:00
A költöztetést a városháza kezdeményezte, mivel az ócskapiac környékén lakóknak óriási kellemetlenséget okoztak a minden hétvégén zsibvásárrá alakuló utcák. Habár a piacnak kijelölt helyet biztosítottak, a rengeteg árus nem fért be oda, így két környező utca is megtelt sátrakkal, asztalokkal. „Egyetlen nyugodt hétvégém nem volt az állandó zaj miatt – panaszolja egy környékbeli lakos – szombatonként az utcán közlekedni sem lehetett a rengeteg embertől, de a kertbe sem lehetett kiülni, zavaró, ha több tucat ember bámészkodik át a kerítésen.” A zsúfoltság miatt gépkocsival is nagyon nehezen lehetett közlekedni, a zsibvásár pedig állandó zajjal járt, ami a családi nyugalmat zavarta. A piac azonban a környék lakóinak némi jövedelmet is hozott: volt, aki csak bizonyos összeg – többnyire egy-két százas – ellenében volt hajlandó megengedni, hogy háza elé sátrat húzzon fel a kereskedő. Az üvöltő manele dallamoktól hangos utcán autó- és biciklialkatrésztől a ruhaneműkig, használt evőeszközöktől már hasznavehetetlen elektronikai cikkekig minden megtalálható. Audiószalagok, használt CD-k, láncfűrész, szőnyegek, kibelezett tranzisztoros rádió, működésképtelen óra, rozsdás biciklifogaskerék. Az értéktelen ócskaságoknak nincs megszabott áruk: szinte bármilyen kis összegért elvihetők. „Egy lej” – mondja az eladó a szemmel láthatóan használt evőeszközökről. A 75 éves Abrudán János néhány ruhaneműt, illetve pár papucsot és bakancsot árul. „Nem használjuk már ezeket, így megpróbálom eladni, mintsem eldobjam” – mondja. Néhányan megnézik a bőrbakancsot, ám a kért 50 lejt sokallják érte. A nyugdíjas férfi nem enged az árból, azzal viszont egyetért, hogy annyiért kell adni a használt dolgokat, amennyit épp kínál a vevő. „Nem lehet ócskaságokból meggazdagodni, azonnal el kell fogadni a felajánlott összeget” – mondja. Kicsit sajnálkozik, hogy elköltöztetik az ócskapiacot, mivel sokkal messzebb lesz, és az is megtörténhet, hogy fizetni kell majd, ha helyet akar foglalni a portékának. „Így elég, ha a földre leterítek valamit, és arra teszem az árut – magyarázza. – De ha fizetni kell, hogy asztalt foglalhass, akkor már ki sem megyek.” Bernáth Andor Marosvásárhelyről kedvtelésből utazik le hétvégenként Kolozsvárra, előfordul, hogy még a benzinköltsége sem térül meg. Meglátszik, hogy korábban fényképészettel foglalkozott, mert több régi gépe is van az asztalon. „Nem működnek már, de vannak gyűjtők, akik még megveszik. De itt ez a karóra – szép is, jó is, mennyit ad érte?” – kínálja a kopott, ám még ketyegő portékát. Sokaknak egyszerűen a megélhetésükhöz szükséges az ócskapiac. „Nincs lakásom, nincs nyugdíjam, abból élek, amit összeszedek” – mondja egy idős hajléktalan. A földön előtte néhány kopott porcelánkancsó, egy pár régi cipő és pár ruhadarab. Nehéz ellenállni a kérlelésnek: „Adjon ezért a kancsóért három lejt, elég lesz kenyérre legalább.”
K. T.
KERET Megbírságolják a „nosztalgiázókat” Az új helyszínen az alkalmi árusok csak szombaton forgalmazhatják portékáikat. Január 20-a után a régi ószer helyén árusítókat 300 és 500 lej közötti összeggel bírságolják meg, és az árut is elkobozzák. A polgármesteri hivatal kérésére a közszállítási vállalat egy megállóval meghosszabbította a 100-as és 102-es villamos útvonalát, hogy azok az ócskapiac új helyszíne közelébe szállíthassák az érdeklődőket. Az asztal- vagy sátorhelyért az új helyszínen is fizetni kell. Boros János alpolgármester szerint az árusoknak alig tíz százaléka próbál használt holmit értékesíteni.
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.