A helyreállítási munkálatok során számos újdonság kiderült a bethlenszentmiklósi unitárius templomról
Fotó: Bede Laura
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a 2019-es tűzvészben megrongálódott 14. századi unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, a Fehér megyei műemlék épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik. Az augusztus végi Bethlenszentmiklósi Magyar Napok keretében Sebestyén Ábel építőmérnök és Ballai Álmos régész mutatta be a helyreállítás eddigi eredményeit, valamint azokat a különleges leleteket, amelyek egy, a jelenlegi templomnál is régebbi épület történetéről árulkodnak.
2026. szeptember 02., 18:442026. szeptember 02., 18:44
2026. szeptember 03., 11:332026. szeptember 03., 11:33
Mint arról korábban beszámoltunk, a bethlenszentmiklósi unitárius templom történetének legutóbbi drámai fordulata 2019. október 2-án következett be, amikor rövidzárlat miatt kigyulladt a tornya. A tűz következtében a toronysisak és a födémszerkezetek beomlottak, ezt követően a Teleki László Alapítvány sürgősségi támogatásával ideiglenes tető került a torony fölé. Ezután kezdődött meg a teljes helyreállítás előkészítése a Fehér megyei faluban.
A tényleges beavatkozást hosszú kutatási és tervezési folyamat előzte meg:
Sebestyén Ábel építőmérnök, a kivitelezőcsapat munkatársa ezt az orvosi kivizsgáláshoz hasonlította: ahogy egy kezelés előtt meg kell találni a betegség okát, egy több évszázados templomnál is előbb azt kell megérteni, miért repednek a falak, milyen állapotban vannak az alapok, és mozog-e alattuk a talaj.
Sebestyén Ábel építőmérnök és Ballai Álmos régész ismertette az eddigi eredményeket
Fotó: Serar Szabolcs
Az építési engedély megszerzését követően, a román kulturális minisztérium, valamint a Teleki László Alapítvány (a Rómer Flóris-terv keretében magyar kormánytámogatással) által biztosított első finanszírozásoknak köszönhetően megkezdődtek a hajó és a szentély feletti tetőszerkezet kivitelezési munkálatai, valamint az alapok megerősítése.
A magyarországi Teleki Alapítvány támogatásával kezdődött el a 2019 októberében tűzvészben megrongálódott bethlenszentmiklósi unitárius templom felújítása.
A munkálatok 2025-ben a szaktárca támogatásával folytatódtak. A repedéseknél megerősítették, mintegy „összevarrták” a falazatot. Sebestyén Ábel ezt úgy érzékeltette:
A régi cementvakolatot ugyancsak eltávolítják, és mészalapú vakolattal helyettesítik, amely lehetővé teszi, hogy a falakból távozzon a felszívódó nedvesség – hangzott el az augusztus végi Bethlenszentmiklósi Magyar Napok keretében tartott előadáson.
A helyreállítás egyik legnagyobb kihívása a torony állapota. Sebestyén Ábel szerint a talajszinttől a fal tetejéig mérve mintegy 60–70 centiméteres az elmozdulás. Hogy pontosan mikor és miért alakult ki, egyelőre nem tudni biztosan. Szerepet játszhatott benne az épület súlyából adódó süllyedés, de a domboldal mozgása is.
A talajszinttől a fal tetejéig mérve mintegy 60–70 centiméteres a torony elmozdulása
Fotó: Bede Laura
Amennyiben rendelkezésre áll a szükséges finanszírozás (a kulturális minisztériumtól), a következő jelentős beavatkozások egyike a torony stabilizálása lesz.
Közben folyamatosan figyelik, hogy mozog-e még az épület. A topográfusok havonta végeznek méréseket, amelyeket összehasonlítanak a korábbi eredményekkel. Így idővel kiderülhet, hogy a torony dőlése egy régebbi, azóta lezárult folyamat eredménye, vagy jelenleg is történnek még elmozdulások.
A Jövőnk a Szórványban Egyesület közbenjárásával készült a harangláb egy kis haranggal, hogy legyen, ami templomba hívja a bethlenszentmiklósi híveket
Fotó: Bede Laura
Miközben a mérnökök az épület jövőjének biztosításán dolgoznak, a régészek egyre mélyebbre jutottak a múltjában. Ballai Álmos, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze szerint már korábban is ismert volt, hogy a ma unitáriusként használt templom középkori eredetű, tehát eredetileg katolikus templomként épült. A régészeti feltárás azonban egy olyan korábbi épület nyomait is felszínre hozta, amelyről addig nem tudtak.
Az első meglepetések már a templom külső oldalán jelentkeztek.
Ilyenek akkor keletkeztek, amikor építkezés vagy újabb temetkezések során régebbi sírokat bolygattak meg: a csontokat összegyűjtötték és újratemették. A feltárt gödörben több ember maradványai feküdtek, majd a kutatás folytatásakor teljes temetkezések is előkerültek.
Az egyik osszárium
Fotó: Ballai Álmos
A leletek alapján Ballai Álmos szerint egy Árpád-kori templom körüli temető részleteit találták meg. A keresztény sírokban szinte egyáltalán nem voltak mellékletek, mindössze egy erősen töredékes cipőkapocs került elő. A temetkezések valószínűleg a 13–14. századból származnak.
Középkori sír részben a támpillér alapja alatt
Fotó: Ballai Álmos
A feltárás egyik legizgalmasabb eredménye a templom belsejében született. Az alapok megerősítésének előkészítésekor a szószék alatt egy rendkívül vastag falra bukkantak. A felfedezés azt mutatta, hogy a ma álló templomot egy még régebbi épület előzte meg.
A következő ásatás már kifejezetten ennek megismerésére összpontosított.
A mintegy két méter vastag fal Ballai Álmos értelmezése szerint román kori építési fázishoz tartozhat.
A feltárt apszis
Fotó: Ballai Álmos
A régészek arra számítottak, hogy a szentély falát tovább követve a kisebb templom hajója is kirajzolódik, ám a fal egy ponton váratlanul megszakadt. A közelben egy koporsó nyomát, majd egy megbolygatott sírt is feltártak. Mindez tovább erősítette azt a feltételezést, hogy a jelenlegi templom alatt egy korábbi épület maradványai húzódnak.
A jelenlegi régészeti feltételezés szerint a templom nem egyszerre nyerte el mai formáját. A legkorábbi, kisebb épülethez tartozhatott a most megtalált félköríves szentély. Később, vélhetően a közösség igényeihez igazodva, fokozatosan bővíthették: először nagyobb szentély készülhetett, majd a hajót is átépítették. A korábbi falak köveit közben újra felhasználhatták az építkezéseknél.
A későbbi századok ugyancsak rajta hagyták nyomukat az épületen.
Egy ebből az időszakból származó kályhacsempe-töredék is előkerült, más nyomok pedig arra utalnak, hogy a templom egykor téglaboltozattal rendelkezhetett, amelyet később elbontottak.
Újabb jelentős átalakítás 1924-ben történt, amikor a falazaton jelentkező károsodások miatt komoly munkálatokat végeztek. Ekkor többek között elbontották a diadalívet, újjáépítették a tetőszerkezetet és a mennyezetet, valamint az ablakokon is változtattak. A régészeknek a korábbi diadalív nyomait is sikerült azonosítaniuk.
A megsüllyedt középkori járószint
Fotó: Ballai Álmos
A régészek egy középkori vörös téglapadló maradványait is azonosították. Különösen érdekes, hogy a korábbi templom falainál a későbbi építők láthatóan úgy alakították ki az új padlószintet, hogy ne tegyenek kárt a régebbi épület maradványaiban.
Fotó: Serar Szabolcs
A feltárás egyik legkülönlegesebb felfedezését több, egymást követő lelet hozta. Először a sekrestye alapjában került elő egy töredékes, latin nyelvű feliratot őrző kődarab, majd az egyik alapban egy másik faragott követ találtak. Később az is kiderült, hogy az egyik középkori szentségtartóba beépített kövön ugyancsak felirat látható.
A sekrestye alapfala és közeli kép az első feliratos kőről (jobbra)
Fotó: Ballai Álmos
Római sírsztélé képregiszterének töredéke az alapozásban
Fotó: Ballai Álmos
A mostani felújítás így egyszerre szól a bethlenszentmiklósi unitárius templom megmentéséről és múltjának feltárásáról. Az épületet évszázadai során újra és újra átépítették, javították és az adott kor igényeihez igazították. A jelenlegi helyreállítás ennek a hosszú történetnek a legújabb fejezete, miközben lehetőséget teremt arra is, hogy a szakemberek mind többet megértsenek és megőrizzenek az előző évszázadokból.
A bethlenszentmiklósi szórványközösség számára ugyanakkor nagyon sokat jelent, hogy a magyar napok keretében először szólt hozzájuk egyszerre a két erdélyi történelmi magyar egyház vezetője: Kolumbán Vilmos református püspök és Kovács István unitárius püspök. A megnyitón elhangzott gondolatok fontos útravalót adtak mindannyiuknak: a magyarság és a hit nem csupán örökség, hanem mindennapi feladat. A szórványban a templom nem puszta műemlék, hanem az élő közösség fundamentuma, amely megtart és összeköt – hangsúlyozta a Jövőnk a Szórványban Egyesület.
A tűzvész következtében elrepedt az 1631-ben öntött nagyharang
Fotó: Bede Laura
Az élni és megmaradni akarás álma valósult meg Bethlenszentmiklóson a 2019-es templomtűz után. A Fehér megyei szórványtelepülés unitárius egyházközösségének tagjait példás összefogás eredményeként újból harangszó hívja templomba és ad reményt egy jobb jövőre – tájékoztatta szerd&am
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!