A helyreállítási munkálatok során számos újdonság kiderült a bethlenszentmiklósi unitárius templomról
Fotó: Bede Laura
Bethlenszentmiklóson nem egyszerűen egy műemlék helyreállítása zajlik: miközben a szakemberek a 2019-es tűzvészben megrongálódott 14. századi unitárius templom szerkezeti problémáit próbálják orvosolni, a Fehér megyei műemlék épület eddig ismeretlen múltja is egyre részletesebben kirajzolódik. Az augusztus végi Bethlenszentmiklósi Magyar Napok keretében Sebestyén Ábel építőmérnök és Ballai Álmos régész mutatta be a helyreállítás eddigi eredményeit, valamint azokat a különleges leleteket, amelyek egy, a jelenlegi templomnál is régebbi épület történetéről árulkodnak.
2026. szeptember 02., 18:442026. szeptember 02., 18:44
Mint arról korábban beszámoltunk, a bethlenszentmiklósi unitárius templom történetének legutóbbi drámai fordulata 2019. október 2-án következett be, amikor rövidzárlat miatt kigyulladt a tornya. A tűz következtében a toronysisak és a födémszerkezetek beomlottak, ezt követően a Teleki László Alapítvány sürgősségi támogatásával ideiglenes tető került a torony fölé. Ezután kezdődött meg a teljes helyreállítás előkészítése a Fehér megyei faluban.
A tényleges beavatkozást hosszú kutatási és tervezési folyamat előzte meg:
Sebestyén Ábel építőmérnök, a kivitelezőcsapat munkatársa ezt az orvosi kivizsgáláshoz hasonlította: ahogy egy kezelés előtt meg kell találni a betegség okát, egy több évszázados templomnál is előbb azt kell megérteni, miért repednek a falak, milyen állapotban vannak az alapok, és mozog-e alattuk a talaj.
Sebestyén Ábel építőmérnök és Ballai Álmos régész ismertette az eddigi eredményeket
Fotó: Serar Szabolcs
Az építési engedély megszerzését követően, a román kulturális és vallásügyi minisztérium, valamint a Teleki László Alapítvány (a Rómer Flóris-terv keretében magyar kormánytámogatással) által biztosított első finanszírozásoknak köszönhetően megkezdődtek a hajó és a szentély feletti tetőszerkezet kivitelezési munkálatai, valamint az alapok megerősítése.
A magyarországi Teleki Alapítvány támogatásával kezdődött el a 2019 októberében tűzvészben megrongálódott bethlenszentmiklósi unitárius templom felújítása.
A munkálatok 2025-ben a szaktárca támogatásával folytatódtak. A repedéseknél megerősítették, mintegy „összevarrták” a falazatot. Sebestyén Ábel ezt úgy érzékeltette:
A régi cementvakolatot ugyancsak eltávolítják, és mészalapú vakolattal helyettesítik, amely lehetővé teszi, hogy a falakból távozzon a felszívódó nedvesség – hangzott el az augusztus végi Bethlenszentmiklósi Magyar Napok keretében tartott előadáson.
A helyreállítás egyik legnagyobb kihívása a torony állapota. Sebestyén Ábel szerint a talajszinttől a fal tetejéig mérve mintegy 60–70 centiméteres az elmozdulás. Hogy pontosan mikor és miért alakult ki, egyelőre nem tudni biztosan. Szerepet játszhatott benne az épület súlyából adódó süllyedés, de a domboldal mozgása is.
A talajszinttől a fal tetejéig mérve mintegy 60–70 centiméteres a torony elmozdulása
Fotó: Bede Laura
Amennyiben rendelkezésre áll a szükséges európai uniós finanszírozás (a kulturális és vallásügyi minisztériumtól), a következő jelentős beavatkozások egyike a torony stabilizálása lesz.
Közben folyamatosan figyelik, hogy mozog-e még az épület. A topográfusok havonta végeznek méréseket, amelyeket összehasonlítanak a korábbi eredményekkel. Így idővel kiderülhet, hogy a torony dőlése egy régebbi, azóta lezárult folyamat eredménye, vagy jelenleg is történnek még elmozdulások.
A Jövőnk a Szórványban Egyesület közbenjárásával készült a harangláb egy kis haranggal, hogy legyen, ami templomba hívja a bethlenszentmiklósi híveket
Fotó: Bede Laura
Miközben a mérnökök az épület jövőjének biztosításán dolgoznak, a régészek egyre mélyebbre jutottak a múltjában. Ballai Álmos, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze szerint már korábban is ismert volt, hogy a ma unitáriusként használt templom középkori eredetű, tehát eredetileg katolikus templomként épült. A régészeti feltárás azonban egy olyan korábbi épület nyomait is felszínre hozta, amelyről addig nem tudtak.
Az első meglepetések már a templom külső oldalán jelentkeztek.
Ilyenek akkor keletkeztek, amikor építkezés vagy újabb temetkezések során régebbi sírokat bolygattak meg: a csontokat összegyűjtötték és újratemették. A feltárt gödörben több ember maradványai feküdtek, majd a kutatás folytatásakor teljes temetkezések is előkerültek.
Az egyik osszárium
Fotó: Ballai Álmos
A leletek alapján Ballai Álmos szerint egy Árpád-kori templom körüli temető részleteit találták meg. A keresztény sírokban szinte egyáltalán nem voltak mellékletek, mindössze egy erősen töredékes cipőkapocs került elő. A temetkezések valószínűleg a 13–14. századból származnak.
Középkori sír részben a támpillér alapja alatt
Fotó: Ballai Álmos
A feltárás egyik legizgalmasabb eredménye a templom belsejében született. Az alapok megerősítésének előkészítésekor a szószék alatt egy rendkívül vastag falra bukkantak. A felfedezés azt mutatta, hogy a ma álló templomot egy még régebbi épület előzte meg.
A következő ásatás már kifejezetten ennek megismerésére összpontosított.
A mintegy két méter vastag fal Ballai Álmos értelmezése szerint román kori építési fázishoz tartozhat.
A feltárt apszis
Fotó: Ballai Álmos
A régészek arra számítottak, hogy a szentély falát tovább követve a kisebb templom hajója is kirajzolódik, ám a fal egy ponton váratlanul megszakadt. A közelben egy koporsó nyomát, majd egy megbolygatott sírt is feltártak. Mindez tovább erősítette azt a feltételezést, hogy a jelenlegi templom alatt egy korábbi épület maradványai húzódnak.
A jelenlegi régészeti feltételezés szerint a templom nem egyszerre nyerte el mai formáját. A legkorábbi, kisebb épülethez tartozhatott a most megtalált félköríves szentély. Később, vélhetően a közösség igényeihez igazodva, fokozatosan bővíthették: először nagyobb szentély készülhetett, majd a hajót is átépítették. A korábbi falak köveit közben újra felhasználhatták az építkezéseknél.
A későbbi századok ugyancsak rajta hagyták nyomukat az épületen.
Egy ebből az időszakból származó kályhacsempe-töredék is előkerült, más nyomok pedig arra utalnak, hogy a templom egykor téglaboltozattal rendelkezhetett, amelyet később elbontottak.
Újabb jelentős átalakítás 1924-ben történt, amikor a falazaton jelentkező károsodások miatt komoly munkálatokat végeztek. Ekkor többek között elbontották a diadalívet, újjáépítették a tetőszerkezetet és a mennyezetet, valamint az ablakokon is változtattak. A régészeknek a korábbi diadalív nyomait is sikerült azonosítaniuk.
A megsüllyedt középkori járószint
Fotó: Ballai Álmos
A régészek egy középkori vörös téglapadló maradványait is azonosították. Különösen érdekes, hogy a korábbi templom falainál a későbbi építők láthatóan úgy alakították ki az új padlószintet, hogy ne tegyenek kárt a régebbi épület maradványaiban.
Fotó: Serar Szabolcs
A feltárás egyik legkülönlegesebb felfedezését több, egymást követő lelet hozta. Először a sekrestye alapjában került elő egy töredékes, latin nyelvű feliratot őrző kődarab, majd az egyik alapban egy másik faragott követ találtak. Később az is kiderült, hogy az egyik középkori szentségtartóba beépített kövön ugyancsak felirat látható.
A sekrestye alapfala és közeli kép az első feliratos kőről (jobbra)
Fotó: Ballai Álmos
Római sírsztélé képregiszterének töredéke az alapozásban
Fotó: Ballai Álmos
A mostani felújítás így egyszerre szól a bethlenszentmiklósi unitárius templom megmentéséről és múltjának feltárásáról. Az épületet évszázadai során újra és újra átépítették, javították és az adott kor igényeihez igazították. A jelenlegi helyreállítás ennek a hosszú történetnek a legújabb fejezete, miközben lehetőséget teremt arra is, hogy a szakemberek mind többet megértsenek és megőrizzenek az előző évszázadokból.
A bethlenszentmiklósi szórványközösség számára ugyanakkor nagyon sokat jelent, hogy a magyar napok keretében először szólt hozzájuk egyszerre a két erdélyi történelmi magyar egyház vezetője: Kolumbán Vilmos református püspök és Kovács István unitárius püspök. A megnyitón elhangzott gondolatok fontos útravalót adtak mindannyiuknak: a magyarság és a hit nem csupán örökség, hanem mindennapi feladat. A szórványban a templom nem puszta műemlék, hanem az élő közösség fundamentuma, amely megtart és összeköt – hangsúlyozta a Jövőnk a Szórványban Egyesület.
A tűzvész következtében elrepedt az 1631-ben öntött nagyharang
Fotó: Bede Laura
Az élni és megmaradni akarás álma valósult meg Bethlenszentmiklóson a 2019-es templomtűz után. A Fehér megyei szórványtelepülés unitárius egyházközösségének tagjait példás összefogás eredményeként újból harangszó hívja templomba és ad reményt egy jobb jövőre – tájékoztatta szerd&am
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jogosítvány megszerzése után sokan már csak a mindennapi rutinra hagyatkoznak, csakhogy egyes közlekedési szabályok időközben megváltoztak, másokat pedig eleve tévesen tanultak meg az autósok.
Hargita megye hivatalosan is Románia első zöld desztinációja – adta hírül szerdán a székelyföldi megye önkormányzatának sajtóosztálya. A Krónikához eljuttatott közlemény úgy fogalmaz: ez újabb fontos mérföldkő a fenntartható turizmus útján.
Ötszáz lej első látásra komoly segítségnek tűnik az iskolakezdéshez, ám a hazai árak alapján legfeljebb az alapvető tanszerekre és egy olcsóbb iskolatáskára lehet elég.
Megalakulásának 80. és önállósodásának 50. évfordulóját ünnepelte a
Marosvásárhely-Felsővárosi Református Egyházközség. Az immár évek óta hagyományos Felsővárosi Napok idei mottója: „Emlékezz vissza az egész útra, amelyen vezetett Istened, az Úr.”
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Marosvásárhely felkerült az európai szecessziós városok térképére – jelentette be kedden a Maros Megyei Tanács által létrehozott Visit Maros Egyesület.
Megközelítette az 1500 kilométert a romániai gyorsforgalmi úthálózat hossza, miután hétfőn délután átadták az A7-es moldvai autópálya legújabb, Adjud és Bákó közötti, 47,10 kilométeres szakaszát.
Nem mindennapi eseménynek lehettek szemtanúi a Szatmár megyei Vámfalu lakosai: láthatták, amint az alpolgármester egy robogón „végigszáguld” a településen, kezében egy tüzérségi lövedékkel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!