Új RMDSZ-es „menetrend”

Az SZKT hosszú vita után elfogadta, hogy a szövetségen belül kereszténydemokrata, liberális, nemzeti liberális, szociáldemokrata, kisgazda- és zöldplatform működjék. Az RMDSZ struktúrájában jelenleg kilenc platform szerepel. A testület jóváhagyta továbbá, hogy az SZKT a jelenlegi negyedévenkénti ülésezés helyett félévente ülésezzen. Negyedévenkénti tanácskozást a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) írt elő, melyet a jelenlegi 26-ról 34 tagúra bővített. Az SZKT egyetértett azzal is, hogy a szövetségi elnökség tagjainak száma 18-ról 9-re csökkenjen.

Kampányolni készül a szövetség

Kelemen Hunor elnök politikai tájékoztató beszédében bejelentette, az RMDSZ az európai parlamenti választásokhoz igazítja az európai polgári kezdeményezését támogató aláírások összegyűjtését. Kelemen Hunor elmondta, hogy május 23-án Kolozsváron alakul meg az RMDSZ és partnerei által kidolgozott európai polgári kezdeményezés bizottsága, amelyben nemzetközi politikai közéleti személyiségek vesznek részt. A kezdeményezés szövegét június 20–21-én fogadja el az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) a kongreszszusa Dél-Tirolban. A dokumentum ezt követő brüsszeli bejegyzése után kell összegyűjteni a kezdeményezést támogató egymillió aláírást. „Ha sikerül összegyűjteni az aláírásokat, megszületik egy olyan keretszabályozás, amely kötelező lesz az Európai Unió tagállamai számára\" – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a szabályozás azokra a területekre terjed ki, amelyek európai uniós kompetenciákhoz társíthatók. Ezek sorában Kelemen Hunor a nyelvi, oktatási, kulturális, regionális politikai, esélyegyenlőségi, valamint a kisebbségek állami támogatására vonatkozó jogokat említette. Kelemen Hunor elmondta, hogy az RMDSZ ellenzékben is a kormánnyal való párbeszéd útját járja. Ez az út vezetett el oda, hogy a kormány a restitúciós szabályozás módosítása során megtartotta a törvény két, magyar szempontból legfontosabb kitételét: a természetbeni visszaszolgáltatás elvét és a méltányos kárpótlást. „Az alkotmánymódosításról és a régiók átszervezéséről nagyon sokat kell még beszélnünk, mert ezek a témák hosszú távon meghatározzák életünket. Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatai készen állnak, ezek közül az egyik legfontosabb a nemzetállami kitétel törlése az 1-es cikkelyből. Erre vonatkozóan természetesen nincs politikai konszenzus, de nekünk kötelességünk ezt a kérést fenntartanunk, mert ezt érezzük igazságosnak\" – mutatott rá. Frunda György, a kereszténydemokrata frakció képviseletében, alkotmánymódosító javaslataként kifejtette: „azért kell dolgoznunk, hogy a magyar nyelvet szóban használhassuk az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban\".

Tárgyalnának a MOGYE-ügyről

Borbély László politikai alelnök felszólalásában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) kapcsán elmondta: nem szabad elfelejteni, hogy az Ungureanu-kormány a MOGYE magyar karának megalapításába bukott bele. „Most meg akkreditálni szeretnék az egyetemet a magyar tagozatok nélkül. Ez megengedhetetlen. Vannak ígéreteink a kormányfő részéről, hogy számunkra elfogadható módon fogják rendezni az ügyet, és erről valószínűleg a következő napokban részletesebben is fogunk tárgyalni a tanügyminiszterrel\" – tájékoztatott Borbély László. „Öszszefogás, szolidaritás, tolerancia – ezt a három kulcsszót kell az RMDSZ életében és működésében a következő periódusban folyamatosan szem előtt tartanunk, hiszen egy erős, jól működő szervezetre van szükségünk, mely képes kellő időben döntéseket hozni. Az RMDSZ soha nem volt egy elszigetelődött politikai alakulat, mindig elismerte, hogy egyes döntések meghozatalához külső partnerekre is szüksége van. A tárgyalás, a beszélő viszony a többi román párttal most mind a regionalizálás kérdésében, mind az alkotmánymódosításéban fontos\" – fogalmazott.