2012. szeptember 14., 10:162012. szeptember 14., 10:16
Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta: 2009-ben kezdték a használt olaj szelektív gyűjtésére irányuló kampányukat, melynek célja az, hogy tudatosítsák az emberekben: komoly környezeti kárt okozhatnak, ha nem az újrahasznosítóknak adják át sütés után. Az olaj ugyanis lerakódik a szennyvízelvezető rendszerben, amely idővel eldugul, ha pedig természetes vizekbe kerül, még nagyobb problémákkal kell számolni.
Sarkadi Tibor, a bemutatott készülék megálmodója kifejtette: négy és fél éve dolgozik a műszeren, és körülbelül egy évvel ezelőtt sikerült olyan gépet építenie, mely káros anyagok kibocsátása nélkül képes elégetni a használt olajat, sőt nemcsak a növényi olajakat képes hasznosítani, de motorolajjal, pálmaolajjal vagy állati eredetű zsírokkal is működtethető. A feltaláló szerint ezt a teljesítményt eddig csak ipari kazánokban tudták elérni, a tökéletes égéshez ugyanis igen magas, legalább 1200 Celsius-fokos hő kell. Az általa kikísérletezett kazán azonban nem túlságosan nagy, így használata kifizetődő lehet iskolák vagy középületek számára.
„Magyarországon évente 50 millió liter étolaj fogy el, ami azt jelenti, hogy – az elfogyasztott mennyiséget leszámítva – körülbelül 30 millió liternyi használt olaj lenne begyűjthető, ami elegendő lenne a közintézmények 70 százalékának fűtésére” – magyarázta Sarkadi Tibor, aki szerint az általa tervezett készülékkel akár egy 1200 négyzetméternyi alapterületű épület is fűthető, a fogyasztás pedig nem haladja meg a 11–12 litert óránként. A szerkezet ára 15 ezer eurótól kezdődik. Kelemen Béla, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetője elmondta: évente több tíz hasonló kazánt vizsgálnak meg, ám ez volt eddig az egyetlen, mely semmiféle káros anyagot nem bocsát ki, ezért nyugodt szívvel tudja ajánlani bárkinek a műszert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok