
A Biennálét idén is helyi művészek, a Szent Mihály-templom zenészei alkotta Szent Cecília Kórus nyitja meg
Fotó: Facebook/Magyar Egyházzenei Biennálé
Elkezdődött a Magyar Egyházzenei Biennálé pénteken Kolozsváron. Az augusztus 21-ig tartó eseménysorozat a kortárs magyar egyházi zene és a vallási közösségek, nagyközönség közötti kapcsolatot hivatott ösztönözni.
2024. augusztus 16., 20:062024. augusztus 16., 20:06
A Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényeként az erdélyi város 11 különböző felekezetű templomában zajló eseménysorozat
A Kárpát-medence egészére kitekintést nyújtó eseménysorozatot második alkalommal szervezik meg, két éve Magyar Egyházzenei Fórum néven tartották meg. Az idei biennálén 59 kortárs magyar zeneszerző több mint 90 egyházzenei alkotása szólal meg liturgikus keretben, koncert formájában vagy műhelymunka során – hangzott el a Vallásszabadság Házában pénteken tartott nyitóünnepségen.
Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a nemzet művésze, a rendezvény egyik művészeti vezetője elmondta: nem titkolt cél, hogy „vizsgázzanak” a kortárs zeneművek,
Úgy vélte, ezáltal újraépíthető a repertoár, amely az egyházzenében mindig kortárs volt. Aláhúzta: míg a két évvel ezelőtti rendezvényhez képest az anyagi háttér megcsappant, jelentősen bővült azok köre, akik az ügy mellé álltak. „Sokkal kevesebb pénzből többet teszünk ennek az áldozatnak köszönhetően” – mondta. Hozzátette: az Auris Művészeti Ügynökség és Kiadó, az Egyházzene-Kolozsvár Egyesület és a Kincses Kolozsvár Egyesület által szervezett biennálé alatt
Selmeczi János, az Auris Művészeti Ügynökség és Kiadó ügyvezetője, a rendezvény producere elmondta: a biennáléra a Kárpát-medence minden szegletéből érkeznek kórusok, zenekarok és szakemberek. Ezt a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és a MOL Új Európa Alapítvány is támogatta. Közölte, hogy idén is sikerült megjelentetni a biennálé antológiáját, mely 27 kortárs magyar zeneszerző 41 alkotását tartalmazza.
Az egyházak részéről László Attila kolozs-dobokai főesperes, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ember soha nem hagyhatja abba a keresést, de nem mindegy, hogy ez hogyan történik. Úgy vélte,
Rácz Norbert Zsolt belvárosi unitárius lelkész házigazdaként a biennálé hiánypótló voltát hangsúlyozta, és reményét fejezte ki, hogy ennek során ismét „természetszerűen” találkozik az egyházzene és ennek helyszíne, a templom.
Az Erdélyi Református Egyházkerület részéről Lukács Olga egyetemi professzor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának dékánja leszögezte: minden egyházzenei mű imádság, a traszcendens világát sejteti csodás élményben részesítve a közönséget. Úgy vélte, a biennálé nélkül a Kolozsvári Magyar Napok programja nem lenne teljes.
A megnyitón az eseménysorozat másik két művészeti vezetője, Potyó István egyházzenész, orgonaművész, a Szent Mihály-templom karnagya és Sófalvi Emese muzikológus, egyetemi oktató is jelen volt, és a biennálé kiáltványát is felolvasták. Eszerint
Fő célja, hogy kapcsolatot teremtsen zeneszerzők, karnagyok, előadók, kórusok, kiadók, illetve a papság és a hívő közösségek, célközönség között, miközben a rendszerváltás óta született magyar egyházzenei alkotásokat állítja az érdeklődés középpontjába. A templomi koncertek mellett magyarországi és határon túli kiadókat felvonultató kotta- és hanglemezbörze, kórusműhely, az egyházi vezetőkkel való találkozás és kerekasztal-beszélgetések szerepelnek a programban.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!