A régi, egysávos hídon a háború kitörése után játékokat helyeztek el az Ukrajnából menekülő gyermekeknek
Fotó: Facebook/Poliţia de Frontieră, Sighetu Marmației
Az elmúlt harminc év legnagyobb Máramaros megyei beruházását jelenti annak a hídnak a megépítése, mely sok év után majd lehetővé teszi, hogy az erdélyi teherforgalom ne csak Szatmár megyén keresztül érje el Ukrajnát, hanem kitérő nélkül léphesse át a román–ukrán határt Máramarosszigetnél.
2022. július 25., 14:122022. július 25., 14:12
Ionel Bogdan, a Máramaros Megyei Tanács elnöke július elején jelentette be, hogy aláírták a szerződést a Tiszán átívelő, Romániát és Ukrajnát összekötő híd megépítésére, mely az infrastrukturális nagyberuházások operatív programja (POIM) keretében fog megvalósulni. Romániai hídfője Máramarossziget Tepliţa nevű városrészében lesz.
A híd látványterve
Fotó: Facebook/Ionel Bogdan
Béres Ildikó Ibolya máramarosszigeti RMDSZ-es tanácsos a Krónikának elmondta, hogy évek óta napirenden volt a híd megépítése, ám sok tényező nehezítette azt: például a hídhoz vezető útszakasz kialakításához magántulajdonban lévő ingatlanokat kellett megvásárolnia a megyei önkormányzatnak. Hozzátette, hogy a híd megépítése főleg az ukrajnai háború kitörése előtt nagyon szükségesnek tűnt, mivel viszonylag nagy volt a forgalom a térségben, a kárpátaljai Aknaszlatina felé.
A fegyveres konfliktus kezdete óta csökkent a forgalom, így most látszólag elég a jelenleg használt, Máramarossziget közelében található fahíd, melyen egy irányban zajlik a forgalom, de ha egyszer helyreáll valamelyest a helyzet, biztos szükség lesz a többsávos hídra. A tervek szerint az új híd tulajdonképpen két párhuzamos hídból fog állni, két-két sávval mindkét haladási irányba.
Ionel Bogdan, a Máramaros Megyei Tanács elnöke a szerződés aláírásakor
Fotó: Facebook/Ionel Bogdan
Krizsanovszki Enikő Máramaros megyei alprefektus lapunknak elmondta, hogy a projekttel, a kivitelezéssel a megyei tanács foglalkozik, de a prefektúra kezdeményezte 5-6 évvel ezelőtt a beruházást, a kormányhivatal ötlete nyomán merült fel a híd megépítése. Kiemelte, hogy mindenképp szükséges volt már egy új átkelőhely létrehozása, hiszen a fahídra csak személygépkocsival lehetett felhajtani. A korlátolt átkelési lehetőség a helyiek életét, mindennapjait is megnehezítette, hiszen nem egy esetben a család egyik fele a határ innenső, a másik fele a túlsó oldalán él.
Az alprefektus hozzátette, hogy az igény a híd megépítésére az ukrán oldalon is megvolt, ezt többször meg is fogalmazták, megbeszélték a román féllel.
Áthidalják. A Tisza Máramarossziget és Aknaszlatina között
Fotó: Wikipédia/Visem
A helyiek nem tartanak attól, hogy a híd megépítése nyomán több menekült érkezik majd Máramaros megyébe, illetve a település vonzáskörébe: úgy vélik, hogy, „aki át akart jönni, az már átjött”, illetve mostanra a hangsúly áttevődött a délkeleti megyékre, jelenleg a legtöbben Tulcea környékén lépik át a határt. Másfelől a tapasztalataik azt mutatják, hogy eddig is kevesen maradtak az átkelőhely közelében, a menekültek többsége továbbutazott. A tervek szerint a hídépítést két év múlva kell befejezni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!