Nagyon régi és nagyon új. Másfél éve dolgoznak a borosjenői vár felújításán, a munkálatok tovább húzódnak
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának. Az Arad megyei középkori műemlék korszerűsítése – akárcsak az erdélyi-partiumi épített örökség sok más jeles képviselője esetében – hosszas huzavona után kezdődhetett el, és máris késéseket jegyeznek, viszont legalább biztossá vált, hogy megmentik az enyészettől a 21. századi gazdák az oly sokat megélt várkastélyt.
2024. január 21., 18:492024. január 21., 18:49
2024. január 22., 09:332024. január 22., 09:33
Borosjenő városa, az Aradtól 48 kilométerre északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhelynek legfőbb jelképét 2022 nyarán kezdték el felújítani, és az eredeti tervek szerint tavaly le kellett volna zárni a munkálatokat. Mára azonban csupán a teendők 85 százalékával készültek el. Călin Abrudan polgármester a minap az Agerpres hírügynökségnek elmondta,
Ráfért a felújítás a műemlékre
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
„Körülbelül két évet vártunk, míg valamennyi engedélyt megkaptunk a munkálatok elkezdéséhez. Műemléképület lévén, minden késlekedést eredményezett. Ráadásul az ásatások során értékes építészeti elemekre, például árkádokra bukkantak, amelyeket szintén restaurálni kell” – jelentette ki az elöljáró. A liberális politikus jelezte,
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
Így mindent összevetve 85-ről 60 százalékra csökken a munkálatok letudott aránya. Pedig az eredeti tervek szerint mára meg kellett volna nyitni a látogatók előtt bezárt, megújult várkastélyt, amelyben Călin Abrudan beszámolója szerint jelenleg a belső mennyezeteken, falakon dolgoznak, miközben a tornyok helyiségeiben már végeztek a munkálatokkal.
Amelyek elkezdésének már 2019-ben zöld jelzést adott a bukaresti fejlesztési minisztérium és az európai uniós alapok felett rendelkező nyugati fejlesztési régió képviselői által aláírt szerződés. Csakhogy sokáig semmi nem történt. Abrudan 2020 nyarán azt nyilatkozta, „már nagyon közel állnak” ahhoz, hogy lezárhassák a több évtizede kihasználatlanul álló, így leromlott állagú ingatlan tervezési és kivitelezési munkálataira kiírt versenytárgyalást, és „legtöbb fél éven belül” aláírják a szerződést, hogy majd 2021 februárjában elkezdhessék a munkát.
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
Viszont erre 2022 nyaráig kellett várni. Az eredeti tervek szerint a projekt a tetőzet, a külső és belső falak korszerűsítését, szerkezeti megerősítést, a faanyagok és vezetékek kicserélését tartalmazta, illetve építészeti világítás beüzemelését is.
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
Borosjenőn egy vár vagy ahhoz hasonlatos építmény biztos megléte legkorábban Losonczi István idejére tehető, pontosabban 1387-re, amikor a Jenőn tartózkodó horvát–szlavón bán okmányt adott ki innen (más források szerint a település várát először 1295-ben említik castri Jeneu alakban). A borosjenői várat először 1474-ben említik a Losonczi család castellumaként, az 1530–40-es években a reneszánsz várépítészet szellemében kibővítették, saroktornyokkal megerősítették a Fehér-Körös partjára épített várat.
Fotó: Facebook/Cetatea Ineu
A törökök 1566-ban bevették, majd erdélyi fejedelmek, aztán ismét a törökök kezére került, a 17. század végére pedig osztrák császári tulajdonná vált. Katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1870–72 között tulajdonosa, Atzél Péter ingatlanbefektetésként historizáló stílusban újjáépíttette a várromot Karl Hantelmann hamburgi építésszel, s az épület ekkor nyerte el mai formáját. Atzél 1874-ben eladta a hadseregnek a várat, amely rövidesen lemondott róla, s a hatalmas épületben 1904-ben fogyatékkal élő gyerekek számára rendeztek be intézetet, mely 1998-ig működött. Borosjenő város önkormányzata a kétezres évek elején vette át az épületet.
Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului
Ugyanis – amint arról beszámoltunk – falkutatásokat végeztek az alapítvány által megvalósított Rómer Flóris Terv anyagi támogatásával, az aradi múzeumokkal szakmai partnerségben és a helyi önkormányzat adminisztratív segítségével. A kutatások során értékes kőfaragványokra bukkantak, amelyek az aradi múzeumba kerültek. A borosjenői vár falaiból előkerült dénesmonostori leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a szűkebb régióban, de jelentősége messze túlmutat ennek a határain – közölték akkor a kutatók.
Az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttesét tárták fel az Arad megyei Borosjenő várában a Teleki László Alapítvány támogatásával. Az alapítvány tervbe vette egy átfogó régészeti program beindítását, mely Erdély és a Partium korai kolostorait tár
Borosjenő – melynek neve a magyar Jenő törzsnévből ered, akinek szállásterülete lehetett, előtagja pedig a környékbeli gazdag bortermő vidékre utal – a trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. Már az 1910-es népszámlálási adatok szerint is többségében románok lakta település volt, a legutóbbi cenzuson a 8800 lakosból 229-en vallották magukat magyarnak.
Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului
Fotó: Facebook/Voluntari pentru Cetatea Ineului
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!