Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő látja el az MPE ügyvivő elnöki teendőit
Fotó: Haáz Vince
Magyar Polgári Erő néven új erdélyi magyar pártot hozott létre az EMNP és az MPP egyesülésével elégedetlen székelyföldi csoportosulás. A politikai alakulat – amelynek ügyvivő elnöke Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, korábbi polgári párti politikus – előrebocsátotta: nem ellenfélként, hanem néhol versenytársként, máshol partnerként tekint az EMSZ-re és az RMDSZ-re.
2023. április 18., 08:002023. április 18., 08:00
2023. április 18., 13:152023. április 18., 13:15
Mindössze négy hónappal az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) tavaly novemberben szentesített fúziója után az Erdélyi Magyar Szövetségen (EMSZ) és az RMDSZ-en kívül ismét három magyar politikai alakulat szerepel a hazai politikai porondon. Az új párt megalapítását hétfőn késő este szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben jelentették be a szervezet alapító tagjai. Közölték, hogy a bukaresti törvényszék március 15-én jóváhagyta a Magyar Polgári Erő bejegyzését, a döntés március 28-án jogerőssé vált, és iktatták a politikai pártok jegyzékében.
„A Magyar Polgári Párt szellemi jogutódjaként olyan politikai szervezetet hoztunk létre, amely figyelembe veszi az Európában zajló eseményeket, a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit és a magukra hagyott vagy kirekesztett nemzeti gondolkodású polgárok igényét, valamint a »helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek» alapelvét” – szerepel a kommünikében.
A bejelentés alapján az MPE alapítói Kulcsár-Terza Józsefet, az MPP Kovászna megyei szervezetének egykori vezetőjét bízták meg az ügyvivő elnöki feladatok ellátásával, egyben teljes körű felhatalmazást adva arra, hogy a párt első Országos Tanácsáig ügyvivő elnökséget állítson fel, és a szervezet képviseletében tárgyalásokat folytasson a politikai élet szereplőivel. A sepsiszentgyörgyi politikus 2016-ban szerzett parlamenti képviselői mandátumot a bukaresti törvényhozásban az RMDSZ és az MPP között született együttműködési megállapodás alapján. (Vele együtt akkor Biró Zsolt volt MPP-elnök jutott még be a parlamentbe).
A 2020-as parlamenti megmérettetésen az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség közötti egyezség nyomán ismét mandátumhoz jutott (ezúttal a nemrég az EMSZ elnökévé választott Zakariás Zoltánnal együtt), a nevéhez fűződik többek között, hogy kétszer is benyújtotta a bukaresti parlamentben Székelyföld autonómia-statútumát.
Ugyanakkor ő is csak akkor támogatta a néppárttal tervezett egyesülést, ha ennek nyomán az MPP nem veszíti el saját identitását. Bár az MPE közleménye nem nevezi meg a párt alapító tagjait, a bukaresti törvényszék honlapján fellelhető adatok szerint Mezei László Györgyről (a végzésben Vasile Gheorghe néven szerepel), Kurtuly Istvánról és Incze Lajos Andrásról van szó. Kiderül az is, hogy a párt központi székhelyét Szatmárnémetiben jegyezték be, jele pedig egy stilizált láng. Az alapítók közül Kurtuly 2020-ban az EMSZ színeiben Sepsiszentgyörgyön indult a helyhatósági választáson, de nem jutott mandátumhoz a városi tanácsban, a többiekről még ennyit sem tudni a világhálón való keresgélés nyomán.
Az új párt alapítói a romániai bíróságok portálján
Fotó: Képernyőmentés
Az MPE megalapítását bejelentő közlemény kitér arra, hogy az erdélyi magyar „nemzeti oldalon” az elmúlt években hozott döntések nem bizonyultak eredményesnek, az egységesítés folyamata szerintük nem megerősödést hozott, hanem a lemorzsolódások és a kizárások miatt egyre gyengülő pártok fúziója által létrehozott szövetség sokuk bizalmát elvesztette. „Célunk a nemzeti érdekek politikai eszközökkel történő érvényesítése, amelyekhez hozzátartozik magyar identitásunk megőrzése, az autonómia különböző formáinak mindenkori következetes képviselete és elérése, szimbólumaink és anyanyelvünk szabad használatának biztosítása, nemzeti közösségünk szellemi és épített örökségének védelme és visszaszerzése, gyermekeink védelme, önazonosságtudatuk erősítése, biztonságuk és anyanyelven történő oktatásuk szavatolása, valamint közösségeink számára a hagyományőrzés és a fejlődés lehetőségének megteremtése” – sorolják célkitűzéseiket a Magyar Polgári Erő alapítói.
Meggyőződésüket fejezik ki, miszerint az erdélyi magyar politikai kultúra képes arra, hogy a verseny és együttműködés ne csak a magyar érdekek érvényesítését, hanem a magyarok közötti békességet is megerősítse, ezért nem ellenfélnek, hanem néhol versenytársként, máshol partnerként tekintenek a két magyar politikai szövetségre, vagyis az EMSZ-re és az RMDSZ-re. Hozzátették, a „versenyezni, ahol lehet, együttműködni, ahol szükséges” alapelvét közös dokumentumban kívánják rögzíteni az erdélyi magyar politikai szervezetekkel. Az új magyar párt képviselői közölték azt is, hogy készülnek a 2024-es romániai választásokra, így akik egyetértenek elveikkel és célkitűzéseikkel, jelentkezhetnek a Magyar Polgári Erő – általuk amúgy meg nem nevezett – létrehozóinál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás