
Fotó: Mihály Csaba
Egyre több erdélyi település kénytelen a Székelyudvarhely melletti Cekend-tetőre szállítani háztartási hulladékát. Az ezt működtető RDE Hargita vezetősége szerint a lerakó kapacitása rövid távon megengedi ezt a megoldást.
2016. augusztus 02., 13:112016. augusztus 02., 13:11
Továbbra is Székelyudvarhelyre szállíttatják a dési háztartási hulladékot, miután a Kolozs megyei város önkormányzata megszavazta a szerződés meghosszabbítását a Cekend-tetői lerakót működtető RDE Hargitával. Előbb július 31-éig hosszabbították meg a szerződést, de a Someşanul hírportál szerint újabb határidő-módosítást írtak alá, mivel a Kolozsvár melletti pataréti szeméttelep végleges bezárása után nem találtak jobb megoldást a szemét tárolására.
„A távolság érezhető a szállítás árában. Míg előtte oda-vissza 110 kilométer megtételéért fizettünk, most a távolság 440 kilométer, ami 67 lejt jelent tonnánként. A tárolás tonnánként 16 euróba kerül jelenleg, míg Kolozsváron korábban 21 euróba került havonta” – idézi a hírportál Costan Morart, Dés polgármesterét. Az elöljáró szerint havonta 1500 tonna hulladékot szállítanak Székelyföldre, ami mintegy 270 ezer lejbe kerül.
A Kolozs megyei hírportálok arról tájékoztattak, hogy tavaly a tordai, illetve az aranyosgyéresi szemetet is a Cekend-tetőre szállították. A Kolozs megyei kisvárosok ugyanis patthelyzetbe kerültek, miután véglegesen bezárták a pataréti szeméttelepet, és a számos botrány miatt nem sikerült időben kiépíteni a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszert. A korszerű lerakót 2014 októberében kellett volna befejezni.
Részben fogadják mások szemetét
Koszta Attila, a Cekend-tetői RDE Hargita Kft. hulladékgazdálkodási vállalat illetékese rámutatott: válsághelyzet alakult ki az országban, hiszen bezárták a régi lerakókat, az újak megnyitása pedig késlekedik. Vannak olyan települések, amelyek rá vannak kényszerülve, hogy akár nagy anyagi áldozatok árán is máshova szállítsák a hulladékot, ezért próbálják azt „szétszórni, ahova tudják”, amíg a közelükben megnyílik egy, a normáknak megfelelő hulladéklerakó. „Ilyen a mi magánlerakónk is, de van például Brassóban és Segesváron is, ahova bizonyos mennyiséget hoznak. Elenyésző ez a mennyiség ahhoz képest, hogy mit termelnek a városban” – nyilatkozta Koszta.
A vállalat illetékese szerint mivel túl nagy anyagi megterhelés lenne, a rászoruló városok nem viszik Udvarhelyre a teljes hulladékmennyiséget, hanem több település között osztják szét azt, például Nagyváradra és Segesvárra is visznek belőle. Koszta szerint a cekendi lerakó önmagában nem tudná ellátni ezeket a városokat, ám részben befogadja az általuk termelt háztartási hulladékot, hiszen az a cél, hogy a szemét engedéllyel rendelkező lerakókba kerüljön. A magánlerakó egyébként veszélyes hulladékot is fogadhat, ezért más megyékből ipari hulladékot, valamint fúrásokkor keletkezett földet is szállítanak ide, utóbbit a szemét földelésére használják.
Fél évszázadig is kibírják
Koszta Attila szerint annak ellenére, hogy más települések hulladékát is befogadják, nem áll fenn a túlterhelés veszélye. „Akkora kapacitásunk van, hogy legrosszabb esetben is legalább 45 évre elegendő” – mondta. Hozzátette, hogy a remetei hulladékkezelő központ megnyitása után több mint nyolcvan százalékkal csökkenni fog a lerakóba szállított szemét, így a jelenleg ellátott kilenc település közül csak Székelyudvarhelyről fogják a Cekend-tetőre szállítani a hulladékot, így hosszabb ideig szolgálhatja ki a környék igényét. Székelyudvarhely és környéke szezontól függően egy hónap alatt mintegy 1500–2000 tonna háztartási hulladékot termel. Parajdon a turistaszezonban akár két és félszeresére is nő a hulladék a téli időszakhoz képest, mondta az illetékes.
Bár az utóbbi években nagy haladás volt tapasztalható a hulladékkezelés terén, továbbra is akadnak problémák. Koszta Attila szerint Udvarhelyszéken a legnagyobb gondot továbbra is az illegális hulladék jelenti. „Vannak olyan vállalkozók, akik úgy próbálják gazdaságossá tenni cégüket, hogy nem fizetnek hulladékszállítási díjat, ezért naponta, hetente próbálják valahova elhelyezni azt” – magyarázta az illetékes. Úgy vélte, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség akciói, illetve a térfigyelő kamerák segítenek visszaszorítani a jelenséget.
Emellett továbbra is gond, hogy kevésbé népszerű a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés, ezért különböző akciókkal próbálják rávenni erre a lakosságot és a vállalatokat: a szelektív gyűjtésre kijelölt zsákok helyett újat adnak, a pillepalackot és a papírt a Termés utcában pénzre, WC-papírra, papír kéztörlőre vagy fénymásoló papírra válthatják stb. Elmondta, az a tévhitet is szeretnék eloszlatni, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék egy helyre kerül, hiszen a szemétszállítókban külön rekeszek vannak a különböző típusú hulladék számára.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!