Üdülőparadicsommá válna Nagyvárad Szentmárton bekebelezésével

Szentmárton község „bekebelezésével” terjeszkedne Nagyvárad a közeljövőben – jelentette be a két önkormányzat fúziójának tervét csütörtökön Ilie Bolojan, a bihari megyeszékhely polgármestere, valamint Lucian Popuş, a szomszédos település elöljárója.

„Úgy gondoljuk, Várad csak ezáltal tud fejlődni és lépést tartani a konkurens nagyvárosokkal” – indokolta elképzelését a nemzeti liberális párti (PNL) városvezető, rámutatva, hogy ez csupán az első szakasza annak a projektnek, amellyel a megyeszékhely hosszú távú fejlődését biztosítani akarják.

Bolojan meglátása szerint egyetlen település sem képes gyors előrelépést tenni, ha nem tud területet felmutatni. Márpedig a megyeszékhely gazdasági beruházásokra alkalmas szabad telkei apadóban vannak, a szomszédos község – valamint az ahhoz tartozó falvak, illetve a két üdülőtelepülés, Félixfürdő és Püspökfürdő – földje nélkül pár éven belül már nem tudnának hová bővülni.

Gazdasági megfontolásból pedig nem a dombvidék felé, hanem a mező irányába kell kitolni a város határait, már csak amiatt is, hogy a termálvizeiről ismert üdülőhelyek kihasználásával növelhető legyen az idegenforgalmi vonzőerő. „A végcél, hogy Nagyvárad legyen a romániai gyógyfürdők fővárosa” – magyarázta a fúziótól tőkebeáramlást és megerősödő munkaerőpiacot remélő Bolojan.

Községből városnegyed

Lucian Popuş rámutatott, hogy az egyesülés révén a község és a hozzá tartozó kistelepülések városnegyedekké válnak, így a megyeszékhely fejlődése rájuk is hatással lenne. Könnyebben tudnának uniós támogatásra pályázni és részesülnének minden olyan szolgáltatásban – például a helyi közszállításban –, amelyek jelenleg csak a váradiak „élveznek”.

Az elöljáró aszfaltozott utcákat, a csatornahálózat és a hőenergiahálózat bővülését, illetve kiépítését várja a csatlakozástól. „Szentmárton számára csupán egyetlen negatívumot találtam ebben a projektben, az pedig az adóemelés. De az elképzelés szerint a fúziótól számított első tíz évben még megőriznénk a jelenlegi közteher értékét, utána pedig folyamatos emelnénk, amíg eléri a megyeszékhely szintjét” – magyarázta a demokrata-liberális párti (PDL) polgármester, akinek a bekebelezéssel megszűnne funkciója. Ezzel kapcsolatba leszögezte: „Senkisem született és hal meg a polgármesteri székben, önkormányzati vezetőként a község és a lakosok érdekeit kell előtérbe helyeznem.”

A terv megvalósításának első lépéseként tájékoztató kampányt indítanak, majd előkészítik a referendum kiírásához szükséges tanácsi határozatot. A népszavazást az ősszel esedékes államelnök-választásokkal egyidőben szeretnék megtartani, hogy utána – amennyiben a lakosok pozitívan állnak a kérdéshez és a részvételi arány eléri az 50 százalékos küszöböt – kormányhatározattal hivatalosítsák a 2016. január elsejétől szorgalmazott egybeolvadást.

Csökkenne a váradi magyarság aránya

„Azt gondolom, hogy ez politikai lépés, a PNL saját érdekei miatt akarja megvalósítani. Mivel Crin Antonescu nagy valószínűséggel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben fog indulni az államelnöki tisztségért, a fúzióról kiírt népszavazással nagyobb részvételi arányt akarnak elérni az őszi választásokon” – mondta a Krónikának Szabó Ödön.

Az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke számára csak Popuş döntése érthetetlen, meglátása szerint magyar vezetésű önkormányzatokat nem lehetett volna meggyőzni egy ilyen lépésről. „Bolojan kinézte magának a legnagyobb saját jövedelemmel rendelkező községet, és most ingyen le akarja nyúlni az aranytojást tojó tyúkot” – fogalmazott a képviselő, rámutatva arra is, hogy az érintett települések lakosainak váradiként majd a jelenlegi adó tízszeresét kell fizetniük.

Szerinte Szentmárton különösebb támogatásra se számíthat, ha a mintegy 50 éve Nagyváradhoz csatolt Biharpüspöki példáját veszi alapul. A többségében románok lakta települések Váradhoz csatolásával csökken majd a magyar kisebbség aránya a városban – de ez nem fog húsz százalék alá csökkenni –, vélte Szabó Ödön, aki szerint ez a szempont csupán bónusz a váradi előjárónak.