Az idei túzokszámláláson 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken
Fotó: Nagy Attila
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület. Nagy Attila ornitológus a felmérés következtetéseiről, a szárnyasok életkörülményeinek romlásáról, a nagyszalontai túzokállomány védelméről beszélt a Krónikának.
2025. március 23., 18:502025. március 23., 18:50
2025. március 23., 18:572025. március 23., 18:57
Növekvőben van a túzokállomány a Pannon régióban – osztotta meg a héten az 5. Közép-európai téli túzok-szinkronszámlálás következtetéseit a Milvus Csoport. A madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai osztrák, magyar, szerb és szlovák szakemberekkel közösen mérték fel januárban az ismert túzoklelőhelyeken előforduló egyedek számát. A világszinten veszélyeztetett pusztai madárfaj utolsó hazai életképes állománya a Bihar megyei Nagyszalonta térségében él,
A Milvus Csoport munkatársai Székelyhíd és Nagyszalonta között számos, túzokok számára alkalmasnak vélt határ menti élőhelyet jártak be, ahol 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken. Bár decemberben még ennél is több egyedet észleltek, a hagyományos januári szinkronszámlálások történetében ez eddig rekordnak számít – írta a marosvásárhelyi székhelyű szervezet.
A felmérés során bejárt útvonalak
Fotó: Milvus Csoport
Nagy Attila azonban a Krónika érdeklődésére felhívta a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. „Az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltünk mi is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak,
Nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj” – hangsúlyozta az ornitológus. Megjegyezte, hogy olyan fajról van szó, amely nagyon ragaszkodik a költőhelyeihez, ezért ha valahonnan kipusztul, valószínűleg már csak mesterségesen lehet visszatelepíteni.
Túzokok Nagyvárad metropolisz övezetében 2024. december 1-jén
Fotó: Milvus Csoport
A Milvus Csoport munkatársától megkérdeztük, hogy ennek elkerülése érdekében mire kellene odafigyelni, hogyan lehetne javítani az említett életkörülményeken. Nagy Attila kifejtette,
másrészt az aszály, a kommunizmus idején létrehozott számtalan lecsapoló árok, a túllegeltetés is nagyon rossz hatással van a gyepekre.
„Ha millió birkával lerágatják milliméter alacsonyra a füvet, eltűnik az a rovarfauna, amely a túzok számára elsősorban fiókanevelési, de dürgési (párzási) és költési időszakban is rendkívül fontos. Főként az első néhány hónapban a fiókák csak rovarokat esznek, még nem tudják megemészteni a növényi táplálékot,
Hozzátette, szintén nagy gondot jelent a költések meghiúsulása, ezt sok esetben a betakarítási munkálatok, a föld vegyszerezése akadályozza meg.
Túzokcsapat Nagyszalontán tavaly decemberben
Fotó: Milvus Csoport
„Néhány évvel ezelőtt sikerült beiktatni a mezőgazdasági támogatási rendszerbe egy olyan környezetgazdálkodási csomagot, amely arra próbálta ösztönözni a gazdákat, hogy az érintett területeken a madár igényeinek megfelelően műveljék a földeket. Sajnos a biztosított összeg egyáltalán nem volt vonzó a gazdák számára, és amikor véget ért a ciklus, leállították a sikertelennek vélt programot, ráadásul ezen a területen a többi gyepes környezetgazdálkodási csomagot is törölték,
Ezek a legfontosabb gondok, amelyeket meg kellene oldani. Hát, nem könnyű” – világított rá Nagy Attila, aki 2018 óta foglalkozik a The Nature Corner projekttel, amelyben a Milvus Csoport, a nagyszalontai polgármesteri hivatal és magyarországi partnerek azon munkálkodnak, hogy növeljék Románia egyetlen életképes túzokpopulációját és népszerűsítsék a fajt.
A madártani és természetvédelmi egyesület projektmenedzsere azt is elmondta lapunknak, hogy a nagyszalontai önkormányzattal továbbra is együttműködnek, ugyanakkor a tervek szerint megkeresnek minden, a Bihar megyei város környékén költő madarat, és egyéni módon próbálják megvédeni a fészkeket, bízva a gazdák jóhiszeműségében és segítőkészségében.
Sikerült bizonyítaniuk a madárvédőknek a túzok fészkelését Nagyszalontán, és egyúttal egész Romániában. Az Európa-szerte veszélyeztetett faj élőhelyéről, védelméről Papp Tamás ornitológus, biológus beszélt lapunknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!