Az idei túzokszámláláson 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken
Fotó: Nagy Attila
Az idei túzokszámlálás biztató eredményei ellenére egyes területeken továbbra is számos veszélynek van kitéve a faj – hívta fel a figyelmet a Milvus Csoport madárvédelmi egyesület. Nagy Attila ornitológus a felmérés következtetéseiről, a szárnyasok életkörülményeinek romlásáról, a nagyszalontai túzokállomány védelméről beszélt a Krónikának.
2025. március 23., 18:502025. március 23., 18:50
2025. március 23., 18:572025. március 23., 18:57
Növekvőben van a túzokállomány a Pannon régióban – osztotta meg a héten az 5. Közép-európai téli túzok-szinkronszámlálás következtetéseit a Milvus Csoport. A madártani és természetvédelmi egyesület munkatársai osztrák, magyar, szerb és szlovák szakemberekkel közösen mérték fel januárban az ismert túzoklelőhelyeken előforduló egyedek számát. A világszinten veszélyeztetett pusztai madárfaj utolsó hazai életképes állománya a Bihar megyei Nagyszalonta térségében él,
A Milvus Csoport munkatársai Székelyhíd és Nagyszalonta között számos, túzokok számára alkalmasnak vélt határ menti élőhelyet jártak be, ahol 107 példányt regisztráltak a már ismert nagyszalontai, valamint Sebes-Körös-menti területeken. Bár decemberben még ennél is több egyedet észleltek, a hagyományos januári szinkronszámlálások történetében ez eddig rekordnak számít – írta a marosvásárhelyi székhelyű szervezet.
A felmérés során bejárt útvonalak
Fotó: Milvus Csoport
Nagy Attila azonban a Krónika érdeklődésére felhívta a figyelmet, hogy a biztató adatok nem azt jelentik, hogy a pusztai faj életkörülményei is javulnának. „Az egész Kárpát-medencében nőttek a számok, ezért észleltünk mi is több túzokot a Partiumban a telelőállomány felmérésekor. Azonban költési időben jelentős gondok vannak,
Nagyon fontos lenne javítani a költőhelyek minőségén, másként fennáll annak a veszélye, hogy a faj végérvényesen eltűnhet Románia területéről mint költőfaj” – hangsúlyozta az ornitológus. Megjegyezte, hogy olyan fajról van szó, amely nagyon ragaszkodik a költőhelyeihez, ezért ha valahonnan kipusztul, valószínűleg már csak mesterségesen lehet visszatelepíteni.
Túzokok Nagyvárad metropolisz övezetében 2024. december 1-jén
Fotó: Milvus Csoport
A Milvus Csoport munkatársától megkérdeztük, hogy ennek elkerülése érdekében mire kellene odafigyelni, hogyan lehetne javítani az említett életkörülményeken. Nagy Attila kifejtette,
másrészt az aszály, a kommunizmus idején létrehozott számtalan lecsapoló árok, a túllegeltetés is nagyon rossz hatással van a gyepekre.
„Ha millió birkával lerágatják milliméter alacsonyra a füvet, eltűnik az a rovarfauna, amely a túzok számára elsősorban fiókanevelési, de dürgési (párzási) és költési időszakban is rendkívül fontos. Főként az első néhány hónapban a fiókák csak rovarokat esznek, még nem tudják megemészteni a növényi táplálékot,
Hozzátette, szintén nagy gondot jelent a költések meghiúsulása, ezt sok esetben a betakarítási munkálatok, a föld vegyszerezése akadályozza meg.
Túzokcsapat Nagyszalontán tavaly decemberben
Fotó: Milvus Csoport
„Néhány évvel ezelőtt sikerült beiktatni a mezőgazdasági támogatási rendszerbe egy olyan környezetgazdálkodási csomagot, amely arra próbálta ösztönözni a gazdákat, hogy az érintett területeken a madár igényeinek megfelelően műveljék a földeket. Sajnos a biztosított összeg egyáltalán nem volt vonzó a gazdák számára, és amikor véget ért a ciklus, leállították a sikertelennek vélt programot, ráadásul ezen a területen a többi gyepes környezetgazdálkodási csomagot is törölték,
Ezek a legfontosabb gondok, amelyeket meg kellene oldani. Hát, nem könnyű” – világított rá Nagy Attila, aki 2018 óta foglalkozik a The Nature Corner projekttel, amelyben a Milvus Csoport, a nagyszalontai polgármesteri hivatal és magyarországi partnerek azon munkálkodnak, hogy növeljék Románia egyetlen életképes túzokpopulációját és népszerűsítsék a fajt.
A madártani és természetvédelmi egyesület projektmenedzsere azt is elmondta lapunknak, hogy a nagyszalontai önkormányzattal továbbra is együttműködnek, ugyanakkor a tervek szerint megkeresnek minden, a Bihar megyei város környékén költő madarat, és egyéni módon próbálják megvédeni a fészkeket, bízva a gazdák jóhiszeműségében és segítőkészségében.
Sikerült bizonyítaniuk a madárvédőknek a túzok fészkelését Nagyszalontán, és egyúttal egész Romániában. Az Európa-szerte veszélyeztetett faj élőhelyéről, védelméről Papp Tamás ornitológus, biológus beszélt lapunknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!