Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora (balról) a sajtótájékoztatón, amelyen Tusványosról is szó esett
Fotó: Borbély Fanni
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
2026. július 08., 18:372026. július 08., 18:37
2026. július 08., 18:482026. július 08., 18:48
Álláspontjuk szerint a Tusványoson való részvételüknek akkor lenne értelme, ha a tusnádfürdői táborban a jelenlegi magyar kormány képviselői is jelen lennének, és adott lenne a párbeszéd lehetősége – mondta Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora szerdán sajtótájékoztatón Csíkszeredában.
„Tekintettel arra, hogy a tusványosi tábor kezdetektől és szándéka szerint a román-magyar és a magyar-magyar párbeszédnek az egyik fontos helyszíne – beleértve ebbe a román kormányzati szereplőket és a magyar kormányzati szereplőket –,
Hozzátette, hogy a szervezők felé megfogalmazott feltételüket más külhoni magyar felsőoktatási intézmények is osztják, melyek közül a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemet és a komáromi Selye János Egyetemet említette. Tonk közölte: tudomásuk van arról, hogy a szervezők a magyar kormány több tagját is meghívták a táborba, de arról nem tudnak, hogy végül jelen lesznek-e. „A Sapientia képviselői csak az ő jelenlétük esetén vállalják a résztételt a programokon, ellenkező esetben egy másik fórumon kerülhet sor ilyen beszélgetésekre” – idézte az MTI a rektort.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
A Sapientia EMTE vezetője újságírói kérdésre nyomatékosította, hogy a magyar állami forrásokból fenntartott erdélyi magyar magánegyetemnek a magyar kormánynak köszönhetően stabilak a pénzügyei és a működése. Aláhúzta, hogy az egyetem stratégiai partnere a mindenkori magyar kormány, és az új budapesti kormánystruktúra kialakulását követően megtörtént a kapcsolatfelvétel, találkoztak az új magyar kormány vezető tisztségviselőivel, és ezután is lesznek ilyen találkozók.
Sándor Krisztina, a Tusványos szóvivője és korábbi főszervezője a Krónikának korábban úgy nyilatkozott, hogy a szervezők a Tisza-kormány több tagját is meghívták a tusnádfürdői táborba. Mint mondta, a párt részéről meghívást kapott Bujdosó Andrea parlamenti frakcióvezető, Velkey György László külügyi államtitkár, Lannert Judit, Bóna Szabolcs János, Tarr Zoltán, Kármán András és Kapitány István miniszterek is. „Sajnálatos módon azt a választ kaptuk, hogy a kormány és a Tisza-frakció tagjai nem vesznek részt az idei rendezvényen” – jelentette ki lapunknak a szóvivő.
Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselőnek, Tusványos-alapítónak a Facebookon közzétett indoklása szerint Magyar Péter miniszterelnököt azért nem hívták meg a rendezvényre, mert „az esemény szervezőinek úri joga, hogy kit hívnak meg”, és szerinte a kormányfő „folyamatosan minősíthetetlen hangnemben sértegeti politikai ellenfeleit, partnereit, beleértve a külhoni magyar vezetőket”.
Az 1990-ben indult, és idén 35-ödször megrendezendő Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos – a rendszerváltás utáni magyar-román párbeszéd fórumaként jött létre. Eredeti célja az volt, hogy az erdélyi magyar és román értelmiségiek, a romániai és a magyarországi közéleti szereplők megvitassák egymással a régió politikai és társadalmi kérdéseit. Az évek során azonban a román közéleti szereplők elmaradoztak, a rendezvény arcéle jelentősen átalakult, és elsősorban a Fidesz egyik legfontosabb nyári politikai találkozóhelyévé vált.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás