Tündérkertet avat és elülteti Petőfi körtefáját a Kallós Zoltán Alapítvány a Kolozs megyei Válaszúton

Gyümölcstermesztés a fókuszban. 40 fás Tündérkertet létesítenek a Kallós Zoltán Alapítványnál •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Gyümölcstermesztés a fókuszban. 40 fás Tündérkertet létesítenek a Kallós Zoltán Alapítványnál

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

A hagyományos gyümölcstermesztés fellendítése céljából 40 fás Tündérkertet létesítenek szeptember 18-án a Kolozs megyei Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítványnál, az esemény keretében elültetik Petőfi körtefáját is – vagyis annak a székelykeresztúri fának az „utódját” amely alatt utoljára verset írt a költő. A válaszúti esemény jelentőségéről, az alapítvány keretében működő mezőgazdasági oktatásról Balázs-Bécsi Gyöngyit, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökét kérdeztük.

Kiss Judit

2023. szeptember 10., 17:182023. szeptember 10., 17:18

Elültetik a Kolozs megyei Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítványnál Petőfi körtefáját a költő születésének bicentenáriuma alkalmából, a szeptember 18-i esemény keretében Tündérkertet is avatnak, amelynek létrehozásával a tangazdaság és a hagyományos gyümölcsészeti módszerek újraélesztését célozzák. Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány elnöke a Krónika megkeresésére elmondta,

a mezőségi szórványban mezőgazdasági szakképzést is működtetnek, így nagy jelentőségű az alapítvány számára a Tündérkert létesítése.

Tangazdaság is működik a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány égisze alatt •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Tangazdaság is működik a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány égisze alatt

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

A Magyarországról indult Tündérkert-mozgalom a régi őshonos gyümölcsfajták megőrzésével foglalkozik, s mára Kárpát-medence-szerte elterjedt: elindítói – Szarvas József színész, Kovács Gyula pórszombati erdész, pomológus, valamint Ambrus Lajos író – a gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul több mint tíz évvel ezelőtt. A szeptember 18-esemény keretében

40 őshonos és tájfajta gyümölcsfacsemete érkezik Válaszútra, amelyeket Kovács Gyula pomológus oltott az általa gyűjtött és kapott Kárpát-medencei oltóágakból. Ezek a fák az első példányai egy újonnan létrejövő Tündérkertnek Válaszúton.

A népzenei, népművészeti hagyományok ápolására is nagy hangsúlyt fektetnek az alapítványnál •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

A népzenei, népművészeti hagyományok ápolására is nagy hangsúlyt fektetnek az alapítványnál

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

„A Kallós Zoltán Alapítványnál több mint tíz éve működik a mezőgazdasági szakképzésünk, biogazdálkodási szakiránnyal. Elsősorban az a célunk a mezőgazdasági szakképzéssel, hogy mezőségi falvakból nyolcadik osztályt végzett diákokat fogadunk, akik egyébként nem tanulnának tovább, viszont ha szakmát kapnak a kezükbe, akkor itthon tudnak maradni, másrészt pedig meg tudják dolgozni a földeket” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi.

Földközelben. A földművelés, mezőgazdaság fortélyait is megismertetik a gyerekekkel •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Földközelben. A földművelés, mezőgazdaság fortélyait is megismertetik a gyerekekkel

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Rámutatott, nagyon

fontos számukra, hogy a mezőgazdálkodás minden területéhez értsenek a fiatalok, tehát az oktatás tulajdonképpen gazdaképzés is egyben: gyümölcsfákat tudnak metszeni, oltani, karbantartani, állattenyésztéssel, zöldségtermesztéssel foglalkoznak – ily módon a mezőgazdaság minden szeletébe belekóstolnak.

•  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

„A Tündérkert számunkra azért is lényeges, mert őshonos fákat – almát, szilvát, körtét – tudunk visszatelepíteni ide, erre a környékre” – mondta az alapítvány elnöke. Kérdésünkre arra is kitért, hogy az alapítvány célja az is, hogy minden gyerek, aki elvégzi az iskolát, vigyen magával haza ezekből a fákból. „Mezőgazdasági szakképesítésünkben az elmúlt években 130 gyereket engedtünk el, akik mintegy húszezer gyümölcsfát ültettek el Mezőségen, hiszen mindenki előkészítette és megcsinálta magának otthon a kis gyümölcsösét. Van intenzív gyümölcsösünk is, mert a modern technikával is meg kell ismertetni a gyerekeket, viszont nagyon fontos a Kallós Zoltán Alapítvány számára, hogy névadónk, a néprajzkutató szellemében a hagyományos mezőgazdálkodást, a hagyományos fajtákat is megismerjék, előnyben részesítsék a következő nemzedékek” – mondta Balázs-Bécsi Gyöngyi.

Fellendítik a hagyományos gyümölcstermesztést a Kolozs megyei Válaszúton •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Fellendítik a hagyományos gyümölcstermesztést a Kolozs megyei Válaszúton

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a Kallós Zoltán Alapítvány keretében működő mezőgazdasági szakképzés sikeresnek bizonyul, hiszen az ott végzett gyerekek később megpróbálnak otthon boldogulni, tehát ilyen értelemben valóban eredményes az immár több mint tíz éve tartó fáradozásuk. A mezőgazdasági szakiskola 2013-ban nyílt meg,

8. osztály után az ide beiratkozó tanulók bentlakásos rendszerben hároméves képzésen vehetnek részt, amelynek kimeneti feltétele a szakdolgozat megírása és a sikeres gyakorlati vizsga letétele.

Az állattenyésztés, állatgondozás oktatását is vállalja a Kallós Zoltán Alapítvány •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Az állattenyésztés, állatgondozás oktatását is vállalja a Kallós Zoltán Alapítvány

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

A diákok olyan elméleti és gyakorlati tudást szereznek, amelynek segítségével megélhetést biztosító gazdálkodást indíthatnak vagy folytathatnak a családi birtokon. 2016-ban a Kolozs megyei Felsőtökön a Kallós Zoltán Alapítvány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre a tangazdaság, ahol valamennyi mezőgazdasági folyamatot láthatják és kipróbálhatják a diákok. A tangazdaság folyamatosan bővül: területileg, felszereltségben, és állatállományban egyaránt. A területen lévő, teljes körűen felújított Almási-kúriában kaptak helyet a tanulók számára kialakított többfunkciós termek, konyha, hálószobák, és pince. Saját gépparkkal is rendelkezik, amellyel minden fontos termelési folyamat is megvalósítható.

Összegyűjtik a szórványban élő gyerekeket. A Kallós Zoltán Alapítvány épülete a mezőségi faluban •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Összegyűjtik a szórványban élő gyerekeket. A Kallós Zoltán Alapítvány épülete a mezőségi faluban

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

A Petőfi 200 emlékév alkalmából a Magyar Kulturális Alap kezdeményezéséhez csatlakozva ültetik el Válaszúton Petőfi körtefáját, így tiszteleg az alapítvány a költő emléke előtt.

A csemete annak a gyümölcsfának a továbboltott ivadéka, amely alatt Petőfi feltehetően az utolsó versét írta.

A csemete a költő székelykeresztúri, az 1960-as években kipusztult körtefájából származik, amelynek genetikája kalandos úton-módon maradt fenn. Az emlékév keretében számos településen elültették már Petőfi körtefáját. „A Kallós Zoltán Alapítvány gondozza a 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán örökségét, hagyatékát. Mindenképp az értékmegőrzés áll a tevékenységünk középpontjában: Válaszút az a hely, ahol a magyar kultúrához tartozó értékeket hangsúlyosan igyekszünk megtartani. És nemcsak a népművészet terén, hanem kultúránk minden területén. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk felhívni a figyelmet gyökereink ápolására” – mondta az alapítvány elnöke.

•  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Úgy fogalmazott, ebbe a szellemiségbe illeszkedik Petőfi körtefájának elültetése is, hiszen a költő életműve szintén fontos kincse a magyar irodalomnak, de nemcsak.

Idézet
„Egyes versei már bekerültek a népdalkincsbe, nagyon sok Petőfi-vers van megzenésítve – ez is fontos, tovább adandó örökség. És ha a körtefájának „utódja” egy ilyen telekre kerül, mint a válaszúti alapítványé, amely a hagyománnyal, magyar kultúrával foglalkozik, akkor a faültetés maga is szimbólum.

Mintegy megerősíti az értékőrzés szellemiségét” – mondta az alapítvány elnöke.

Hagyományőrzés a mezőségi településen a Kallós Zoltán Alapítványnál •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Hagyományőrzés a mezőségi településen a Kallós Zoltán Alapítványnál

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Hozzátette, a Mezőségen, szórványban ennek a szellemiségnek különösen hangsúlyos a jelentősége.

Balázs-Bécsi Gyöngyi azt is elmondta, hogy az alapítvány bentlakásos rendszerében 117 gyerekkel foglalkoznak, a nyári táboraikban több mint ezren megfordulnak.

Szórványtábort szerveznek minden évben a környékbeli szórványtelepülések számára, oda is több mint száz gyerek érkezik, de a népdal- és népzenekincset népszerűsítő rendezvényeikre, vetélkedőkre, seregszemlékre szintén rengeteg gyerek jelentkezik a környékről – több százan is. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató 1992-ben hozta létre az alapítványt. Szállóigévé vált mondása ,,Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk” az intézmény mottója.

„Kertész leszek, fát nevelek”. Előtérbe helyezik Válaszúton a tangazdaság fejlesztését, a hagyományos gyümölcsészeti módszereket •  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

„Kertész leszek, fát nevelek”. Előtérbe helyezik Válaszúton a tangazdaság fejlesztését, a hagyományos gyümölcsészeti módszereket

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Amint honlapján szerepel,

a Kallós Zoltán Alapítvány széleskörű, több lábon álló intézmény, amelynek három fő tevékenységi része van: oktatási tevékenység, közművelődési tevékenység, és a névadó néprajzi gyűjteményének gondozása.

„Missziónk a magyar népi kultúra továbbörökítése, a szórványmagyarság összefogása, erősítése, Kallós Zoltán hagyatékának gondozása, és az erdélyi népi hagyományok megőrzése, ezek átadása a fiatal nemzedékeknek. Tudjuk, megmaradásunk titka anyanyelvünk ápolása mellett az énekelt és táncolt kultúrában rejlik. Munkánk bizonyítja, hogy ez a tárgyi és szellemi hagyaték felfrissített tartalommal átörökíthető. Ezért hisszük, hogy mindazok, akik betérnek Válaszútra olyan útravalót kapnak, ami értékét vesztett korunkba támpont, követendő értékrendet tükröz” – olvasható az alapítvány bemutatkozásában a honlapon.

•  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

•  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

•  Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány Galéria

Fotó: Kallós Zoltán Alapítvány

Galéria

korábban írtuk

Búzagyűjtő és -összeöntő napot rendeztek a mezőségi Válaszúton
Búzagyűjtő és -összeöntő napot rendeztek a mezőségi Válaszúton

Búzaösszeöntő ünnepséget tartottak szombaton a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a Kolozs megyei Válaszúton, a rendezvénynek a Kallós Zoltán Alapítvány adott otthont.

korábban írtuk

Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása
Egész Erdély különleges ékköve lesz a válaszúti Bánffy-kastély, végéhez közeledik a Kolozs megyei épületegyüttes felújítása

Végéhez közeledik a válaszúti Bánffy-kastély európain uniós alapokból finanszírozott felújítása, az épületegyüttes nem csak Kolozs megye, de egész Erdély különleges ékköve és büszkesége lesz

.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen
2025. október 16., csütörtök

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek
2025. október 16., csütörtök

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban

Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.

Halálra késelte egy férfi az élettársát az egyik erdélyi városban
2025. október 16., csütörtök

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA

Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.

Fuvarmegosztó cégek vezetőit vette őrizetbe a DNA
2025. október 16., csütörtök

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt

Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.

Mi a jó kenyér titka? Egyre nagyobb az érdeklődés a minőségi kézműves kenyerek iránt