A hétvégén bemutatott dokumentum szerint a középiskolások egy részének jól meghatározott céljai vannak: három százalékuk mesteri, két százalékuk pedig doktori képzésen is részt szeretne venni. A felmérés adatai szerint a diákok tíz százaléka többek között anyagi okok, munkába állás vagy családalapítás miatt nem szeretne tovább tanulni, egy részük pedig azért, mert „megunt tanulni”.
A megkérdezettek 25,5 százaléka szeretne kolozsvári egyetemre beiratkozni. A kincses város kevésbé vonzó például az aradi középiskolások számára, akik inkább otthon maradnának vagy temesvári egyetemen tanulnának tovább annak ellenére, hogy magyar nyelvű képzést egyik város sem biztosít. Ennek okát a szociológusok abban látják, hogy az ott élők román nyelven is jól elboldogulnak. A megkérdezettek 5,5 százaléka Magyarországon tanulna tovább, a nyelvi korlátok miatt inkább a székelyföldi diákok felvételiznének a határon túl. A továbbtanulás helyszíneként 11,9 százalékuk Marosvásárhelyt, 4,7 százalékuk pedig Nagyváradot jelölte meg. Magyar nyelven a középiskolások 64 százaléka folytatná a tanulmányait, 23 százalékuk a románt, hat százalékuk pedig más idegen nyelvet jelölt meg. Országos szinten Romániában az érettségizők 61,7 százaléka tanulna tovább, a többiek fontolóra vették a diploma külföldön való megszerzését. A diákok elvárásai az egyetemtől elsősorban a megfelelő, biztos munkahely megszerzése (23,7 százalék), illetve tanulás, információszerzés (23,8), ezt pedig a piacképes szakmai felkészültség követi (12,5 százalék). A felmérésből az is kiderült, hogy a diákok szerint a gimnáziumok nem nyújtanak elegendő információt a továbbtanulást illetően. A megkérdezettek 76,4 százaléka barátaitól érdeklődött a továbbtanulásra kiválasztott intézményről. Több mint 40 százalékuk szerint a továbbtanulással kapcsolatban az iskola nem informálja kellő mértékben a diákokat. A felmérést végző szociológusok szerint az érettségizők nem tudnak eleget az egyetemi életről, illetve a befejezése utáni esélyekről. A felmérés azonban azt bizonyítja, hogy a középiskolások egészséges társadalomképpel rendelkeznek – hangsúlyozta Szabó Júlia szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok