A hétvégén bemutatott dokumentum szerint a középiskolások egy részének jól meghatározott céljai vannak: három százalékuk mesteri, két százalékuk pedig doktori képzésen is részt szeretne venni. A felmérés adatai szerint a diákok tíz százaléka többek között anyagi okok, munkába állás vagy családalapítás miatt nem szeretne tovább tanulni, egy részük pedig azért, mert „megunt tanulni”.
A megkérdezettek 25,5 százaléka szeretne kolozsvári egyetemre beiratkozni. A kincses város kevésbé vonzó például az aradi középiskolások számára, akik inkább otthon maradnának vagy temesvári egyetemen tanulnának tovább annak ellenére, hogy magyar nyelvű képzést egyik város sem biztosít. Ennek okát a szociológusok abban látják, hogy az ott élők román nyelven is jól elboldogulnak. A megkérdezettek 5,5 százaléka Magyarországon tanulna tovább, a nyelvi korlátok miatt inkább a székelyföldi diákok felvételiznének a határon túl. A továbbtanulás helyszíneként 11,9 százalékuk Marosvásárhelyt, 4,7 százalékuk pedig Nagyváradot jelölte meg. Magyar nyelven a középiskolások 64 százaléka folytatná a tanulmányait, 23 százalékuk a románt, hat százalékuk pedig más idegen nyelvet jelölt meg. Országos szinten Romániában az érettségizők 61,7 százaléka tanulna tovább, a többiek fontolóra vették a diploma külföldön való megszerzését. A diákok elvárásai az egyetemtől elsősorban a megfelelő, biztos munkahely megszerzése (23,7 százalék), illetve tanulás, információszerzés (23,8), ezt pedig a piacképes szakmai felkészültség követi (12,5 százalék). A felmérésből az is kiderült, hogy a diákok szerint a gimnáziumok nem nyújtanak elegendő információt a továbbtanulást illetően. A megkérdezettek 76,4 százaléka barátaitól érdeklődött a továbbtanulásra kiválasztott intézményről. Több mint 40 százalékuk szerint a továbbtanulással kapcsolatban az iskola nem informálja kellő mértékben a diákokat. A felmérést végző szociológusok szerint az érettségizők nem tudnak eleget az egyetemi életről, illetve a befejezése utáni esélyekről. A felmérés azonban azt bizonyítja, hogy a középiskolások egészséges társadalomképpel rendelkeznek – hangsúlyozta Szabó Júlia szociológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták Kolozsváron szombaton a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle díjait, a fesztivál negyedszázados jubileumát ünnepli.
A Románia természeti szépségeit népszerűsítő Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki épp Erdélyben tartózkodik, élesen bírálta, hogy nem tudja megszüntetni az Electrica szolgáltató az áramkimaradásokat a hegyvidéken.
Aranyosgyéresi cégeket és magánszemélyeket fegyverrel fenyegető 29 éves férfit vett őrizetbe a helyi rendőrség, akivel szemben szombaton az ügyészség 60 napos bírósági felügyeletet rendelt el. A pisztollyal fenyegetőző férfinél házkutatást tartottak.
Boldog Bogdánffy Szilárd ünnepén, az ő boldoggá avatásának 15. évfordulóján, október 3-án szervezett ünnepséget a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség a Szeged-Csanádi Püspökséggel és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusával közösen.
A szokatlanul hideg időjárás után felmelegedést jósolnak a meteorológusok, de az esőtől a jelek szerint nem szabadulunk.
Kató Béla nyugalmazott református püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke vehette át a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-díját pénteken Kolozsváron az egyetem napja alkalmából.
Közösen fejleszti Magyarország és Románia a Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodását.
Őrizetbe vettek a nyomozó hatóságok Beszterce-Naszód megyében egy 33 éves férfit, aki a gyanú szerint kis méretű robbanószerkezeteket készített és tesztelt saját otthonában, valamint annak környékén.
A brassói székhelyű regionális útügyi igazgatóság tájékoztatása szerint egyes útvonalakon a hókotrókat is be kellett vetni az utak megtisztítása érdekébe, a Transpalpina síterepen pedig jelenleg is tart a havazás.
Nekilátott átutalni a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. az anyanyelvükön tanuló külhoni magyar óvodásoknak, diákoknak és egyetemistáknak járó az oktatási-nevelési támogatást.
Látogatottsági adatok