A hétvégén bemutatott dokumentum szerint a középiskolások egy részének jól meghatározott céljai vannak: három százalékuk mesteri, két százalékuk pedig doktori képzésen is részt szeretne venni. A felmérés adatai szerint a diákok tíz százaléka többek között anyagi okok, munkába állás vagy családalapítás miatt nem szeretne tovább tanulni, egy részük pedig azért, mert „megunt tanulni”.
A megkérdezettek 25,5 százaléka szeretne kolozsvári egyetemre beiratkozni. A kincses város kevésbé vonzó például az aradi középiskolások számára, akik inkább otthon maradnának vagy temesvári egyetemen tanulnának tovább annak ellenére, hogy magyar nyelvű képzést egyik város sem biztosít. Ennek okát a szociológusok abban látják, hogy az ott élők román nyelven is jól elboldogulnak. A megkérdezettek 5,5 százaléka Magyarországon tanulna tovább, a nyelvi korlátok miatt inkább a székelyföldi diákok felvételiznének a határon túl. A továbbtanulás helyszíneként 11,9 százalékuk Marosvásárhelyt, 4,7 százalékuk pedig Nagyváradot jelölte meg. Magyar nyelven a középiskolások 64 százaléka folytatná a tanulmányait, 23 százalékuk a románt, hat százalékuk pedig más idegen nyelvet jelölt meg. Országos szinten Romániában az érettségizők 61,7 százaléka tanulna tovább, a többiek fontolóra vették a diploma külföldön való megszerzését. A diákok elvárásai az egyetemtől elsősorban a megfelelő, biztos munkahely megszerzése (23,7 százalék), illetve tanulás, információszerzés (23,8), ezt pedig a piacképes szakmai felkészültség követi (12,5 százalék). A felmérésből az is kiderült, hogy a diákok szerint a gimnáziumok nem nyújtanak elegendő információt a továbbtanulást illetően. A megkérdezettek 76,4 százaléka barátaitól érdeklődött a továbbtanulásra kiválasztott intézményről. Több mint 40 százalékuk szerint a továbbtanulással kapcsolatban az iskola nem informálja kellő mértékben a diákokat. A felmérést végző szociológusok szerint az érettségizők nem tudnak eleget az egyetemi életről, illetve a befejezése utáni esélyekről. A felmérés azonban azt bizonyítja, hogy a középiskolások egészséges társadalomképpel rendelkeznek – hangsúlyozta Szabó Júlia szociológus.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.