Tovább gyűrűzik a nyárádszeredai templomépítés körüli vita

Az RMDSZ és az MPP képviselőiből alkotott testület egyöntetűen állt ki a polgári oldal javaslata mellett, miután kiderült, hogy sem a prefektúra, sem a görögkeleti egyház nem tartotta magát a két évvel ezelőtti egyezséghez.

A döntés értelmében az ortodox egyház nem erőltette volna a főtéri park egy részének a megszerzését, beérte volna a szintén központi fekvésű, egykori magyar iskola épületének a telkével. A helycsere másik feltétele szerint az egyház érdekeit tolmácsoló prefektúrának az lett volna a szerepe, hogy segítse az önkormányzatot az új iskolaépület bővítésében.

Korábban maga Marius Paşcan prefektus ígért közel egymillió lejes támogatást az állami tartalékalapból, melyből a polgármesteri hivatal az új iskolát bővíthetné. „Mindenki jól jár, és ismét béke lesz Nyárádszeredában” – nyilatkozta ezelőtt több mint egy évvel a kormánymegbízott.

Mivel később sem a kormánybiztos nem támogatta a szeredaiakat a pénz előteremtésében, sem az ortodox egyház nem vonta vissza a főtér lekanyarításáért indított pert, a tanácsosok is átértékelték korábbi álláspontjukat. A hétvégi döntést Paşcan felszólítása „csikarta ki”, melyben arra utasította a testület tagjait, hogy szavazzák meg a Bocskai Istvánról elnevezett főtéri park egy részének a kiiktatását a város leltárából.

„Az ortodox egyház és a prefektúra megpróbált átverni. Ha komolyan vették volna a 2009-ben kötött egyezséget, most nem szólítanak fel a templomnak kiszemelt telek kivonására a városi leltárból” – fejtette ki lapunknak Csíki Sándor, az MPP tanácsosa. Szerinte az RMDSZ-es kollégákkal egyöntetűen meghozott döntés alapján nemcsak a könyvtárnak helyet adó, régi magyar iskola menekül meg a bontástól, hanem a park felső része is érintetlen maradhat.

„A helyi és a megyei önkormányzat, majd a kormány által is jóváhagyott döntés, miszerint a főtéri parkban senkinek nem bocsátunk ki építkezési engedélyt, és a zöldövezetek érintetlenségére vonatkozó törvény mind-mind olyan rendelkezés, amely a mi álláspontunkat védi” – szögezte le Csíki.

A bekecsalji kisváros alpolgármestere, Tóth Sándor is hangsúlyozta, a történtek után az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy az ortodoxok ne építhessenek a templomot település központjába. Kérdésünkre, hogy az önkormányzat lépése után nem erősödhet-e az ortodoxok elszántsága, hogy még azért is a park felső részébe építkezzenek, Csíki Sándor belátta, hogy ennek a veszélye mindig is fennállt, és továbbra is fennáll. Az egyház már tett erre kísérletet, amikor két évvel ezelőtt – eltekintve az építkezési engedély hiányától – elhelyezte a leendő katedrális alapkövét. Alig néhány nap múlva az alapkövet ismeretlen tettesek eltüntették.

A nyárádszeredaiak szerint semmiképpen nem lenne szabad a belváros évszázados arculatán változtatni, s főként nem a főtéri park megcsonkításával. Ráadásul a település 134 román nemzetiségű lakója már két ortodox templommal rendelkezik, egy harmadik felhúzása a központban nem a híveket szolgálná, hanem az államvallás dominanciáját hangsúlyozná.

A görögkeleti felekezet képviselői azzal érvelnek, hogy telekkönyvileg a saját területükről van szó, amit arra hasznosítanak, amire akarnak. Valójában a Bocskai tér felső része 1948 előtt a görög katolikus egyház tulajdonában volt, de ’89 után az ortodoxok igényelték vissza és kapták meg.