
Bálint Benczédi Ferenc püspök (jobbra): a Vallásszabadság Háza legyen elfogadó azokkal, akik erre a Földre teremtettek
Fotó: Tőkés Hunor
Megnyitotta kapuit hétfőn a kolozsvári Valláskutató Intézet a Kossuth Lajos (21 Decembrie 1989) utca 14. szám alatt, a Vallásszabadság Házában.
2019. április 09., 10:092019. április 09., 10:09
2019. április 09., 12:552019. április 09., 12:55
Mint ismeretes, az egykori püspöklakot tavaly újította fel a Magyar Unitárius Egyház, hogy tágabb közösséget szolgálhasson. Azóta múzeumként és közösségi térként szolgál a belül festményekkel, városok és falvak templomairól készült képekkel és régészeti leletekkel „díszített” épület, amely hétfő óta immár a Valláskutató Intézetnek is otthont ad.
„Legyenek áldottak azok az órák, amikor itt egybegyűlnek az emberek, nem felekezeti hitvitákat, nem hitvallások igazságait, hanem a szeretetnek a győzelmét próbálják itt megélni – mondta Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Hozzátette,
A püspök emlékeztetett arra, hogy mennyire „izgalmas” időszakokat hagytunk a hátunk mögött a több mint kétezer éves keresztény történelmünkben. Bálint Benczédi Ferenc úgy véli, ezek az izgalmak a kizárólagosság hívei miatt történtek, akik magukat első számú embernek kiáltották ki. Ezért arra kérte a megnyitó résztvevőit, hogy a Vallásszabadság Háza ne nem, ne faj és ne bőrszín alapján ítélje meg híveit, hanem legyen elfogadó azokkal, akik erre a Földre teremtettek: feketének, fehérnek, kereszténynek, iszlámnak, mohamedánnak, hindunak, ateistának, istenhívőnek vagy istentagadónak.
– fogalmazta meg Czire Szabolcs, az intézet vezetője. A teológiai tanárként is tevékenykedő kutató a megnyitón elmondta, az intézet célja összetartani a közösséget és az egyházakat, amelyek ezáltal közösen hozhatnak létre vallási irányzatú kutatásokat, vagy folytathatják a már megkezdetteket. Küldetésüknek tekintik, hogy hozzájáruljanak a társadalmi és kulturális folyamatok megismeréséhez. Ugyanakkor azt szeretnék, hogy a vallás továbbra is az erdélyi magyar ember identitásának meghatározó eleme legyen.
Az intézmény tevékenységei közé tartozik továbbá a kutatások megtervezése és kivitelezése, amelyet nemzetközi szinten, Romániában és az erdélyi közösségen belül is szeretnének megvalósítani. Emellett szakértői fórumként kívánnak fellépni a közvéleményt tájékoztató média bevonásával. Könyvbemutatókat, tematikus előadásokat terveznek, és hozzájárulnának az egyetemek szakkollégiumainak működéséhez, hogy az egyetemi hallgatók szakdolgozatírása könnyebben menjen, az új munkaerőt pedig sikeresebben vonják be a közösség életébe.
Kiss Dénes szociológus, az intézet kutatási igazgatója a Merre tart a vallásosság? – Vallási helyzetkép és a vallási változás irányvonalai című előadásában röviden kitért az európai országok vallásosságára. Kiemelte, a lista élén Romániát már csak Törökország előzi meg, ezzel szemben Magyarország polgárai mérsékelten vallásosak. A kutató szerint
A statisztikák érdekessége, hogy minél nagyobb az iskolai végzettség szintje, annál kevésbé vallásos az ember, viszont a doktori címmel rendelkezők nagyon is vallásosak. Meghatározóak még a szakma és az életkor is. Kiss Dénes arra a következtetésekre jutott, hogy egyre vallásosabbak az emberek, de az is jellemző, hogy megpróbálják a valós hozzáállásuknál jobb színben feltüntetni vallásosságukat. Vallási világképünk pluralizálódáson megy keresztül, mivel más vallásokkal is találkozunk, és a következő generációkban a vallásosság „elitesedése” várható – vázolta a kutató.
Tőkés Hunor
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!