Tömeges a végzősök távolmaradása az érettségitől

Információink szerint az elmúlt években bevezetett, egyre szigorúbb vizsgafeltételek miatt számos tanintézet eleve nem is zárja le, és ezáltal nem engedi érettségizni a rosszul teljesítő végzősöket, hogy a vizsgán ne rontsák az átmenési arányt. Az illetékesek elmondása szerint elsősorban a szakiskolákban nevezhető jelenségnek a végzősök távolmaradása: ők egyrészt nem érzik magukat eléggé felkészültnek, másrészt érettségi diploma nélkül, a szakmai képzést igazoló okirattal is érvényesülnek.

Több százan maradnak otthon

Kovászna megyében közel 500 idei végzős nem jelentkezett a vizsgára. Farkas Csaba, az érettségi lebonyolításával megbízott tanfelügyelő lapunknak elmondta, 1756 diák végez idén, közülük 1281-en iratkoztak be a záróvizsgára. A székelyföldi megyében összesen 1529 fiatal próbál érettségi oklevelet szerezni, ám közülük 248-an az elmúlt években fejezték be az iskolát.

Farkas Csaba szerint a 474 idei végzős közül sokan egy-két tantárgyból pótvizsgára buktak, de olyan is van, aki nyárra már külföldi munkát szerzett, vagy az őszi, vagy a jövő évi vizsgán próbálkozik. Azoknak, akik posztlíceumban szeretnék folytatni a tanulmányaikat, nincs szükségük érettségi oklevélre, így ők meg sem próbálnak záróvizsgázni.

Több mint 300 idén végzett diák nem iratkozott be a záróvizsgára Hargita megyében sem, a székelyföldi megyében összesen mintegy 2600 diák jelentkezett az idei érettségire, közülük 1700-an magyar nyelvből is vizsgáznak. Hargita megyében tíz vizsgaközpont működik, a dolgozatokat az egyetlen, csíkszeredai javítóközpontban értékelik.

Brassó megyében több mint 500 idei végzős hiányzik az érettségire jelentkezettek névsorából, a 4090 tizenkettedikes közül ugyanis csupán 3511 iratkozott be a megmérettetésre. „Egyesek közülük megbuktak, míg mások, elsősorban a műszaki osztályokból, nem akartak részt venni a vizsgán” – közölte az Agerpres hírügynökséggel Ariana Bucur Brassó megyei főtanfelügyelő. Elmondta, a megyében tizenkét vizsgaközpont és négy javítóközpont működik.

Szeben megyében az idei végzősök egyharmada, mintegy ezer diák marad távol a vizsgától, a közel 2500 érettségiző közül több mint 400 az előző évfolyamokról származik, akiknek az elmúlt évben nem sikerült átmenő jegyet szerezniük. A dél-erdélyi megyékben sem jobb a helyzet, Hunyad megyében például mintegy 800-an tagadták meg a záróvizsgán való részvételt, többségük ugyanis megbukott valamelyik tantárgyból, így nem állhatott érettségire.

Bihar megye kivétel

A Bihar megyei illetékeseknek ellenben nincs tudomásuk tömeges buktatásokról. Nicolae-Ioan Avram főtanfelügyelő szerint a több mint ötezer tizenkettedikes 93 százaléka beiratkozhatott az érettségire, azaz csupán kevesen kényszerülnek pótvizsgára vagy évismétlésre. „Ha a diák nem tudja az anyagot, akkor nem lehet átengedni” – szögezte le a pár hete főtanfelügyelővé kinevezett pedagógus.

Az érettségi román szóbelijének első napján azonban csak 50–60 százalékos volt a részvétel, igaz, a végleges adatokat majd csak a mai nap folyamán összesítik. Avram szerint pontosabb képet az írásbeli vizsgák megkezdésekor fogunk kapni, hiszen nem kötelező egyszerre letudni az összes vizsgát, a második fordulóra is lehet hagyni tantárgyakat.

Jelenség a buktatás

Ezzel szemben Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes a Krónika kérdésére elmondta, a tavalyi évhez hasonlóan idén is jellemző, hogy a középiskolák megbuktatják a roszszul teljesítő végzős diákokat azért, hogy az oktatási intézmények az érettségin minél mutatósabb számarányt érjenek el.

Idén több oktatási intézmény folyamodott ehhez a megoldáshoz, ugyanakkor Kolozs megyében arányaiban nagyjából a tavalyival megegyező a pótvizsgára buktatott végzős gimnazisták száma. „Ezek a döntések az iskolák autonómiájához tartoznak, a tanintézeteknek szívük joga eldönteni, hogy mennyire szigorú követelményeket támasztanak a diákjaikkal szemben” – értékelte az iskolák eljárását Péter Tünde.

Nem is mernek próbálkozni

Szatmár megyében olyan híreket is hallani, hogy a pedagógusok írásbeli nyilatkozatot követelnek a gyengén teljesítő, de átengedett diákoktól, hogy ezek nem jelentkeznek a záróvizsgára. Az általunk megkérdezett illetékesek azonban cáfolták az értesülést. A szatmárnémeti faipari szakközépiskola egyik oktatója elmondta, szó sincs arról, hogy a szakiskolai diákokat a tanárok köteleznék arra, hogy – a statisztika további rontásának elkerülése végett – ne iratkozzanak be érettségire.

Mint kifejtette, elbeszélgetett az egyik végzős osztály diákjaival, mivel maga is kíváncsi volt arra, hogy a 34-ből miért csak 14-en próbálkoznak záróvizsgát tenni, és meggyőződött, hogy senki sem gyakorolt nyomást rájuk. „Ezek a gyerekek többnyire meg vannak győződve arról, hogy nincs esélyük leérettségizni, ezért nem is próbálkoznak” – magyarázta a pedagógus.

Úgy vélte, a diákokban ez a magatartás az elmúlt évek végzőseinek eredményeit látva alakult ki, a faipariban ugyanis az érettségizők átlagosan kétharmada hiába próbálkozik. Az oktató szerint a végzősök pontosan tudják, hogy melyiküknek sikerülhet a vizsga, és ezek meg is próbálják letenni. A többség azonban év közben sem tanult, és a nyarat inkább tölti pihenéssel vagy külföldi vendégmunkával, mintsem az egy hónapon át tartó vizsgaszesszióban való részvétellel.

Azt, hogy Szatmár megyében a végzősök hány százaléka nem iratkozott be az érettségire, nem sikerült megtudnunk, Adriana Dinga, a tanfelügyelőség szóvivője szerint ugyanis nem készítettek erre vonatkozó statisztikát.