Tőkés nem száll RMDSZ-hajóra

önálló jelöltlistával vesz részt a november 25-én rendezendő megmérettetésen. A Markó Béla és Tőkés László vezette tárgyalódelegációnak – utóbbiban az RMDSZ kezdeti ellenkezése dacára Szász Jenő MPSZ-elnök is helyet kapott – a két fél munkacsoportja által egyeztetett közös megállapodástervezet és cselekvési terv tekintetében sem sikerült véglegesen megállapodnia, ezáltal elhúzódik az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum öszszehívása is. A két és fél órás megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón Markó és Tőkés egyaránt leszögezte: a választási megállapodás hiánya ellenére nem tartják haszontalannak az erdélyi magyar szervezetek között augusztusban lefolytatott párbeszédsorozatot, amely alapja lehet a további együttműködésnek. Megállapodtak, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen a korteshadjárat során. Az RMDSZ elnöke sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a királyhágómelléki püspököt támogató szervezetek nem fogadták el a szövetség ajánlatát, amelyben befutóhelyet ajánlottak Tőkés számára a „szolidaritás, az összefogás listáján”. Tőkés ellenben leszögezte: nem érett meg az idő a közös listaállításra.
Folytatás az 1. oldalról n A magyar és a román média képviselőinek megkülönböztetett figyelmét kiváltó sajtótájékoztatón Markó Béla úgy vélekedett: az együttműködés elutasítása veszélybe sodorhatja az erdélyi magyarság EP-képviseletét, mivel szerinte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének függetlenként nincs esélye a bejutásra, ám elérheti, hogy az RMDSZ se juthasson brüsszeli mandátumhoz. „Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy megfelelő kampánnyal az RMDSZ-nek sikerül mandátumot szerezni az Európai Parlamentben” – szögezte le a szövetségi elnök. Az RMDSZ állandó tanácsának tagjai különben pénteki marosvásárhelyi ülésükön döntenek a szövetség választási lajstromának személyi összetételéről, és szinte bizonyos, hogy Markó Bélát választják listavezetőnek.
Tőkés László elsősorban azzal magyarázta a megállapodás elmaradását, hogy miközben az RMDSZ a közös lista létrejöttére koncentrált, az ellenzéki szervezetek szerint a választási összefogás csak akkor jöhetett volna létre, ha megegyezés születik a romániai magyar politikai és közéletben általuk szorgalmazott rendszerváltást illetően. Az EMNT elnöke emlékeztetett: az ellenzék már decemberben javaslatot tett az össznemzeti EP-lista felállítására, akkor azonban az RMDSZ elzárkózott a kezdeményezéstől. „Ha most elfogadom az RMDSZ ajánlatát, akkor nagy esély lett volna arra, hogy ne jachtra, hanem léket kapott hajóra szálljak fel, hiszen nem biztos, hogy a szövetség listája sikeres lesz az európai választásokon. Arról nem beszélve, hogy az RMDSZ eddigi története mélypontjára süllyedt, ami főleg az államelnök leváltását célzó népszavazás eredményében nyilvánult meg” – fogalmazott Tőkés. A püspök felrótta az RMDSZ-nek, hogy – paktum vagy hallgatólagos beleegyezés révén – feladta az erdélyi magyarság érdekeinek nemzetközi képviseletét, ő azonban egyéni jelöltként történő indulásával vállalja az e téren szükséges radikális reform megvalósítását. Markó mindezt határozottan cáfolta, leszögezve: az RMDSZ – többek között az Európai Néppárt tagjaként – számtalanszor hallatta szavát nemzetközi téren. Meggyőződésének adott hangot: ha megállapodás születik Tőkéssel, akkor még inkább erősödött volna az erdélyi magyarság külképviselete.
Egyébként a kincses városi tárgyalás kudarca elodázta az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum péntekre tervezett összehívását is. Az RMDSZ ugyanis úgy foglalt állást: ha nem sikerült megállapodni a közös listáról, akkor egyelőre nem aktuális a testület életre hívása. Sőt még az sem biztos, hogy a korábban beharangozottaknak megfelelően Markó Béla és Tőkés László szeptember végén – Tabajdi Csaba magyar EP-képviselő meghívására – részt vesz a kisebbségi intergroup brüsszeli ülésén, és közösen szólal fel a székelyföldi autonómia érdekében. Ezen túlmenően a két fél nem írta alá azt a határozattervezetet és cselekvési tervet sem, amely vázolja az erdélyi magyar közösség prioritásainak gyakorlatba ültetéséhez szükséges együttműködés kereteit. Az RMDSZ – elsősorban a kormányban és a parlamentben betöltött pozíciójából adódó lehetőségét kihasználva – többek között vállalta ugyan az olyan ügyek képviseletét, mint a székelyföldi, esetleg partiumi fejlesztési régió kialakítása, a felekezeti oktatás rendezése, a Partiumi Keresztény, illetve a Sapientia Egyetem akkreditálása, a csángók hitéletének biztosítása, a párttörvény módosítása, a román és a magyar közpénzeket kezelő testületek működésének átalakítása, viszont az ellenzék szerint semmi garancia nincs ezek konkrét megvalósítására. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke például úgy vélekedett: a széles körű megegyezéshez hiányzott az is, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó határidőhöz kötötten felvállalni az SZNT autonómia-referendumának támogatását, a választási törvény diszkriminatív előírásainak módosítását, az Erdélyi Magyar Koalíció Pártja megalapítását, valamint a támogatási rendszernek az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége által kidolgozott formában történő átalakítását. „Remélem, az erdélyi magyar politikai elit nem ugrik egymásnak a mostani eredménytelen tárgyalás miatt” – nyilatkozta Toró, aki támogatta a közös lista összeállítását. Egyébként a kolozsvári egyeztetéseket kisebb intermezzo előzte meg, a Markó Béla vezette RMDSZ-delegáció ugyanis kifogásolta, hogy Tőkés László küldöttségében helyet kapott Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke is. Miután azonban az ellenzék vezetői leszögezték: Szász mellőzése esetén „három percen belül” elhagyják a tárgyalásoknak otthont adó Bethlen Kata Diakóniai Központot, Markó elfogadta tárgyalópartnernek a székelyudvarhelyi polgármestert.