
Fotó: Beliczay László
Indokolatlan és hibás döntés, hogy a magyar kormány megvonta a támogatást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) erdélyi Demokrácia-központjainak hálózatától – jelentette ki szombaton Kolozsváron Tőkés László, a szervezet elnöke.
2023. március 11., 18:082023. március 11., 18:08
2023. március 11., 18:292023. március 11., 18:29
Tőkés László a szombati nemzetközi sajtótájékoztatón beszélt erről, elmondva, hogy a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága „indoklás és hivatalos közlés nélkül, egyik napról a másikra” bontotta fel az EMNT-vel kötött együttműködési megállapodást. Ezáltal felszámolta a szervezet által 2010 óta működtetett erdélyi Demokrácia-központok hálózatát. A számos erdélyi városban működő irodák munkatársai a magyar állampolgárság megszerzésében segítették az erdélyi magyarokat, a könnyített honosítási folyamat előkészítését, a dossziék összeállítását végezték.
Az EMNT elnöke elmondta: azért tartja indokolatlannak az irodák felszámolását, mivel az ott dolgozók jó munkát végeztek, amit az adatok is bizonyítanak.
– fogalmazott a volt európai parlamenti képviselő az RMDSZ által működtett Eurotrans Alapítványra utalva, amely ugyanezt a munkát végzi Erdélyben.
„Mi a plurális egységre törekedtünk és a nemzet ügyét szolgáltuk. Ennek két pillére van: a határok feletti nemzetegyesítés, amit a honosítás szolgált és az autonómiatörekvéseink” – mondta az EMNT-elnök.
A támogatás megvonásával ennek a politikának „az egyik pillére kidőlt” – mutatott rá. Hozzátette: az EMNT nem adja fel, új utakat keres, tovább kívánja szolgálni az autonómia és a határok fölötti nemzetegyesítés ügyét.
Az EMNT február elején jelentette be, hogy forráshiány miatt márciustól beszünteti tevékenységét Demokrácia-központjainak hálózata. Mint akkor írták, a 13 év alatt 70 ezer erdélyi magyarnak segítettek a magyar állampolgárság megszerzésében a könnyített honosítási eljárás révén. A hálózat az elmúlt időszakban „takaréklángon” működött, az erről szóló döntést 2020 novemberében jelentették be anyagi gondokra és a járványhelyzetre hivatkozva. Február elején 23 irodájuk volt különböző erdélyi városban összesen 80 munkatárssal.

Beszünteti tevékenységét márciustól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett demokrácia-központok hálózata – közölte csütörtökön a Krónikával a szervezet.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
szóljon hozzá!