
A külhoni magyarok aláírásával erősödne a Fidesz által kezdeményezett petíció, véli Tőkés László, ezért az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a magyarországi kormánypárt által a kvótarendszer bevezetése ellen indított aláírásgyűjtéshez való csatlakozásra kérte a romániai magyarságot.
2015. november 09., 17:312015. november 09., 17:31
2015. november 09., 17:342015. november 09., 17:34
„Amennyiben helye van a magyarországi választáson való külhoni részvételnek, ahhoz hasonlóan, a határok feletti nemzetegyesítés szellemében, csatlakoznánk közös nemzeti ügyeinkhez. Ha a Fidesz-petíciónak az a címe, hogy védjük meg hazánkat, akkor a miénk kiegészül azzal, hogy védjük meg nemzetünket, védjük meg országainkat. Mert hála Istennek, teljesen mértékben összhangban van a magyar kezdeményezés a szomszédos országok legtöbbjének a politikájával. Látjuk, hogy Románia is a kvótarendszer ellen szavazott szeptemberben” – indokolta a kezdeményezést hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján az európai parlamenti képviselő.
Tőkés szerint a Brüsszel által meghatározott kötelező betelepítési kvóta nem pusztán az Unió érdekeivel ellentétes, hanem jogtalan is, ráadásul megoldás helyett csak tovább súlyosbítja a migránsválságot. Hozzátette, a kvótarendszer elleni törekvésben a román részvételt is lehetségesnek tartja, de mint mondta, az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem kompetens abban, hogy a románok között is aláírást kezdeményezzen. „Azt el tudom képzelni, hogy olyan szövetségeseket találunk a román polgári szférában, amelyek ugyanilyen irányba indulnak el” – mondta.
Határzárkérés újratöltve
A menekültáradat kapcsán Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke immár harmadjára fogalmazta meg a kormány felé kérését, miszerint magyarországi mintára zárják le a román–szerb zöldhatárt, hiszen előrejelzéseik beigazolódtak, és az embercsempészek valóban újratervezték az útvonalakat.
„Az első menekültek megjelentek, és attól félünk, hogy a térségünket hamarosan elérő újabb áradatnak egy része a Bánságon keresztül próbál majd Magyarországra jutni. Ha Románia nem akarja, hogy a Bánságban és a Partiumban rekedjenek a migránsok, nem lesz más választása, mint kerítést építeni” – fogalmazott. Hozzátette, ezt jobb lett volna előbb megoldani, hiszen az ország jelenlegi helyzetében lassúbb a döntéshozatal, a kerítés azonban sok bajt fékezhet meg.
Tőkés rámutatott, bár a migránsválság mellett minden más eltörpül, ilyen körülmények között is meg kell találni a módszert a kisebbségvédelemre. „Mi nem vagyunk migránsok. Tragikus, hogy romániai állampolgárok milliói keresik a kenyerüket külföldön, ahelyett, hogy ebben a jobb sorsra érdemes, gazdag országban vágynának a boldogulásra. Önvizsgálatot kell tartanunk, és ezt éppen a mostani bukaresti és romániai belpolitikai válság vonatkozásában mondom. Önvizsgálatot kell tartanunk, hogy nehogy arra a sorsa jussunk, mint a menekülők áradatának százezernyi tagja” – szögezte le az EP-képviselő.
Alternatívák keresése
Tőkés László a belpolitikai helyzet kapcsán a Krónika érdeklődésére elmondta, szerinte most is ahhoz hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint amikor pár éve kivonult az utcára a román ifjúság a ciánbányászat ellen tiltakozni, vagy amikor az elnökválasztás második fordulójában a polgári társadalom, a fiatalság megfordította az eredményt.
„Él ebben a társadalomban a vágy a változásra, a rendszerváltás tovább folytatására, de nem nagyon tudja artikulálni magát, mert egyfajta pszeudodiktatúra nyomja a felszín alá a polgári társadalmat. A régi mechanizmusok működnek, talán egyetlen reményünk az ifjúság, amely újítani tud a régi időben szocializálódott társadalomhoz képest, fordítani tud ezen a helyzeten. Egyelőre azonban nem mutatkozik annak a jele, hogy ez a közfelháborodás, közakarat artikulálni tudná magát politikailag, és alternatívát tudna nyújtani a mostani politikai helyzetre” – fogalmazott az EP-képviselő. Úgy vélte, jelenleg úgy tűnik, mintha „saját hajunknál fogva akarnánk kihúzni magunkat a vízből”, és még nem látni, hogy kik fognak változást hozni.
Szilágyi Zsolt szerint az utca hangja jól jelzi, hogy az emberek a teljes politikai elittel elégedetlenek, Victor Ponta miniszterelnök lemondása pedig a normalitás esélyét teremtette meg. A kérdés ugyanakkor, hogy az ország ki tudja-e hatékonyan használni ezt.
„Egy biztos, a demokrácia mikéntjét, a hatalomgyakorlás mikéntjét kell megváltoztatnunk. A jelenlegi hatalmi szerkezettel, a központosítás és a korrupció megtartásával Románia nem működtethető hatékonyan. Meggyőződésem, hogy a szerkezeti decentralizáció jelentheti a reményt, autonómia nélkül Románia soha nem lesz hatékony ország” – állapította meg a néppárti elöljáró.
Csempészetből származó, mintegy 5,2 millió lej értékű ékszereket értékesíthetett Románia-szerte egy 45 éves Brassó megyei férfi, aki a gyanú szerint egy futárszolgálat alkalmazottait is megvesztegette.
Előre, együtt – ezekkel a szavakkal osztotta meg szerdán búcsúvideóját Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki a neki dedikált törvénynek köszönhetően szeptember utolsó napján elveszíti mandátumát.
Egy 24 éves fiatalember különös módját választotta annak, hogy megszabaduljon egy számára kellemetlenné vált helyzettől: azért hívta a 112-es segélyhívó számot, hogy a kiérkező rendőrök egy másik településre szállítsák. Végül súlyos bírságot kapott.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.