Tőkés: nem segít az EU a Székely Mikó Kollégium ügyében

Tőkés László idén februárban fordult levélben Viviane Reding uniós biztoshoz a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása ügyében, illetve annak kapcsán, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vádat emelt az Országos Restitúciós Bizottság három tagja ellen annak gyanújával, hogy az iskola épületét jogsértő módon szolgáltatták vissza az Erdélyi Református Egyháznak.

Az EP-alelnök szerdai közleménye szerint az uniós biztos március végi válaszlevelében „mindössze annak megállapítására szorítkozik, hogy az Európai Unió alaptörvényei értelmében a restitúciós ügyek nem tartoznak az Európai Bizottság hatáskörébe. Viviane Reding szerint az Unió csak abban az esetben élhetne jogorvoslási felszólítással egy tagállam irányában, amennyiben az adott ország egy uniós szintű törvény alkalmazása során követ el kihágásokat vagy sérti meg az Emberi Jogok Európai Chartáját, írja közleményében Tőkés.

Az ingatlan-visszaszolgáltatásra vonatkozó törvénykezés és ennek gyakorlatba ültetése, a szubszidiaritás elvének megfelelően, tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek következtében Románia – és valamennyi tagállam – szuverén döntése az, hogy milyen módon jár el az uniós csatlakozása előtt eltulajdonított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében, idézi Tőkés László Reding asszony válaszát.

Mint arról beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyiek januárban gyertyás felvonulással tiltakoztak a Székely Mikó Kollégium ingatlanának visszaállamosítása ellen, a néma tüntetésen ugyanakkor szolidarizáltak a restitúciós bizottság megvádolt tagjaival.

Valamivel biztatóbb hangot üt meg az európai biztos válasza Tőkés Lászlónak a romániai jogállamisággal kapcsolatosan kifejezett aggodalmaira vonatkozóan. Viviane Reding kiemeli, hogy „az EB számára ismeretes az a tény, miszerint Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen 2006-ban vállalt kötelezettségei értelmében záros határidőn belül eredményeket kell felmutatnia a korrupció visszaszorításában, valamint az igazságügyi reform területén”.

Amint erre a Bizottság 2010. júliusi, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett Jelentése rávilágít, Románia tett ugyan előrelépéseket a 2009-es Országjelentésben felvázolt állapotokhoz és helyzethez képest, mindazonáltal vállalásainak teljesítésében még mindig jelentős hiányosságok észlelhetők. „A Bizottságnak továbbra is komoly fenntartásai vannak a romániai igazságügyi eljárások hatékonysága, az igazságszolgáltatási harmonizáció és az igazságszolgáltatás számonkérhetősége tekintetében. Éppen ezért – írja a biztos – a Bizottság továbbra is megfigyelés alatt tartja és ellenőrizni fogja országunknak ebben a tekintetben kifejtett törekvéseit és eredményeit.