Tőkés László szerint ki kell mozdítani a holtpontról az autonómiatörekvések képviseletét

Emlékeztetett, hogy az EMNT-nek is egyik legfőbb célkitűzése az erdélyi magyar autonómiatörekvések támogatása, melyeknek – megállapítása szerint – jelenleg sem a belföldi, sem a nemzetközi viszonyok nem kedveznek. Felidézte, hogy:

• az EMNT 2025. márciusi küldöttgyűlése is megállapította ezen ügy „kritikus állapotát és az azonnali cselekvés szükségeségét”,
• és kijelentette, hogy a nagyváradi fórum új fejezetet próbál nyitni az autonómiaküzdelemben.

„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács léte és tevékenysége már-már ellehetetlenült” – jelentette ki Tőkés, aki szerint a szervezet „válságba került”, és ugyanez mondható el az SZNT autonómiaképviseletéről is.

Tőkés: Nem szabad veszendőbe menni hagyni az autonómia ügyét

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szervezetek erőfeszítéseket tesznek a kiút megkeresésére, az autonómia ügyének az előmozdítására, „az előállt és állandósult válság leküzdésére”. „Az önfeladással szemben az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az autonómia ügyét nem szabad veszendőbe menni hagynunk. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak továbbra is vállalnia kell, hogy gazdája, éltetője maradjon az erdélyi magyarság eme alapvető fontosságú évszázados nemzeti ügyének” – hangsúlyozta.

Az EMNT elnöke beszédében felidézte a rendszerváltás óta eltelt 35 év történéseit, emlékeztetve, hogy

Emlékeztetett a kisebbségi törvény tervének elsikkadására, valamint Székelyföld autonómiastatútumának ismételt elutasítására a román parlamentben.

Rámutatott: januárban döntés született arról, hogy Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselők hatodszor is a bukaresti parlament elé terjesztik az autonómiastatútumot.

korábban írtuk

Hatodszor is a parlament elé terjesztik Székelyföld autonómiastatútumát

Hatodszor is a parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, de ezt megelőzően a Székely Nemzeti Tanács széleskörű társadalmi vitát kezdeményez a kérdésben.

„Az RMDSZ nem veszi ki részét belőle. Álláspontjuk szerint csak abban az esetben érdemes újból benyújtani, hogyha román részről hajlandóság mutatkozik a statútum elfogadására” – vázolta a szövetség álláspontját. Szerinte ez a hozzáállás beláthatatlan időre tétlenségre kényszerítené az autonómiatanácsokat, az EMNT és SZNT szerint ugyanis nem szabad feladni az autonómiatervezetek parlament előtti képviseletének lehetőségét.

Európa mostoha az őshonos kisebbségekkel szemben

Tőkés László az őshonos kisebbségek jogaira is kitért, hangsúlyozva, hogy ezek ügye jelenleg kedvezőtlen megítélésben részesül Európában, visszaesés tapasztalható a kérdésben.

Úgy értékelt: alternatívaként az Európa Tanács kínál kibontakozási lehetőséget az őshonos kisebbségi jogvédelem számára. Miközben Romániában az autonómiatörekvések áthatolhatatlannak tűnő totális ellenállásba ütköznek, európai viszonylatban „sem lehet semmi jóra számítani”. Ugyanakkor az erdélyi magyarok megosztottsága és akcióegységének hiánya is akadály. „Ebből a totális tehetetlenségi állapotból kellene megtalálni a kiutat” – fogalmazott Tőkés.

Úgy vélte, hogy a konfliktusokkal tűzdelt jelenlegi nemzetközi politikai viszonyok közepette a Gross-jelentés, az Andreas Gross svájci képviselő által javasolt konszenzusos alapon létrehozandó területi és kulturális autonómiák létesítése lehet a reális alternatíva és kitörési pont.

A Gross-féle konfliktusmegelőzés módszerével békés, tárgyalásos úton kellene rendezni az ukrajnai román iskolák helyzetét, a Benes-dekrétumok körül kialakult szlovákiai konfliktus ügyét, vagy a romániai szélsőséges magyarellenességből fakadó etnikai konfliktusokat – zárta beszédét Tőkés László.

korábban írtuk

Csoma Botond: a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos tervezet nem Románia ellen irányul

A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.