Fotó: Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László szerint az erdélyi magyar közösség különösképpen elvárja, hogy Marosvásárhely fekete márciusa ügyében a román igazságszolgáltatás ne mérjen kettős mércével, hanem nemzetiségi diszkriminációtól mentesen szolgáltasson igazságot az egykori többségi agresszió elszenvedőinek.
2020. március 20., 16:512020. március 20., 16:51
2020. március 20., 17:102020. március 20., 17:10
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke pénteken nyilatkozatot adott ki Marosvásárhely fekete márciusának 30. évfordulója alkalmából. Ebben Tőkés emlékeztetett, harmincéves a Temesvári kiáltvány, és nemrég ünnepeltük a forradalom 30. évfordulóját is.
A Temesvár Társaság forradalmi programjának alapdokumentuma következetes antikommunizmusáról nevezetes, melynek értelmében az alighogy felszabadult román társadalmat óva intette a kommunista aktivisták és a volt Szekuritáté-tisztek visszatérésének a veszélyétől (8. pont). Hasonlóképpen igyekezett óvni a zsenge román demokráciát a különböző társadalmi osztályok közötti viszálykeltéstől (2. pont), valamint az etnikumközi viszálykodástól (4. pont).
„Mindaz azonban, amitől George Şerban és Társasága okkal tartott és óvott, utóbb szinte menetrendszerűen, sorsszerű módon bekövetkezett.
– olvasható Tőkés nyilatkozatában, amelyben az 1990. júniusi bukaresti bányászjárás súlyos következményeire is emlékeztetett.
Harminc éve, 1990. március 19-20-án Marosvásárhelyen véres összecsapások zajlottak le románok és magyarok között, a zavargásoknak több halottja és több száz sérültje volt. Alább közöljük az MTI háttéranyagát.
„Három évtized múltán rezignációval állapíthattuk meg, hogy ily hosszú idő sem volt elégséges nemhogy a forradalmi változások kiteljesítésére, de még az egykori események feltárására, az igazság felderítésére és az igazságtételre, a vétkesek felelősségre vonására sem. Igaz ugyan, hogy a forradalom idején elkövetett bűncselekmények ügyében a vádemelés tavaly már megtörtént,
– jelentette ki az EMNT elnöke.
Tőkés figyelmeztetett, tavaly decemberben Klaus Johannis államfő is azon meggyőződésének adott hangot, hogy az igazságot ki kell deríteni, és a vétkeseket meg kell büntetni. „Csak remélnünk lehet, ezzel együtt pedig követelnünk kell, hogy az európai parlamenti elvárások és az ezekkel kapcsolatos államelnöki fogadkozások végre valósággá váljanak, és az igazság- és jóvátétel ténylegesen megtörténjék a forradalom és a bányászjárás perében.
– állapította meg a volt európai parlamenti képviselő.
Hozzátette: amint azt a véres események 20. évfordulóján közzétett felhívásukban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Europa Liga együttesen követelték: az igazság kiderítése érdekében és a törvény előtti egyenlőség követelményének megfelelően haladék nélkül újra kell kezdeni a nyomozati eljárást a marosvásárhelyi atrocitások megszervezői ellenében és törvény elé állításuk érdekében.
Tőkés felidézi, hogy a nemrég napvilágra került korabeli CIA-jelentések is arra vallanak, hogy Ion Iliescu elnök az interetnikai konfliktusokat kívánta felhasználni hatalmának megszilárdítása érdekében, a volt Szekuritáté újjászervezése, azaz a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) létrehozása által. „Ennek megfelelően állapítja meg Kincses Előd, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának (NEIT) akkori Maros megyei alelnöke, hogy
– olvasható Tőkés nyilatkozatában.
„Mindezek alapján és mindent egybevetve, harminc évvel a dicsőséges romániai forradalom és az azt eltérítő ellenforradalmi események után azzal a felhívással fordulok Klaus Johannis államelnökhöz, hogy szerezzen érvényt az igazság kiderítésére és a vétkesek megbüntetésére vonatkozó kijelentéseinek mind az egykori „terroristák” vérengzései, mind a marosvásárhelyi parasztjárás, valamint a bukaresti bányászjárás garázdálkodásai tekintetében.
– fogalmazott Tőkés László a fekete március 30. évfordulóján.
Miközben Marosvásárhely magyar értelmisége naivan hitt a rügyező demokrácia értékeiben, a hatalmat 1989 decembere után fokozatosan magukhoz ragadó katona-, rendőr- és szekustisztek a „mélyből” taszították bele a várost a harminc évvel ezelőtti interetnikai konfliktusba.
A fekete március eseményei mindmáig elhintették a kétely, a kölcsönös bizalmatlanság magvát, amely jelentősen fékezte a város gazdasági-szellemi fejlődését, két egymással párhuzamos társadalmat teremtve – vallja Novák Csaba Zoltán történész, szenátor.
Ha nincs a forradalom után a Marosvásárhelyi Rádiónak a Székelyföld lakosságát nyugalomra intő, meggyőző „műsorszáma”, az 1990-es fekete márciusi események könnyűszerrel polgárháborúba torkolltak volna – vallja a magyar szerkesztőség egykori munkatársa, Kelemen Ferenc.
Kelemen Hunor pénteken videóüzenetben ítélte el, hogy kereken harminc évvel a véres marosvásárhelyi összecsapások, a fekete március után sem lehet tudni, kinek az utasítására törtek rá a magyarokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!