
Fotó: Román Határőrség
Az előző évhez képest több mint négyszeresére nőtt tavaly a román-magyar határon feltartóztatott határsértők száma – derült ki a román határrendészet nagyváradi regionális felügyelőségének csütörtökön közzétett éves tevékenységi mérlegéből.
2018. február 08., 21:572018. február 08., 21:57
2018. február 08., 21:582018. február 08., 21:58
A csaknem 450 kilométeres közös román-magyar határszakasz mintegy kétharmadát – annak Arad és Bihar megyei részét – ellenőrző nagyváradi regionális felügyelőség azt közölte: tavaly 2758 határsértőt fogtak el, míg 2016-ban a határsértők száma még csak 604 volt. A román-magyar határon feltartóztatott külföldiek közül 1040-et a zöldhatáron, még román területen, 1196-ot pedig a magyar határőrizeti szervekkel együttműködve állítottak meg. A többi 522 határsértő járművekben elrejtőzve, vagy hamis iratokkal próbált átjutni a határátkelőkön.
Ami állampolgárságukat illeti, a legtöbben Szíriából, Iránból, Afganisztánból, Pakisztánból és Líbiából származnak. A nagyváradi határrendészek szerint a határsértők leggyakrabban tömegközlekedési eszközökkel, taxikkal vagy embercsempészek járművein érkeznek valamely határ menti településre. Innen gyalog és főleg éjszaka, a magasabb növényzet között megbújva próbálnak átjutni a zöldhatáron mobiltelefonos térkép-alkalmazások igénybevételével, azoknak a vízfolyásoknak, vasúti síneknek a vonalát követve, amelyek a keresztezik az országhatárt.
Akik a határátkelőkön próbálnak illegálisan átjutni, azok a leggyakrabban teherautók rakterében, buszok csomagterében, improvizált rejtekhelyeken, vasúti kocsikban bújnak el, vagy éppenséggel a járművek alvázára kapaszkodnak fel. Van, aki úgy próbál átjutni a közúti határellenőrzésen, hogy a belépő oldalon a forgalommal ellentétes irányban próbál a buszok vagy teherautók takarásában észrevétlenül kijutni Romániából.
A nagyváradi regionális felügyelőséghez tartozó határszakaszon tavaly 87 embercsempészt fogtak el, akiknek mintegy fele a zöldhatáron, másik fele pedig a határátkelőkön próbált átjuttatni határsértőket. A csempészek közül 65 európai uniós, többnyire román vagy bolgár állampolgár volt, további tízen pedig török állampolgárok voltak.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!