Tavaly kevesebben ültek be a mozitermekbe, de többen jártak könyvtárakba, mint 2023-ban
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járók száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
2025. június 30., 20:452025. június 30., 20:45
Az INS adatai szerint a 2024-ben működő könyvtári hálózat 8105 könyvtárból (közigazgatási egység) állt, ami 158 egységgel kevesebb, mint 2023-ban. Az aktív felhasználók száma 2,4 millió fő volt, akiknek eloszlása alapján elsősorban az iskolai könyvtárakat (53,8%) és a nyilvános könyvtárakat (33,3%) használták. 2024-ben a különböző felhasználók számára kiadott kötetek száma 19 millió volt, ami 0,2 millió kötetes csökkenést jelent 2023-hoz képest. Egy aktív felhasználó átlagosan évi nyolc kötetet kölcsönzött.
A kimutatás szerint a múzeumok és nyilvános gyűjtemények hálózata tavaly 464 alapegységet foglalt magában, ugyanannyit, mint 2023-ban, ezekben 34,2 millió kulturális és természeti tárgyat tettek közszemlére (ez 732 000-rel több kulturális tárgyat jelent, mint 2023-ban).
A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a Múzeumok Éjszakája programsorozat látogatóinak száma 2023-ban 596 000 fő volt, míg 2024-ben 402 000 főre csökkent.
Az INS statisztikája kitér arra is, hogy a színházak és szimfonikus koncertek hálózata 2024-ben 189 alapegységből állt, ami 14 egységgel több, mint 2023-ban. Ezek az intézmények és szervezetek tavaly 26 000 előadást tartottak országszerte, amelyeket 6,9 millió néző látott.
A kimutatás szerint tavaly 67 filmet gyártottak: 49 nagyjátékfilmet és 18 rövidfilmet. A mozihálózat 108 egységből állt 473 vetítőteremmel és 83 100 ülőhellyel.
2024-ben 585 szerkesztőségi egység működött újságok és folyóiratok kiadásával, ami 60 egységgel több, mint 2023-ban. A 349 kiadóból, ahol napilapokat és és más kiadványokat szerkesztettek, 246 nyomtatott cím és 364 online cím jelent meg. A folyóiratok (időszaki kiadványok) száma 2024-ben 1431 nyomtatott cím és 657 online cím volt.
Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka – derült ki az Eurostat tanulmányából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!