Tavaly kevesebben ültek be a mozitermekbe, de többen jártak könyvtárakba, mint 2023-ban
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járók száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
2025. június 30., 20:452025. június 30., 20:45
Az INS adatai szerint a 2024-ben működő könyvtári hálózat 8105 könyvtárból (közigazgatási egység) állt, ami 158 egységgel kevesebb, mint 2023-ban. Az aktív felhasználók száma 2,4 millió fő volt, akiknek eloszlása alapján elsősorban az iskolai könyvtárakat (53,8%) és a nyilvános könyvtárakat (33,3%) használták. 2024-ben a különböző felhasználók számára kiadott kötetek száma 19 millió volt, ami 0,2 millió kötetes csökkenést jelent 2023-hoz képest. Egy aktív felhasználó átlagosan évi nyolc kötetet kölcsönzött.
A kimutatás szerint a múzeumok és nyilvános gyűjtemények hálózata tavaly 464 alapegységet foglalt magában, ugyanannyit, mint 2023-ban, ezekben 34,2 millió kulturális és természeti tárgyat tettek közszemlére (ez 732 000-rel több kulturális tárgyat jelent, mint 2023-ban).
A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a Múzeumok Éjszakája programsorozat látogatóinak száma 2023-ban 596 000 fő volt, míg 2024-ben 402 000 főre csökkent.
Az INS statisztikája kitér arra is, hogy a színházak és szimfonikus koncertek hálózata 2024-ben 189 alapegységből állt, ami 14 egységgel több, mint 2023-ban. Ezek az intézmények és szervezetek tavaly 26 000 előadást tartottak országszerte, amelyeket 6,9 millió néző látott.
A kimutatás szerint tavaly 67 filmet gyártottak: 49 nagyjátékfilmet és 18 rövidfilmet. A mozihálózat 108 egységből állt 473 vetítőteremmel és 83 100 ülőhellyel.
2024-ben 585 szerkesztőségi egység működött újságok és folyóiratok kiadásával, ami 60 egységgel több, mint 2023-ban. A 349 kiadóból, ahol napilapokat és és más kiadványokat szerkesztettek, 246 nyomtatott cím és 364 online cím jelent meg. A folyóiratok (időszaki kiadványok) száma 2024-ben 1431 nyomtatott cím és 657 online cím volt.
Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka – derült ki az Eurostat tanulmányából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!