Hirdetés

Életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka, holott az olvasás pozitívan hat a szellemre, lélekre

A Gutenberg galaxis varázslata. Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő •  Fotó: Haáz Vince

A Gutenberg galaxis varázslata. Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő

Fotó: Haáz Vince

Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka. Az adatok szerint Romániában kevesen olvasnak, annak ellenére, hogy a könyvfogyasztásnak pszichológiai, neurobiológiai és szociológiai szempontból is számos pozitív hozadéka lehet. Olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene könyvet lapozni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagy mértékben csökkentse a stressz-szintet.

Kiss Judit

2023. április 16., 10:382023. április 16., 10:38

Az Eurostatnak, az Európai Unió statisztikai hivatalának kutatása során a romániai lakosok viszonylag nagy hányada úgy nyilatkozott, soha nem olvasott el egy könyvet sem, és a lakosok zöme kevesebb mint napi 5 percet szán olvasásra – idézte a Digi24.ro hírportál a kutatás eredményét.

A romániai lakosságról az elmúlt években több ízben is hasonló adatokat mutattak a kultúrafogyasztást vizsgáló felmérések: évről-évre az derült ki, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek, nem járnak könyvtárba, és a digitális világ egyeduralma sem kedvez a hagyományos olvasás térnyerésének.

Hirdetés

A pandémia időszaka alatt, a bezártság miatt 2020 és 2022 között viszont világszerte megugrott az olvasás népszerűsége. A bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020 év végén készített felmérése szerint a 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű romániai kutatásból többek közt kiderült, hogy míg 2019-ben a megkérdezettek 22 százaléka olvasott rendszeresen, a pandémia kezdetének évében ez az arány 35 százalékosra nőtt.

Bár a szakemberek arra is fel szokták hívni a figyelmet, hogy az olvasás nagy mértékben befolyásolja azt is, milyenné válik a szókincsünk és nyelvhasználatunk, az Eurostat friss felmérése szerint a fiatalok 35 százaléka vallotta azt, hogy nem olvasott még el egyetlen könyvet sem, és csak 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy havonta olvas.

Szakértők szerint a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát •  Fotó: Haáz Vince Galéria

Szakértők szerint a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát

Fotó: Haáz Vince

2016-ban széltében-hosszában bejárta a hazai sajtót a hír, miszerint egyetlen könyvesbolt sem működött a dél-romániai Teleorman megyében.

Marian Godină, a több könyvet megjelentető, népszerű brassói rendőr a Villanófény a szemközti sávból című könyvének eladási adatait vizsgálva vette észre és közölte meglepetten, hogy a bolgár határ menti megyében egyetlen példány sem fogyott könyvéből, mivel ott nem működtek könyvesüzletek. A romániai viszonyokat kritikus szemszögből láttató könyv egyébként a legkeresettebb hazai szerzők közé emelte Godinát pár évvel ezelőtt.

Edzi a gondolkodást, megelőzheti a demenciát az olvasás

Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagy mértékben csökkentse a stressz-szintet. A különféle kapcsolódó szakterületek kutatásai azt igazolják, hogy az olvasásnak számos pozitív hozadéka van az emberi pszichére, a mentális és érzelmi folyamatokra nézve, és a szociológia is kimutat jótékony hatásokat. Amint az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) honlapján szerepel, az olvasás ugyan nem velünk született képesség, agyunk egy bonyolult folyamattal mégis képes elsajátítani.

Orvosi szempontból szintre pontról pontra leírható, hogy mi történik, ha valaki egy novellát, regényt olvas, belehelyezkedik egy fiktív univerzumba és más emberi nézőpontokba: a szöveg hatására az agyunkban ekkor egy szimulációs tér és belső képek jelennek meg szinte szó szerint a szemünk előtt.

Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő, érdekes lenne megvizsgálni, hogy egy-egy történet olvasásakor ki hogyan képzeli el a szereplőket – milyen külsővel, fizikummal jelenik meg egy-egy alak a tudatunkban. Ez a folyamat elvezet minket a mentalizációhoz, ahhoz a jelenséghez, amikor meg akarunk ismerni, érteni valakit, amikor figyelünk a másikra – jelen esetben egy-egy fiktív szereplőre. Mindez edzi a gondolkodásunkat, segít megelőzni a demenciát, jobb mentális egészséghez, sőt, a stressz-szint csökkentésén keresztül jobb általános egészségi állapothoz vezet.

Irodalomterapeuta és szociológus a könyvekről

Több ország kutatása megerősítette, hogy kifejezetten a szépirodalom, illetve a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát is, míg ha valaki elsősorban csak szakirodalmi tanulmányokat, újságcikkeket olvas, ugyanez már nem mondható el. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a pandémia idején – amikor a könyvek jelentősége növekedni látszott – a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt, hogy csökkenti a szorongást.

Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre •  Fotó: Jakab Mónika Galéria

Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre

Fotó: Jakab Mónika

„Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció – egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe – szintén működnek, sőt fejlődnek. Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk.

És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.

A szociológusok is egyetértenek azzal, hogy az olvasási szokásokat döntően befolyásolja a technikai eszközök fejlődése. George Butunoiu szociológus a hasonló nevű hírcsatorna portáljának, a Digi24.ro-nak a kérdésére kifejtette, az 1989-es fordulat előtti időszakban a hazai lakosság sokkal jobban állt olvasás tekintetében, hiszen egyebet nem is nagyon lehetett csinálni.

„Az 1989-es változásokat követően azonban a szélrózsa minden irányából szinte bombázták az embereket Romániában a figyelemfelkeltő ingerek, főként a televízión keresztül.

Aztán a mass media további változásaival és a világháló térnyerésével egy időben még inkább háttérbe szorultak a könyvek” – összegzett a román szociológus.

korábban írtuk

Állami támogatás-kiegészítéssel lenne fenntartható a diákok díjmentes kultúrafogyasztása
Állami támogatás-kiegészítéssel lenne fenntartható a diákok díjmentes kultúrafogyasztása

Elsőre ugyan jól hangzik az RMDSZ által tervezett oktatásügyi törvénymódosításban egyebek közt az a passzus, hogy a diákok ingyenességet élveznek majd a közintézmények által szervezett kulturális és sporteseményekre szóló belépőjegyeket illetően, a belépőjegyek árának kiesése azonban komoly aggodalmat kelt.

korábban írtuk

Kiadókkal, könytárakkal közösen kívánja olvasásra ösztönözni a fiatalokat a bukaresti kormány
Kiadókkal, könytárakkal közösen kívánja olvasásra ösztönözni a fiatalokat a bukaresti kormány

Nicolae Ciucă miniszterelnök az „Évente egy könyvet minden diáknak” elnevezésű program beindítását javasolta a Victoria-palotában tartott, hétfői találkozón.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés