Fotó: Biró István
Az alapítványok és civil szervezetek mûködését szabályozó 2000/26-os sürgõsségi kormányrendeletnek a 2005/246-os törvény által módosított változata lehetõvé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levõ javakat. A módosított jogszabályszöveg arra is kitér, hogy a közhasznú szervezeteknek külön kell nyilvántartásba venniük a költségvetési forrásokból származó javakat, és az esetleges felszámolás esetén ezeket hasonló tevékenységi körû más közhasznú szervezeteknek adja át a kormány. Hivatalosított közhasznúság Takács Csaba, az alapítvány elnöke tegnap nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke pedig mára ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetõvé teszi, hogy a Communitas a közeljövõben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különbözõ programokon keresztül megszerezhetõ pénzösszegekre is. „A preferenciális finanszírozás arra vonatkozik, hogy a pályázók milyen területeken nyújthatnak be pályázatokat az alapítványhoz\" – idézte Takács Csabát a Transindex. Az elnök azt is megjegyezte, az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenõrzésének a szabályait, a számvevõszék és pénzügyõrség ugyanúgy végrehajtja majd rutinellenõrzéseit, mint korábban. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva Kelemen Hunor kijelentette, a kormány határozata voltaképpen elismeri azt a közhasznúságot, amely az alapítvány tevékenységét eddig is jellemezte. Az ügyvezetõ elnök azt hangsúlyozta, az alapítvány évente 4–500 kulturális, ifjúsági tevékenységet, eseményt támogat pályázati alapon. Elõírt politikamentesség A közhasznúvá váló Communitas Alapítványnak hamarosan új feltételeket is kell teljesítenie. Egy szûk hete küldte ugyanis át a parlament az államfõnek kihirdetésre az alapítványok és civil szervezetek törvényének újabb módosítását. A hamarosan hatályba lépõ törvénycikkelyek többek között kimondják: a közhasznú szervezeteknek igazolniuk kell, hogy képesek önerõbõl elõteremteni a tervezett tevékenységük finanszírozásához szükséges összeg 30 százalékát. A Communitas Alapítvány bevételei viszont mindeddig kizárólag a költségvetésbõl származtak. A módosuló jogszabály tiltja ugyanakkor, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett\" tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselõ vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. Feltárt összefonódások A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevõszék is felfigyelt. Egy ellenõrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi elõírásoknak. E kormányhatározatok rendre rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekbõl olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. Amint korábbi tényfeltáró riportjainkban közöltük, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezetõ elnöksége mûködik, és az alapítványra terhelte az ügyvezetõ elnökség mûködési költségeit. Még arra sem vigyázott, hogy ne szerepeltesse az alapítvány fizetési ívein az RMDSZ ügyvezetõ alelnökeit. Amikor a Krónika az átfedéseket a kolozsvári munkaügyi hatóságtól szerzett hivatalos iratokkal igazolta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is számtalanszor felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésbõl kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számolt el a romániai magyar közösség felé. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetõk. G. A. Támogatástörténet dióhéjban A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése elõtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselõit is. 1997-tõl a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelõjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE azonban kérte a pénzosztás feladatának átadását, így az RMDSZ 2001-tõl a Communitas Alapítványt nevesítette, melynek kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezetõ elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezetõ elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezetõ alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselõk és Verestóy Attila szenátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Látogatottsági adatok