Fotó: Biró István
Az alapítványok és civil szervezetek mûködését szabályozó 2000/26-os sürgõsségi kormányrendeletnek a 2005/246-os törvény által módosított változata lehetõvé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levõ javakat. A módosított jogszabályszöveg arra is kitér, hogy a közhasznú szervezeteknek külön kell nyilvántartásba venniük a költségvetési forrásokból származó javakat, és az esetleges felszámolás esetén ezeket hasonló tevékenységi körû más közhasznú szervezeteknek adja át a kormány. Hivatalosított közhasznúság Takács Csaba, az alapítvány elnöke tegnap nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke pedig mára ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetõvé teszi, hogy a Communitas a közeljövõben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különbözõ programokon keresztül megszerezhetõ pénzösszegekre is. „A preferenciális finanszírozás arra vonatkozik, hogy a pályázók milyen területeken nyújthatnak be pályázatokat az alapítványhoz\" – idézte Takács Csabát a Transindex. Az elnök azt is megjegyezte, az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenõrzésének a szabályait, a számvevõszék és pénzügyõrség ugyanúgy végrehajtja majd rutinellenõrzéseit, mint korábban. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva Kelemen Hunor kijelentette, a kormány határozata voltaképpen elismeri azt a közhasznúságot, amely az alapítvány tevékenységét eddig is jellemezte. Az ügyvezetõ elnök azt hangsúlyozta, az alapítvány évente 4–500 kulturális, ifjúsági tevékenységet, eseményt támogat pályázati alapon. Elõírt politikamentesség A közhasznúvá váló Communitas Alapítványnak hamarosan új feltételeket is kell teljesítenie. Egy szûk hete küldte ugyanis át a parlament az államfõnek kihirdetésre az alapítványok és civil szervezetek törvényének újabb módosítását. A hamarosan hatályba lépõ törvénycikkelyek többek között kimondják: a közhasznú szervezeteknek igazolniuk kell, hogy képesek önerõbõl elõteremteni a tervezett tevékenységük finanszírozásához szükséges összeg 30 százalékát. A Communitas Alapítvány bevételei viszont mindeddig kizárólag a költségvetésbõl származtak. A módosuló jogszabály tiltja ugyanakkor, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett\" tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselõ vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. Feltárt összefonódások A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevõszék is felfigyelt. Egy ellenõrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi elõírásoknak. E kormányhatározatok rendre rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekbõl olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. Amint korábbi tényfeltáró riportjainkban közöltük, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezetõ elnöksége mûködik, és az alapítványra terhelte az ügyvezetõ elnökség mûködési költségeit. Még arra sem vigyázott, hogy ne szerepeltesse az alapítvány fizetési ívein az RMDSZ ügyvezetõ alelnökeit. Amikor a Krónika az átfedéseket a kolozsvári munkaügyi hatóságtól szerzett hivatalos iratokkal igazolta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is számtalanszor felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésbõl kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számolt el a romániai magyar közösség felé. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetõk. G. A. Támogatástörténet dióhéjban A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése elõtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselõit is. 1997-tõl a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelõjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE azonban kérte a pénzosztás feladatának átadását, így az RMDSZ 2001-tõl a Communitas Alapítványt nevesítette, melynek kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezetõ elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezetõ elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezetõ alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselõk és Verestóy Attila szenátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A beruházás 192 kilométeren valósul meg, többségében Bihar megyében, kisebb szakaszokkal Arad és Szatmár megyében. A kerékpárutak kialakítása mellett a beruházás árvízvédelmi célokat is szolgál, és a munkálatok közel 98 százalékban befejeződtek.
Élesen elítéli, és súlyos felelőtlenségnek tekinti az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) gyergyószentmiklósi szervezete Nagy Zoltán polgármester bejelentését, miszerint megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét.
A jövő kihívásaira közösen kell válaszokat, megoldásokat keresni, és ki kell dolgozni a Kárpát-medence fenntartható fejlődésére vonatkozó stratégiát – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Székelyudvarhelyen.
Kolozsváron adták át pénteken a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak a Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának köszönhetően vásárolt hat új szolgálati gépkocsit.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Látogatottsági adatok