Fotó: Biró István
Az alapítványok és civil szervezetek mûködését szabályozó 2000/26-os sürgõsségi kormányrendeletnek a 2005/246-os törvény által módosított változata lehetõvé teszi többek között, hogy a közhasznú civil szervezetek ingyenesen vegyenek használatba köztulajdonban levõ javakat. A módosított jogszabályszöveg arra is kitér, hogy a közhasznú szervezeteknek külön kell nyilvántartásba venniük a költségvetési forrásokból származó javakat, és az esetleges felszámolás esetén ezeket hasonló tevékenységi körû más közhasznú szervezeteknek adja át a kormány. Hivatalosított közhasznúság Takács Csaba, az alapítvány elnöke tegnap nem válaszolt a Krónika hívásaira, Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért rá, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõ elnöke pedig mára ígérte válaszait a Krónika kérdéseire. Takács a Transindex portálnak elmondta, az intézkedés lehetõvé teszi, hogy a Communitas a közeljövõben többletfinanszírozásban részesüljön. Pályázhat ugyanis a kormány által meghirdetett különbözõ programokon keresztül megszerezhetõ pénzösszegekre is. „A preferenciális finanszírozás arra vonatkozik, hogy a pályázók milyen területeken nyújthatnak be pályázatokat az alapítványhoz\" – idézte Takács Csabát a Transindex. Az elnök azt is megjegyezte, az új státus nem változtatja meg a szervezet pénzügyi ellenõrzésének a szabályait, a számvevõszék és pénzügyõrség ugyanúgy végrehajtja majd rutinellenõrzéseit, mint korábban. A Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva Kelemen Hunor kijelentette, a kormány határozata voltaképpen elismeri azt a közhasznúságot, amely az alapítvány tevékenységét eddig is jellemezte. Az ügyvezetõ elnök azt hangsúlyozta, az alapítvány évente 4–500 kulturális, ifjúsági tevékenységet, eseményt támogat pályázati alapon. Elõírt politikamentesség A közhasznúvá váló Communitas Alapítványnak hamarosan új feltételeket is kell teljesítenie. Egy szûk hete küldte ugyanis át a parlament az államfõnek kihirdetésre az alapítványok és civil szervezetek törvényének újabb módosítását. A hamarosan hatályba lépõ törvénycikkelyek többek között kimondják: a közhasznú szervezeteknek igazolniuk kell, hogy képesek önerõbõl elõteremteni a tervezett tevékenységük finanszírozásához szükséges összeg 30 százalékát. A Communitas Alapítvány bevételei viszont mindeddig kizárólag a költségvetésbõl származtak. A módosuló jogszabály tiltja ugyanakkor, hogy a közhasznú szervezetek „politikailag elkötelezett\" tevékenységet folytassanak, politikai pártokat, politikai vagy választási szövetségeket, valamint köztisztségeket viselõ vagy ezekre pályázó személyeket támogassanak. Feltárt összefonódások A Communitas Alapítvány és az RMDSZ összefonódásaira korábban a Számvevõszék is felfigyelt. Egy ellenõrzés során megállapította, hogy a Communitas nem tett eleget a kisebbségi alapok elosztásáról szóló jogszabályi elõírásoknak. E kormányhatározatok rendre rögzítették, hogy nem részesülhetnek a kisebbségeknek szánt pénzekbõl olyan szervezetek, amelyek parlamenti pártként is költségvetési támogatáshoz jutnak. Amint korábbi tényfeltáró riportjainkban közöltük, az RMDSZ a Communitas tulajdonaként telekkönyveztette azt a kolozsvári ingatlant, amelyben a szövetség ügyvezetõ elnöksége mûködik, és az alapítványra terhelte az ügyvezetõ elnökség mûködési költségeit. Még arra sem vigyázott, hogy ne szerepeltesse az alapítvány fizetési ívein az RMDSZ ügyvezetõ alelnökeit. Amikor a Krónika az átfedéseket a kolozsvári munkaügyi hatóságtól szerzett hivatalos iratokkal igazolta, azt a hivatalnokot büntették megrovással, aki az adatokat kiszolgáltatta. A Krónika arra is számtalanszor felhívta a figyelmet, hogy a Communitas a költségvetésbõl kapott összegeknek csupán harmadrészét osztja ki nyilvános pályázatokon. A fennmaradó kétharmaddal még soha nem számolt el a romániai magyar közösség felé. A Krónika tényfeltárásai nyomán az alapítvány honlapot hozott létre, amelyen immár a nyilvános pályázatokon megítélt támogatások visszakereshetõk. G. A. Támogatástörténet dióhéjban A kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996-os párttörvény megjelenése elõtt az RMDSZ kapta, mely az elosztásba bevonta a civil szféra képviselõit is. 1997-tõl a szövetségnek már az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesületet (EMKE) kellett megjelölnie a pénz kezelõjeként, mert különben elesett volna a politikai alakulatként kapott támogatástól. Az EMKE azonban kérte a pénzosztás feladatának átadását, így az RMDSZ 2001-tõl a Communitas Alapítványt nevesítette, melynek kuratóriuma az RMDSZ vezérkarából állt. A kuratóriumot ma Takács Csaba, az RMDSZ tavaly leköszönt ügyvezetõ elnöke vezeti, tagjai: Kelemen Hunor jelenlegi ügyvezetõ elnök, Szép Gyula, Lakatos András és Kovács Péter ügyvezetõ alelnökök, Lakatos Péter és Seres Dénes képviselõk és Verestóy Attila szenátor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Új út építésével kötnék össze az észak-erdélyi autópályát Kolozsvárral, a kincses város tervezett körgyűrűjével.
Magiszteri képzés indítását tervezi a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának táncművészeti szakja, amely a végleges akkreditáció megszerzése után tovább bővítené felsőoktatási kínálatát – jelentették be a szak képviselői sajtótájékoztató keretében.
Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni – értékelt szerdán Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva.
Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.
Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.
Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.
Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.
Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.
Látogatottsági adatok