2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00
Mindez körülbelül 30 pluszhelyet jelentene. A minisztérium jövő héten dönt arról, hogy elfogadja-e vagy sem az egyetemi vezetőség javaslatát.
„Úgy gondoltuk, az a helyénvaló, ha mindenkinek egyenlő esélyt adunk a bejutásra” – fogalmazott Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora, aki szerint ezzel a gesztussal valós igényeknek tett eleget az egyetem vezetősége. Nagy Örs rektorhelyettes véleménye szerint azonban ez sem tökéletes megoldás, de sokkal jobb az eddiginél, amikor a magyar nyelven tanuló diákok száma 45 százalék, a románul tanulóké 55 százalék volt.
1989-ben 19 magyar diák kezdte egyetemi éveit a MOGYE-n. A rendszerváltást követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Mivel 1993–94-re látványosan nőtt a magyar hallgatók száma, az akkori magyar oktatók kérték az egyetem vezetőségétől, biztosítsa a magyarok számára a helyek 30 százalékát. Akkor ezt nem sikerült megvalósítani. Csak jóval később tudták elérni, hogy pontosan meghatározott magyar nyelvű beiskolázási számot biztosítottak. A minisztérium az utolsó kilenc év bejutási átlaga alapján számította ki, hogy az államilag támogatott helyekből hány legyen a román anyanyelvű hallgatóké és hány a magyaroké. Mivel a marosvásárhelyi az egyetlen egyetem az országban, ahol magyarul is el lehet sajátítani az orvosi és gyógyszerészeti szakmát, egyre több magyar nemzetiségű diák jelentkezik. Ennek következtében sokkal jobb minősítéssel estek ki a magyar diákok, mint amilyen érdemjeggyel bejutottak a román anyanyelvűek. A mostani határozattal ezen a helyzeten próbál változtatni az egyetem vezetősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Látogatottsági adatok