2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00
Mindez körülbelül 30 pluszhelyet jelentene. A minisztérium jövő héten dönt arról, hogy elfogadja-e vagy sem az egyetemi vezetőség javaslatát.
„Úgy gondoltuk, az a helyénvaló, ha mindenkinek egyenlő esélyt adunk a bejutásra” – fogalmazott Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora, aki szerint ezzel a gesztussal valós igényeknek tett eleget az egyetem vezetősége. Nagy Örs rektorhelyettes véleménye szerint azonban ez sem tökéletes megoldás, de sokkal jobb az eddiginél, amikor a magyar nyelven tanuló diákok száma 45 százalék, a románul tanulóké 55 százalék volt.
1989-ben 19 magyar diák kezdte egyetemi éveit a MOGYE-n. A rendszerváltást követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Mivel 1993–94-re látványosan nőtt a magyar hallgatók száma, az akkori magyar oktatók kérték az egyetem vezetőségétől, biztosítsa a magyarok számára a helyek 30 százalékát. Akkor ezt nem sikerült megvalósítani. Csak jóval később tudták elérni, hogy pontosan meghatározott magyar nyelvű beiskolázási számot biztosítottak. A minisztérium az utolsó kilenc év bejutási átlaga alapján számította ki, hogy az államilag támogatott helyekből hány legyen a román anyanyelvű hallgatóké és hány a magyaroké. Mivel a marosvásárhelyi az egyetlen egyetem az országban, ahol magyarul is el lehet sajátítani az orvosi és gyógyszerészeti szakmát, egyre több magyar nemzetiségű diák jelentkezik. Ennek következtében sokkal jobb minősítéssel estek ki a magyar diákok, mint amilyen érdemjeggyel bejutottak a román anyanyelvűek. A mostani határozattal ezen a helyzeten próbál változtatni az egyetem vezetősége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Látogatottsági adatok