2007. május 18., 00:002007. május 18., 00:00
Mindez körülbelül 30 pluszhelyet jelentene. A minisztérium jövő héten dönt arról, hogy elfogadja-e vagy sem az egyetemi vezetőség javaslatát.
„Úgy gondoltuk, az a helyénvaló, ha mindenkinek egyenlő esélyt adunk a bejutásra” – fogalmazott Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora, aki szerint ezzel a gesztussal valós igényeknek tett eleget az egyetem vezetősége. Nagy Örs rektorhelyettes véleménye szerint azonban ez sem tökéletes megoldás, de sokkal jobb az eddiginél, amikor a magyar nyelven tanuló diákok száma 45 százalék, a románul tanulóké 55 százalék volt.
1989-ben 19 magyar diák kezdte egyetemi éveit a MOGYE-n. A rendszerváltást követően a helyzet gyökeresen megváltozott. Mivel 1993–94-re látványosan nőtt a magyar hallgatók száma, az akkori magyar oktatók kérték az egyetem vezetőségétől, biztosítsa a magyarok számára a helyek 30 százalékát. Akkor ezt nem sikerült megvalósítani. Csak jóval később tudták elérni, hogy pontosan meghatározott magyar nyelvű beiskolázási számot biztosítottak. A minisztérium az utolsó kilenc év bejutási átlaga alapján számította ki, hogy az államilag támogatott helyekből hány legyen a román anyanyelvű hallgatóké és hány a magyaroké. Mivel a marosvásárhelyi az egyetlen egyetem az országban, ahol magyarul is el lehet sajátítani az orvosi és gyógyszerészeti szakmát, egyre több magyar nemzetiségű diák jelentkezik. Ennek következtében sokkal jobb minősítéssel estek ki a magyar diákok, mint amilyen érdemjeggyel bejutottak a román anyanyelvűek. A mostani határozattal ezen a helyzeten próbál változtatni az egyetem vezetősége.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.