Tizenhétezer diákkal kevesebb tanul Hargita megyében

Drasztikusan csökken Hargita megyében az óvodások és iskolások száma: a megyei tanfelügyelőség által közölt adatok szerint 19 év alatt 17 ezerrel, 24,3 százalékkal esett vissza a gyermekek aránya, azaz míg 1997-ben közel 70 ezren kezdték meg a tanévet, 2016-ban a közoktatásban már csak 51 ezren vettek részt.

Az aggasztó mértékű tendenciához hozzájárul a születések számának visszaesése, a megye lakosságának folyamatos elöregedése, az iskolaelhagyás, illetve a külföldön munkát vállaló családok számának növekedése. Görbe Péter főtanfelügyelő rámutatott: egy ideje már az a trend, hogy a fiatalok elvégzik az iskolát, majd az egyetemet, ezt követően karriert építenek, így sokkal később vállalnak gyermeket, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

„A tendencia általános érvényű”

Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke úgy vélekedett: ezek elszomorító adatok, a tendencia pedig az ország többi térségében is ugyanilyen mértékben jelen van. Kifejtette: emiatt Hargita megyében is egyre több összevont osztály működik, ez már nemcsak az elemi oktatásban, hanem az általános iskolai képzésben is jellemző. A jelenség pedig sajnos osztály- és tagozatmegszűnéshez, de akár iskolák bezárásához is vezethet. „Konkrét példákat is fel lehet hozni, hiszen a kisebb falvakban élő szülők a helyi tanintézet helyett inkább nagyobb iskolába íratják gyermeküket” – tette hozzá Burus Siklódi Botond.

Az RMPSZ elnöke szerint így iskoláink fennmaradása nemcsak a demográfiai mutatóktól függ, hanem „vállalás kérdése is”. A téma kapcsán arról is beszámolt, hogy a romániai magyar oktatás szintjén öt évvel ezelőtt mintegy 162 ezer gyerek számára igényelték a Szülőföl­dön magyarul program keretében nyújtott anyagi támogatást, legutóbb pedig már csak 152 ezren pályáztak.

Megváltozott a korcsoportok lakosságon belüli aránya

Demeter Gyöngyvér demográfiai szakértő, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatója arról számolt be: a drasztikus csökkenésnek több oka van, de első helyen egyértelműen a születések számának visszaesése áll.

„A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági bizonytalanság, az abortusz legalizálása, az önállósodás és a családalapítás fokozódó nehézségei mind okot szolgáltatnak erre” – magyarázta a szakember. Mint rámutatott: Hargita megyében a születési arányszám az 1992-es 12 ezrelékről 2014-re 10 ezrelékre csökkent, azaz ezer lakosra csak 10 születés jutott, de ez még mindig jobb volt, mint az országos 8,8 ezrelék. A diáklétszám csökkenéséhez ugyanakkor hozzájárult az is, hogy sokan külföldre vagy éppen más megyébe költöztek.

A hivatalos statisztikai adatok szerint Csíkszereda lakossága 2015-ben 5,5 százalékkal, Hargita megye népessége 2,8 százalékkal csökkent 1997-hez képest. Demeter Gyöngyvér azt is elmondta: ezzel párhuzamosan a korcsoportok lakosságon belüli aránya is megváltozott. Az elöregedés városi és megyei szinten is kimutatható: míg 1992-ben a 0–14 éves korosztály a megye lakosságának 23,9 százalékát képezte, 2016-ra lecsökkent 15,7 százalékra, ezzel párhozamosan a 65 év felettiek aránya 11,2-ről 15,6 százalékra nőtt. Csíkszeredában még gyorsabb és nagyobb arányú volt a változás: a legfiatalabbak 26,4 százalékos aránya 2016-ra 14,2 százalékra esett vissza, míg az idős korosztály aránya 5,3-ról 14,5 százalékra nőtt.