Drasztikusan, 19 év alatt 17 ezerrel csökkent Hargita megyében az óvodások és iskolások száma. Az aggasztó tendencia elsődleges oka a születések számának visszaesése, illetve a lakosság elöregedése.
2017. február 08., 12:522017. február 08., 12:52
Drasztikusan csökken Hargita megyében az óvodások és iskolások száma: a megyei tanfelügyelőség által közölt adatok szerint 19 év alatt 17 ezerrel, 24,3 százalékkal esett vissza a gyermekek aránya, azaz míg 1997-ben közel 70 ezren kezdték meg a tanévet, 2016-ban a közoktatásban már csak 51 ezren vettek részt.
Az aggasztó mértékű tendenciához hozzájárul a születések számának visszaesése, a megye lakosságának folyamatos elöregedése, az iskolaelhagyás, illetve a külföldön munkát vállaló családok számának növekedése. Görbe Péter főtanfelügyelő rámutatott: egy ideje már az a trend, hogy a fiatalok elvégzik az iskolát, majd az egyetemet, ezt követően karriert építenek, így sokkal később vállalnak gyermeket, mint néhány évtizeddel ezelőtt.
„A tendencia általános érvényű”
Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke úgy vélekedett: ezek elszomorító adatok, a tendencia pedig az ország többi térségében is ugyanilyen mértékben jelen van. Kifejtette: emiatt Hargita megyében is egyre több összevont osztály működik, ez már nemcsak az elemi oktatásban, hanem az általános iskolai képzésben is jellemző. A jelenség pedig sajnos osztály- és tagozatmegszűnéshez, de akár iskolák bezárásához is vezethet. „Konkrét példákat is fel lehet hozni, hiszen a kisebb falvakban élő szülők a helyi tanintézet helyett inkább nagyobb iskolába íratják gyermeküket” – tette hozzá Burus Siklódi Botond.
Az RMPSZ elnöke szerint így iskoláink fennmaradása nemcsak a demográfiai mutatóktól függ, hanem „vállalás kérdése is”. A téma kapcsán arról is beszámolt, hogy a romániai magyar oktatás szintjén öt évvel ezelőtt mintegy 162 ezer gyerek számára igényelték a Szülőföldön magyarul program keretében nyújtott anyagi támogatást, legutóbb pedig már csak 152 ezren pályáztak.
Megváltozott a korcsoportok lakosságon belüli aránya
Demeter Gyöngyvér demográfiai szakértő, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatója arról számolt be: a drasztikus csökkenésnek több oka van, de első helyen egyértelműen a születések számának visszaesése áll.
„A rendszerváltást követő társadalmi-gazdasági bizonytalanság, az abortusz legalizálása, az önállósodás és a családalapítás fokozódó nehézségei mind okot szolgáltatnak erre” – magyarázta a szakember. Mint rámutatott: Hargita megyében a születési arányszám az 1992-es 12 ezrelékről 2014-re 10 ezrelékre csökkent, azaz ezer lakosra csak 10 születés jutott, de ez még mindig jobb volt, mint az országos 8,8 ezrelék. A diáklétszám csökkenéséhez ugyanakkor hozzájárult az is, hogy sokan külföldre vagy éppen más megyébe költöztek.
A hivatalos statisztikai adatok szerint Csíkszereda lakossága 2015-ben 5,5 százalékkal, Hargita megye népessége 2,8 százalékkal csökkent 1997-hez képest. Demeter Gyöngyvér azt is elmondta: ezzel párhuzamosan a korcsoportok lakosságon belüli aránya is megváltozott. Az elöregedés városi és megyei szinten is kimutatható: míg 1992-ben a 0–14 éves korosztály a megye lakosságának 23,9 százalékát képezte, 2016-ra lecsökkent 15,7 százalékra, ezzel párhozamosan a 65 év felettiek aránya 11,2-ről 15,6 százalékra nőtt. Csíkszeredában még gyorsabb és nagyobb arányú volt a változás: a legfiatalabbak 26,4 százalékos aránya 2016-ra 14,2 százalékra esett vissza, míg az idős korosztály aránya 5,3-ról 14,5 százalékra nőtt.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
szóljon hozzá!