Fotó: RMDSZ
Kolozs megye tizenkét településén helyeztek ki tavaly kétnyelvű helységnévtáblákat, hátra van még további 17 település – közölte szerdán az RMDSZ megyei szervezete az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából.
2018. február 21., 11:022018. február 21., 11:02
2018. február 21., 11:472018. február 21., 11:47
Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke közölte, ezeket a táblákat sok esetben a helyi RMDSZ-es tanácsosok kezdeményezésére szerelték fel, azonban helyenként a prefektúra vagy az RMDSZ megyei szervezetének a közbenjárására is szükség volt.
A szövetség tájékoztatása szerint Kolozs megyéből 85 település szerepel abban a kormányhatározatban, mely rögzíti, hogy hol kell az adott kisebbség nyelvén is feltüntetni a települések neveit.
Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök szerint az alakulat elmúlt évben folyamatosan napirenden tartotta a helységnévtáblák kérdését, legyen szó a megye bármely településéről. A parlamenti képviselő közölte, helyi tanácsosokkal egyeztetve több esetben is sikerült gyors megoldást találni és pótolni a hiányzó táblákat.
„Voltak olyan esetek is, amikor a felszólítás vagy a hivatalos átirat küldése oldotta meg az ügyet, de volt olyan is, hogy a prefektusi hivatalhoz kellett fordulnunk” – állapította meg Csoma Botond. Jelenleg 17 településen hiányzik a kétnyelvű tábla Kolozs megyében. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közölte, ezekben az esetekben is intézkedtek már, ezt mutatja a szervezet honlapján elérhető helyzetjelentés. A jelentést az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából készítette el a szervezet, melyben összegzik az elmúlt egy év megvalósításait, valamint a további teendőket.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) közgyűlése 1999-ben nyilvánította február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!