
Érzékenyítő kampány. Csíkszeredában egy-egy sálat kötöttek fel az emberi méltóság fájának elnevezett fára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a nők elleni erőszakra
Fotó: Borbély Fanni
A családon belüli erőszak az utóbbi hónapok rendőrségi tájékoztatóiban az egyik vezető témává vált, a hatóságok pedig naponta számolnak be távoltartási végzésekről, illetve azok megszegéséről. A rendőrségi statisztikák szerint az összes bűneset mintegy 10–15 százalékát kitevő párkapcsolati agresszióról erdélyi rendőr-főkapitányságok illetékeseit kérdeztük. A családon belüli erőszak áldozatainak jogi képviseletéről, a rendőrségi munka hatékonyságáról egy kolozsvári ügyvéd is megosztotta véleményét a Krónikával.
2025. december 16., 07:562025. december 16., 07:56
A családon belüli erőszak témájában több erdélyi rendőr-főkapitányságot kerestünk meg kérdéseinkkel. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a bűnüldöző szervek milyen hatékonysággal tudják kezelni főként a sürgősségi hívószámon érkező bejelentéseket és riasztásokat.
Első kérdésünkre, hogy az elmúlt tizenegy hónapban hány ilyen feljelentés érkezett a rendőrséghez, Luminița Prodan Fehér megyei rendőrfőbiztos tájékoztatása szerint összesen 615, családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentést vizsgáltak ki, amelyek többsége a 112-es egységes segélyhívón keresztül érkezett.
Eközben Patricia Socaciu rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint 2025 első tíz hónapjában Kolozs megyében 2353 bejelentés érkezett, és a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi egységei minden esetben intézkedtek. Ezek közül 1150 esetben állapítottak meg bűncselekményt. A bejelentések 52,43 százaléka városi, 47,57 százaléka pedig falusi környezetből érkezett.
A családon belüli erőszak elleni kiállítással hívták fel az áldozatokra a figyelmet Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Tuchiluș Alex
Alin Pahonțu rendőrkvesztortól, a Kovászna megyei közrendvédelmi szolgálat parancsnokától megtudtuk, hogy
Ezek közül 869 a 112-es segélyhívón érkezett, 158 esetben pedig más módon értesítették a legközelebbi rendőrőrsöt. Kovászna megyében a panaszok többsége (575) falusi, míg 431 városi környezetből származott.
A Maros megyei rendőr-főkapitányság munkatársa, Aurica Mate rendőr-főfelügyelő részletes tájékoztatása szerint 2025. november elsejéig 1031 esetet regisztráltak, amelyek szinte fele-fele arányban oszlanak meg falu (542) és város (489) között. Az erőszakos esetek többsége (732) otthon, 299 pedig nyilvános helyen történt.
Az áldozattá vált felnőttek és gyerekek, illetve a nemek közötti megoszlás alapján Maros megyében 729 nő (66,88%), 178 férfi (29,08%) és 183 kiskorú (16,08%) szerepel az áldozatok között. Fehér megyében az áldozatok több mint egyharmada (232) kiskorú volt. A Kolozs megyei nyilvántartás nem részletezi a női és férfi áldozatok arányát, ugyanakkor kiemeli, hogy az esetek tíz százalékában (187 eset) kiskorúak ellen követtek el agressziót.
A legnagyobb visszaesést Maros megyében jegyezték: 2025 első tíz hónapjában 26,8 százalékkal kevesebb nő, 29,08 százalékkal kevesebb férfi és 16,08 százalékkal kevesebb kiskorú vált áldozattá.
Az agresszor lábára teszik az elektromos nyomkövetőt
Fotó: Alina Gorghiu Facebook-oldala
A megyei rendőr-főkapitányságok adatai azt mutatják, hogy bár a rendőrségi tájékoztatók egyre gyakrabban foglalkoznak a családon belüli erőszakkal, az ilyen esetek az összes bejelentésnek csupán kis részét képezik. Példaként említhető a Kolozs megyei statisztika: az idei év első tíz hónapjában 23 742 bejelentés érkezett, ebből 2353 vonatkozott családon belüli erőszakra, ami az összes bejelentés 9,91 százaléka. Ez az arány a többi három megyében valamivel magasabb, de sehol nem éri el a 15 százalékot.
Az erdélyi rendőr-főkapitányságok válaszaiból kiderül, hogy Romániában egységes irányelvek vonatkoznak az ilyen esetekre. Alin Pahonțu szerint a családon belüli erőszak visszaszorítása országos prioritás, ezért a bejelentésekre a legközelebbi járőregység reagál, hogy a lehető legrövidebb időn belül eljusson az áldozathoz.

Az év első 10 hónapjában csak 3300, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyben kötelezték az agresszort elektronikus nyomkövető viselésére – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján a Román Rendőrség főfelügyelő-helyettese.
A marosvásárhelyi Aurica Mate rendőr-főfelügyelő tömören összefoglalta a rendőri teendők folyamatát. Tájékoztatása szerint az ideiglenes távoltartási határozat kiadását követően a sértett lakóhelye szerint illetékes rendőri egység felügyeleti dossziét nyit az előírt intézkedések betartásának ellenőrzésére.
A kijelölt rendőrök a következő feladatokat látják el a dosszié keretében:
A tájékoztatás szerint a törvény lehetővé teszi, hogy a rendőr belépjen mind az agresszor, mind a védett személy lakásába és mellékhelyiségeibe a védett személy vagy – ennek hiányában – az együtt lakók beleegyezésével.
Amennyiben az ideiglenes távoltartási határozat kitelepítést is előír, a rendőrség tájékoztatja az agresszort, hogy jogosult hajléktalanszállón vagy éjszakai menedékhelyen elhelyezést kérni. A felügyelet során megelőző intézkedéseket alkalmaznak: váratlan ellenőrzéseket tartanak, érdeklődnek a szomszédoknál, munkahelyen, oktatási intézményeknél, illetve telefonon keresztül ellenőrzik a feleket. A határozat megszegése esetén büntetőeljárás indul.
A Fehér megyei Buzásbocsárdon december 10-én vettek őrizetbe egy 40 éves férfit, aki áthágta a balázsfalvi bíróság által kiadott hat hónapos távoltartási határozatot a feleségétől
Fotó: Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság
Aurica Mate arról is beszámolt, hogy a felhelyezett elektronikus eszközök épségét a rendőrség bármikor, előzetes bejelentés nélkül ellenőrizheti. Riasztás esetén a segélyhívó központ automatikusan megkapja az agresszor és a védett személy valós idejű helyadatait, mozgási előzményeit, majd a rendőrség azonnal a helyszínre vonul.
A sok feljelentés ellenére a távoltartási határozatok és az elektronikus felügyelet aránya viszonylag alacsony. A rendőrök minden esetben ankétot végeznek a helyszínen, amely alapján eldöntik, indokolt-e a további hatósági beavatkozás.
Kovászna megyében az 1027 bejelentésből 116 esetben született ideiglenes távoltartási végzés, amelyek közül 97-et hosszabbítottak meg, és 27 agresszor esetében rendeltek el elektronikus felügyeletet. Maros megyében 148 esetben döntöttek így, további 115 esetben pedig bírósági határozat írta elő az elektronikus megfigyelést. Kolozs megyében összesen 103 esetben kötelezték az agresszort elektronikus eszköz viselésére.
Fotó: Borbély Fanni
A rendőrségi tájékoztatók szerint a büntető törvénykönyv 321. cikke alapján a rendőrségi nyomozás lezárását követően a dossziét az ügyészségnek továbbítják, a jelentés pedig tartalmazza a bizonyítékokat és a nyomozás során tett intézkedéseket. A folyamat lezárása mindig az adott ügy részleteitől függ.
Máté András Levente kolozsvári ügyvéd számos, családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyben képviselte áldozatait. Rámutatott, hogy az erőszak nem korlátozódik a tettlegességre: sok esetben e-mailes vagy telefonos zaklatás is alapot ad távoltartási végzésre, amely nemcsak a fizikai megközelítést tiltja, hanem a digitális kapcsolattartást is. Aki megsérti az előírásokat, ugyanúgy büntetőeljárást kockáztat.
A jogász hatékonynak tartja a rendőrség munkáját. Egy friss példát is említett: egy agresszor nyomkövetője riasztást adott, mert gépkocsijával a megengedett távolságon belül haladt el az áldozat közelében. A rendőrök azonnal értesítették, és figyelmeztették, hogy kerülje el az ilyen eseteket.
Volt olyan ügyem is, ahol emiatt előzetes letartóztatásba került az agresszor, majd egy év börtönre ítélték” – mutatott rá az ügyvéd.
A távoltartási végzés ellen 48 órán belül lehet fellebbezni, a bíróság pedig a bizonyítékok alapján jóváhagyja vagy megszünteti azt. Máté András szerint változatlanul sok a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügy, és nem tapasztal csökkenést ezen a területen. Megemlítette: volt olyan eset is, amikor az áldozatnak tűnő fél érte el a másik fél távoltartását, amelyet a bíróság később megsemmisített.

A családon belüli erőszak a romániai társadalom egyik öröklött rákfenéje. Kádár Hunor büntetőjogász a Krónikának adott interjúban kifejtette, olyan széles körű problémáról van szó, amelyet a bűnüldöző szervek egymagukban nem tudnak felszámolni.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!