
Fotó: Adrian Nemeti
Tíz új munkahelyet teremt a pataréti romák számára az az uniós finanszírozású projekt, melyet fél éven belül ültet gyakorlatba a kolozsvári önkormányzat.
2015. február 16., 19:582015. február 16., 19:58
Mihaela Nicolschi, a projekt asszisztense hétfőn elmondta, a városvezetés szerződést írt alá a Nord Conforest nevű vállalattal, amely megépíti azt a két üzemcsarnokot, melyben két hulladék-feldolgozó kis- és középvállalkozás fog működni, amelyekbe uniós támogatással romákat alkalmaznak.
A projekt összértéke 1,82 millió lej, ebből 1,57 millió a vissza nem térítendő támogatás összege. A két üzemcsarnokot összesen 1,2 millió lejért építi fel a cég, és az önkormányzat kezeli majd.
Mihaela Nicolschi elmondta: ez egyelőre egy bevezető jellegű program, az új uniós költségvetési ciklusban további felzárkóztató projekteket kíván megpályázni az önkormányzat. Hozzáfűzte: a következő lépésben az önkormányzat kiválasztja azt a két kis- és középvállalkozást, amelyek a támogatás fejében vállalják, hogy 5–5 roma nőt és férfit alkalmaznak, és legalább öt éven keresztül a projekt befejezése után is fenntartják számukra a munkahelyeket.
Pavel Doghi, a romák társadalmi beilleszkedését elősegítő központ képviselője rámutatott, hogy a mintegy 2000 főt számláló pataréti roma közösség 40 százaléka munkanélküli, így a megteremtett tíz munkahely csepp a tengerben, de „valahol el kell kezdeni”. Hozzáfűzte: bármilyen projekt jól jön a társadalom peremére szorult közösségnek.
Aurel Mocanu, a polgármesteri hivatal szociális osztályának igazgatója arról számolt be, hogy papíron a roma közösség a város lakosságának egy százalékát teszi ki, valójában lényegesen többen vannak. Mint mondta, az önkormányzat jelenleg 200 személyt segít, 30 százalékuk roma. Korábban egy uniós projekt keretében 117 embernek szereztek munkát, közülük 28 roma, 24 mozgáskorlátozott.
„A romák legnagyobb gondja, hogy nincs meg a kellő iskolázottságuk ahhoz, hogy más szakmákban is elhelyezkedjenek, ezért képzésekre van szükség” – magyarázta az igazgató.
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
szóljon hozzá!