Gyulakuta „márkajegye", az ország első gáztüzelésű hőerőműve 1996-ban állt le. A helyébe ipari parkot tervet a helyi önkormányzat
Fotó: Makkay József
A Maros megyei Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás időszaka között nőtt a helyi lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a helyi gazdasági élet fellendítésére, amit jól mutat, hogy egyre több fiatal család marad helyben. Varga József polgármesterrel vettük számba a község kitörési lehetőségeit.
2024. május 24., 09:542024. május 24., 09:54
A hat faluból álló – Gyulakuta, Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke és Rava – község ama kevés magyarlakta közigazgatási egységek közé tartozik Erdélyben, ahol a 2011-es népszámlálás adataihoz képest a 2021-es cenzuson nem csökkent, hanem jelentősen nőtt a lélekszám. A tíz évvel korábban jegyzett 4670 fős lakosság tíz év alatt közel kétszázzal, 4857 főre nőtt, amiből 4563 polgár vallotta magát magyarnak.
A létszámnövekedés mögött többek között az áll, hogy
A község falvainak kilenc iskolájában és nyolc óvodájában hatszáz gyerek tanul, a statisztikai adatok szerint az utánpótlás terén sincsenek gondok.
Gyulakuta község polgármestere, Varga József a Krónikának elmondta, hogy a hároméves korig terjedő legkisebbek korosztályában 120 gyereket tartanak nyilván, a 0-4 évesek 200 főt számlálnak. Az óvodai csoportok magas létszámmal működnek, és ennek köszönhetően sikerült román állami forrásból egy 40 férőhelyes bölcsőde építését is megpályázni.
A merész gazdasági terveket szövögető Varga József polgármester negyedik mandátumára készül
Fotó: Makkay József
A fiatal családok helyben maradása, vagy külföldről történő hazatérése további merész tervek kivitelezésére készteti a helyi önkormányzatot. Mindenki tisztában van vele, hogy a magas lakásárak miatt a fiatal családok legégetőbb problémájává vált a lakhatási kérdés.
Idén júliusban kezdődnek el az építkezések, így belátható időn belül mintegy 250 személy számára tudunk a kor követelményeinek megfelelő lakrészeket biztosítani” – mutatott rá portálunknak a polgármester.
Az önkormányzati tulajdonú ANL-lakásokat ötéves bérleti szerződéssel kaphatják meg az igénylők. Varga József szerint ez a lehetőség még több községbeli fiatalt késztet majd arra, hogy itthon teremtsen magának egzisztenciát, vagy hazatérjen más vidékekről. Erre Gyulakuta község jó helynek bizonyul, hiszen Maros megyei viszonylatban is kiemelkedően sok, 120 helyi vállalkozás működik a hat faluban.
A gyulakutai polgármesteri hivatal épülete
Fotó: Makkay József
A nem mindennapi sikertörténet titkát a negyedik polgármesteri mandátumára készülő Varga József RMDSZ-es elöljáró abban látja, hogy a község színmagyar önkormányzata folyamatosan arra törekedett, hogy család- és vállalkozásbarát környezetté tegyék a falvakat.
„Nem tartom véletlennek, hogy a legtöbben hazatérnek a külföldi munkavállalásból, és megkeresett pénzüket itthon fektetik be saját vállalkozásukba, vagy házat építenek. A 120 helyi cég sok helybélit foglalkoztat a hat faluban: az egy-két munkaerős vállalatoktól a 40 alkalmazottnak keresetet biztosító vállalkozásig széles a paletta” – mutat a hőerőmű udvara irányába az elöljáró.
Mivel kevés a szakképzett munkaerő, a vállalkozók szakemberek segítségével tanítanak be az üzemben hegesztőket az egyik legkeresettebb szakmunkásnak Romániában és az Európai Uniós tagállamaiban egyaránt.
Varga Józsefnek jelentős tervei vannak az immár három évtizede kihasználatlanul álló tízhektáros gyárteleppel, ahol 1952-től üzemelt Románia első földgázalapú hőerőműve. Az 1996-ban bezárt ipari egységet japán multinacionális cég befektetésével akarták átalakítani gyors indítású hőerőművé, amely a pillanatnyi villanyáram-szükséglet függvényében pár órára is indítható lett volna a nap minden szakában.
Fákkal szegélyezett sétány a falu központjában
Fotó: Makkay József
A japán cég 3,3 hektáros telephelyet igényelt, és már a beruházásokat is elkezdte, amikor a szakminisztériummal vakvágányra jutottak a tárgyalások: a bukaresti hatóságok nem fogadták el a japánok kérését, hogy a kormány legalább évi ötezer üzemórán át termelt villamos energia megvásárlását garantálja. Varga szerint akkoriban sorra zárták be az országban a hőerőműveket, ezért a kormány nem akarta kiemelt helyzetbe hozni a japán befektetőket. Az ígéretesnek induló üzlet ezzel dugába dőlt.
Folyamatos kapcsolatban vagyok a bukaresti céggel, de egyelőre nem tudtunk zöld ágra vergődni a hőerőmű jövőjét illetően. Bukarestben különböző tervek vannak, mi viszont meg szeretnénk vásárolni az ipartelepet, aminek a helyén létrehoznánk egy korszerű ipari parkot. A felosztásra kerülő telkekre lennének vállalkozó bérlők” – magyarázza a beruházási tervekről szóló önkormányzati elképzeléseket a polgármester.
A községben működő számos vállalkozás tevékenységéből befolyó adóknak köszönhetően anyagilag jól álló gyulakutai önkormányzat bankhitellel egészítené ki a gyártelep megvásárlásához szükséges összeget, erről már született önkormányzati döntés. Az ipari park kiépítéséhez szükséges dokumentációt is elkészítették. Jelenleg folyik az egyezkedés a bukaresti céggel, hátha hajlandók lesznek a hosszú évek óta kihasználatlanul álló telephelyről lemondani a gyulakutai helyi közösség javára.
A Szováta irányába tartó főút melletti park Gyulakuta központjában
Fotó: Makkay József
A 13 tagú önkormányzatban 12 képviselő az RMDSZ frakcióját erősíti, egy helyi tanácsos pedig az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) képviseli. Varga József polgármester kihívója szintén az EMSZ soraiból került ki, így magyar megmérettetés várható a június 9-ei helyhatósági választásokon. Miközben Varga József polgármester iparosítási terveit hallgatom az egykori hőerőmű árnyékában, arra gondolok, hogy a következő években többször lesz alkalmam megállni a Szováta és Székelyudvarhely felé vezető főúton, Gyulakuta központjában. Ahova
Ahol nem csak kellemes megpihenni vagy kávét inni a szépen elrendezett parki sétányokon, hanem minden bizonnyal hamarosan eltűnik majd az út túloldalán a szocialista ipar kihasználatlan betonrengetege, és helyét több tucat kisebb-nagyobb vállalkozás épületegyüttese veszi át. Egy olyan községben, ahol 120 bejegyzett cég működik, a tervezett ipari parknak minden négyzetmétere hamar gazdára találna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!