Gyulakuta „márkajegye", az ország első gáztüzelésű hőerőműve 1996-ban állt le. A helyébe ipari parkot tervet a helyi önkormányzat
Fotó: Makkay József
A Maros megyei Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás időszaka között nőtt a helyi lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a helyi gazdasági élet fellendítésére, amit jól mutat, hogy egyre több fiatal család marad helyben. Varga József polgármesterrel vettük számba a község kitörési lehetőségeit.
2024. május 24., 09:542024. május 24., 09:54
A hat faluból álló – Gyulakuta, Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke és Rava – község ama kevés magyarlakta közigazgatási egységek közé tartozik Erdélyben, ahol a 2011-es népszámlálás adataihoz képest a 2021-es cenzuson nem csökkent, hanem jelentősen nőtt a lélekszám. A tíz évvel korábban jegyzett 4670 fős lakosság tíz év alatt közel kétszázzal, 4857 főre nőtt, amiből 4563 polgár vallotta magát magyarnak.
A létszámnövekedés mögött többek között az áll, hogy
A község falvainak kilenc iskolájában és nyolc óvodájában hatszáz gyerek tanul, a statisztikai adatok szerint az utánpótlás terén sincsenek gondok.
Gyulakuta község polgármestere, Varga József a Krónikának elmondta, hogy a hároméves korig terjedő legkisebbek korosztályában 120 gyereket tartanak nyilván, a 0-4 évesek 200 főt számlálnak. Az óvodai csoportok magas létszámmal működnek, és ennek köszönhetően sikerült román állami forrásból egy 40 férőhelyes bölcsőde építését is megpályázni.
A merész gazdasági terveket szövögető Varga József polgármester negyedik mandátumára készül
Fotó: Makkay József
A fiatal családok helyben maradása, vagy külföldről történő hazatérése további merész tervek kivitelezésére készteti a helyi önkormányzatot. Mindenki tisztában van vele, hogy a magas lakásárak miatt a fiatal családok legégetőbb problémájává vált a lakhatási kérdés.
Idén júliusban kezdődnek el az építkezések, így belátható időn belül mintegy 250 személy számára tudunk a kor követelményeinek megfelelő lakrészeket biztosítani” – mutatott rá portálunknak a polgármester.
Az önkormányzati tulajdonú ANL-lakásokat ötéves bérleti szerződéssel kaphatják meg az igénylők. Varga József szerint ez a lehetőség még több községbeli fiatalt késztet majd arra, hogy itthon teremtsen magának egzisztenciát, vagy hazatérjen más vidékekről. Erre Gyulakuta község jó helynek bizonyul, hiszen Maros megyei viszonylatban is kiemelkedően sok, 120 helyi vállalkozás működik a hat faluban.
A gyulakutai polgármesteri hivatal épülete
Fotó: Makkay József
A nem mindennapi sikertörténet titkát a negyedik polgármesteri mandátumára készülő Varga József RMDSZ-es elöljáró abban látja, hogy a község színmagyar önkormányzata folyamatosan arra törekedett, hogy család- és vállalkozásbarát környezetté tegyék a falvakat.
„Nem tartom véletlennek, hogy a legtöbben hazatérnek a külföldi munkavállalásból, és megkeresett pénzüket itthon fektetik be saját vállalkozásukba, vagy házat építenek. A 120 helyi cég sok helybélit foglalkoztat a hat faluban: az egy-két munkaerős vállalatoktól a 40 alkalmazottnak keresetet biztosító vállalkozásig széles a paletta” – mutat a hőerőmű udvara irányába az elöljáró.
Mivel kevés a szakképzett munkaerő, a vállalkozók szakemberek segítségével tanítanak be az üzemben hegesztőket az egyik legkeresettebb szakmunkásnak Romániában és az Európai Uniós tagállamaiban egyaránt.
Varga Józsefnek jelentős tervei vannak az immár három évtizede kihasználatlanul álló tízhektáros gyárteleppel, ahol 1952-től üzemelt Románia első földgázalapú hőerőműve. Az 1996-ban bezárt ipari egységet japán multinacionális cég befektetésével akarták átalakítani gyors indítású hőerőművé, amely a pillanatnyi villanyáram-szükséglet függvényében pár órára is indítható lett volna a nap minden szakában.
Fákkal szegélyezett sétány a falu központjában
Fotó: Makkay József
A japán cég 3,3 hektáros telephelyet igényelt, és már a beruházásokat is elkezdte, amikor a szakminisztériummal vakvágányra jutottak a tárgyalások: a bukaresti hatóságok nem fogadták el a japánok kérését, hogy a kormány legalább évi ötezer üzemórán át termelt villamos energia megvásárlását garantálja. Varga szerint akkoriban sorra zárták be az országban a hőerőműveket, ezért a kormány nem akarta kiemelt helyzetbe hozni a japán befektetőket. Az ígéretesnek induló üzlet ezzel dugába dőlt.
Folyamatos kapcsolatban vagyok a bukaresti céggel, de egyelőre nem tudtunk zöld ágra vergődni a hőerőmű jövőjét illetően. Bukarestben különböző tervek vannak, mi viszont meg szeretnénk vásárolni az ipartelepet, aminek a helyén létrehoznánk egy korszerű ipari parkot. A felosztásra kerülő telkekre lennének vállalkozó bérlők” – magyarázza a beruházási tervekről szóló önkormányzati elképzeléseket a polgármester.
A községben működő számos vállalkozás tevékenységéből befolyó adóknak köszönhetően anyagilag jól álló gyulakutai önkormányzat bankhitellel egészítené ki a gyártelep megvásárlásához szükséges összeget, erről már született önkormányzati döntés. Az ipari park kiépítéséhez szükséges dokumentációt is elkészítették. Jelenleg folyik az egyezkedés a bukaresti céggel, hátha hajlandók lesznek a hosszú évek óta kihasználatlanul álló telephelyről lemondani a gyulakutai helyi közösség javára.
A Szováta irányába tartó főút melletti park Gyulakuta központjában
Fotó: Makkay József
A 13 tagú önkormányzatban 12 képviselő az RMDSZ frakcióját erősíti, egy helyi tanácsos pedig az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) képviseli. Varga József polgármester kihívója szintén az EMSZ soraiból került ki, így magyar megmérettetés várható a június 9-ei helyhatósági választásokon. Miközben Varga József polgármester iparosítási terveit hallgatom az egykori hőerőmű árnyékában, arra gondolok, hogy a következő években többször lesz alkalmam megállni a Szováta és Székelyudvarhely felé vezető főúton, Gyulakuta központjában. Ahova
Ahol nem csak kellemes megpihenni vagy kávét inni a szépen elrendezett parki sétányokon, hanem minden bizonnyal hamarosan eltűnik majd az út túloldalán a szocialista ipar kihasználatlan betonrengetege, és helyét több tucat kisebb-nagyobb vállalkozás épületegyüttese veszi át. Egy olyan községben, ahol 120 bejegyzett cég működik, a tervezett ipari parknak minden négyzetmétere hamar gazdára találna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!