Titokzatos vár Székelyzsomboron

Az építészetileg szász, lakóit tekintve székely helységben egyszerűen csak zsomboriaknak nevezik a fiatalokat, akiknek a segítségét lehet kérni egy-egy tetőcserép visszaállítására, vagy egy-egy tetőcsatorna kitakarítására. Igaz, hogy évekkel ezelőtt a fiatalok még nem a faluban, hanem a Várhegyen álló Parasztvár megmentésén munkálkodtak, de közben kiderült, hogy a vár a Brassó megyei Homoród község fennhatósága alatt áll, felújítására viszont nincs pénz. Ráadásul régészeti feltárás hiányában a műemlékvédelmi törvény is mindennemű beavatkozást megtilt. Egy ilyen tanulmány tárná fel azt a titkot is, hogy mikor épült az erőd, és tisztázná, hogy a Várhegy fenyvese alatt létezik-e a faluig vezető sokat emlegetett alagút. A tanulmány elkészítését Adrian Andrei Rusu régész-művészettörténész kezdte el a hallgatóival.

másfél Évszázaddal Orbán Balázs után
Ami viszont tény: a várról fennmaradt első hiteles adat 1692-ből származik, bár a falu német Sommerburg nevét már 1453-ban is feljegyezték. Más feltevések szerint a Parasztvár a közelben fekvő kőhalmi erőddel és más szomszédos települések templomváraival egy időben, a 13. század második felében épülhetett. Orbán Balázs ottjártakor feljegyezte róla, hogy „ezen még most is meglehetősen ép állapotban lévő vár jelentéktelen nagyságú. Ötven lépés átmérőjű ötszög udvarát magas fogrovátkos és törekes falak környezik. Északi oldalában nyitott kőbástya szökell ki a falak vonalából. Délnyugati szögletén egy magas négyszögbástya magasul fel, melynek sokkal ódonabb kinézése van, mint a vár többi falának.” Az azóta eltelt szinte 140 év alaposan megőrölte a köveket, a tetőzetről pedig lerágta a cserepeket. Kunos Lajos szerint év végéig el kell készülni a cserepezéssel, a fedélszerkezetet helyre kell hozni, különben mérhetetlen károkat okoz a nemsokára beköszöntő tél.

Múltmentés tervekkel
A fiatalokon kívül a falubeliek álltak ki a műemlék védelme mellett, amikor tavaly az egyik kábeltársaság a kőhalmi várhoz hasonlóan jelerősítő antennát akart szerelni a zsombori erődre is. Ekkor Kunos Lajosnak a falusiak támogatásával sikerült megakadályoznia a készülék felszerelését, az oklándi unitárius lelkészkolléga pedig restaurálással foglalkozó magyarországi vállalkozókat hozott a faluba. Kunos Lajos szerint a homoródi tanácsnak nem szívügye a zsombori vár. „Pedig – teszi hozzá – a várban kulturális központot vagy ifjúsági szállodát lehetne létrehozni, azzal fellendülne a turizmus is. Alkotótábortól elkezdve bármilyen művészeti tevékenységet el lehetne indítani, egy-egy ilyen esemény a falu nevét is ismertebbé tenné.” Mindemellett pedig télen medvére, őzre és vaddisznóra lehet vadászni, a közeli dombokon síközpontot is ki lehetne alakítani. Kunos Lajos szerint biztosan akadnának turisták, akik érdeklődnének Nyírő József szülőháza iránt is. Úgy véli, a befektetés megtérülne, hiszen a vidéken még mindig ez a legjobb állapotban levő emlékmű. Addig is a helyi tanácshoz, illetve a művelődési minisztériumhoz benyújtott pályázatok révén folytatják a pénzgyűjtést.