Fotó: Barabás Ákos
Magán egészségbiztosítóhoz irányíthatnánk az államnak fizetett járulék egy részét egy törvénytervezet szerint, mely a parlamenti szakbizottságok asztalán van. A kezdeményező Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint az alapellátást érintő elgondolás az elmúlt évtizedek legátfogóbb egészségügyi reformját eredményezné Romániában. A változtatás a szó szoros és átvitt értelmében is egészséges versenyhelyzetet teremtene az érintett szolgáltatók körében, ez pedig csakis a betegek javát szolgálná – vallják az ötletgazdák.
2024. február 14., 20:352024. február 14., 20:35
A kezdeményezés értelmében az adófizető polgárok kérvényezhetnék, hogy bruttó fizetésük egészségbiztosítási részének egy bizonyos hányadát ne az államkasszába utalják, hanem egy magán egészségbiztosítási pénztárhoz irányítsák. Az átutalandó összeg a minimálbér esetén fizetendő járulék 50 százalékát tenné ki, és akkor sem nőhetne, ha az illető többet keres: ez esetben a különbség továbbra is az állami költségvetést, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt (CNAS) „gazdagítaná”.
A tervezet szerint a magán egészségbiztosítót is választó személy ugyanúgy az állami rendszer részese, CNAS-biztosított marad, ingyenes kezelést kaphat a krónikus betegek számára létrehozott országos programokban vagy a sürgősségi ellátásban. Az alapellátás további szolgáltatásait azonban már egy magán egészségügyi vállalkozás végezhetné, intézhetné, fedezhetné.
A kezdeményezőket idéző Hotnews hírportál beszámolója szerint Claudiu Năsui, az USR parlamenti képviselője úgy fogalmazott, elfogadása esetén a törvény ösztönözné a versenyhelyzetet az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények körében, a konkurencia, a szabad választás biztosítása pedig minőségnövekedést eredményezne. A magánkórházban kezelt páciens – felár ellenében – az alapellátáson túli szolgálatatásokat is igénybe vehetne, mint például gyorsabb hozzáférés egy-egy beavatkozáshoz-kezeléshez vagy magasabb szintű bent fekvési körülmények. A magán egészségbiztosítót választók bármikor visszatérhetnének teljes egészében az állami rendszerbe.
az állami hozzájárulás mellett a társadalombiztosítás egy részét magánnyugdíjalaphoz irányítják. Azonban míg itt a második pillér kötelező, és a hozzájárulás 4,75 százalékát teszi ki, az egészségbiztosításra vonatkozó új tervezet opcionálisként vázolja a lehetőséget.
Két fontos változtatáson esett át január elsejei kezdettel a romániai nyugdíjrendszer második pillére, a kötelező magánnyugdíjalap, és mindkettő a mostani hozzájárulók, leendő nyugdíjasok érdekeit szolgálja.
Claudiu Năsui volt gazdasági miniszter szerint kezdeményezésük a rendszerváltást követő legnagyobb egészségügyi reformot eredményezné Romániában; hasonló súlyú következményekkel bíró változtatást legutóbb akkor eszközöltek, amikor engedélyt adtak magánkórházak létesítésének. „Projektünk révén a magánklinikák és -kórházak már nem csak a tehetősek számára lennének elérhetők – akik megengedhetik maguknak, hogy kétszer fizessenek az egészségért –, hanem mindenkinek. Keresettől függetlenül bárki választhatna az egészségügyben” – jelentette ki az USR képviselője.
Párttársa, Adrian Wiener orvos, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának tagja úgy fogalmazott, bár csökken a páciensek száma, a kiadások egyre csak nőnek, miközben „a minőség egyáltalán nem javult”. Mégpedig szerinte azért, mert a CNAS állami monopolhelyzetben van, „senkinek sem érdeke, hogy bármin változtasson”.
hiszen – választási szuperévről lévén szó – a kormánykoalíció tagjai, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a szokásosnál is nehezebben karolnak fel „külsős” kezdeményezéseket. Ráadásul a tervezet jelentős pénzösszegeket vonna el az amúgy is lyukakkal teli, ezer sebből vérző állami költségvetésből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!