Tiszta porta, tiszta lélek

Viruló természet

A pazar tavaszi napsütésbena gondosan kitakarított udvaron már zöldell apázsit, a kerítés mellett katonás rendbensorakozó gyümölcsfák is bontogatjákrügyeiket. „Korán kitavaszodtunk” – állapítjameg gazdálkodásban jártas kísérőm,ám hangjába egy kis aggodalom is vegyül. Gyergyóvidékén a korai tavasznak „böjtje szokottlenni”, gyakran visszaköszön a tél egy-egy fagyos,havas nap erejéig áprilisban, sőt még májusbanis. Tudja ezt minden gazdálkodó ember.
A házigazdával, ifj.Varga Gusztávval nem is találkozunk, csupán ahangját halljuk, amint segítőivel a tavaszi mezeimunkálatokat szervezi. Mi érkezünk, ő elmegy,hiszen ki kell használni a korai meleget, no meg a vasútitársaság szabadnapját. A mezőre mennek megnéznia földeket, a tavaszi szántás előtt atalajjavítási munkálatokat kell elvégezni– tudom meg a ház asszonyától, Edittől.Ráadásul Gusztáv 12–24 óráséjjel-nappali váltásban dolgozik a vasútitársaság karbantartó csoportjában, s csakritka szabadnapjain gazdálkodik. Az istállóbanegy tehénkének, két borjúnak, kétsüldőnek és a nyulaknak kell előállítania takarmányt, valamint a négytagú családnakaz élelmet. „A vasutas és a tanítóifizetésből nem lehet sokra menni” – magyarázzaEdit, miközben a konyhaasztalra pakolja a tojásíráshozszükséges kellékeket.

Gyakorlás húsvétra

A család a Krónikakedvéért vállalta a húsvét előttitojásfestést, a másodikos Eszter és ahatodikos Gáspár repes az örömtől. „Mostjól begyakoroljuk, aztán húsvétra majdsokkal szebb tojásokat festünk” – kuncog a huncut kisEszter, miközben teljesen avantgard mintázatot pingála tojásra. „Anya, én fenyőágast éstyúklábast készítek” – szólalmeg Gáspár, aki gyakorlott mozdulatokkal kezeli akesicét, és alapos ismeretekkel rendelkezik amintázatok terén. Közben az is kiderül, hogya délelőtti szavalóversenyen elsőhelyezett lett anagyfiú, a kis Eszter viszont nem nyert, bánatábanaludt is egy nagyot. Talán a kudarc hatásárakérdi meg édesanyjától: „Ugye, majd énis olyan szépen fogom írni a tojásokat, mintGáspi?” Edit helyesel, közben elbeszélgetjük,hogy nem a megszokott „menetrend” szerint halad a húsvétielőkészületekkel. Hétvégeken főiskolábajár, tanítóképzős oklevele mellémagasabb szintű bizonyítványt akar szerezni. Persze atanulás a szabadidő rovására megy. „Máskorebben az időszakban már kész voltam anagytakarítással” – restelkedik az egyébkéntpatyolattiszta lakásban a háziasszony, hogy háromhéttel húsvét előtt csupán az udvart ésa gazdasági épületet sikerült rendbeszedniük. „Hátravan még az ablakpucolás,a szőnyegmosás, az ágyneműk szellőztetése, acserepes virágok átültetése” – soroljasürgős teendőit. Mindezen munkálatokban komoly segítséga férje. A háziasszony aggodalma viszont nem alaptalan,Gyergyóremetén megszólják azokat, akik anagyhéten „palléroznak”, akárcsak azokat,akik „csiricsáré” színes ruhátöltenek magukra nagypénteken.

Nagy hajtás nagyhéten

A nagytakarítástvirágvasárnap előtt mindenki befejezi, nagyhétrecsupán a sütés-főzés, tojásfestés,a lakás díszítése marad. Miközben aszebbnél szebb írott tojások készülnek,eltárgyaljuk, hogy a nagypénteki menü többnyirerántott halból és krumplisalátábóláll, de addig is nagyböjt idején többgyümölcsöt és zöldségből készültételt fogyaszt a család. A pénteki böjtöketpedig ebben az időszakban nagyon komolyan veszik: mindig húsnélküli étel kerül az asztalra. Anagypénteket az elmélyülésnek szánják,ekkor csak templomba mennek, és a tojásírásaz egyetlen tevékenység, amivel a család ezt anapot tölti. Nagyszombaton a házigazda is köténytölt, és gyermekeivel együtt beáll kuktánakasszonya mellé. Ekkorra már a konyhaasztalon van abesztercei vasutaskollégáktól vásároltbárány, és Edit dönti el, melyik részébőlmi készüljön. „Gusztáv jól főz, ésnagyon szeretem a nagyszombati közös főzéseket” –mondja a háziasszony. Elárulja, hogy sok esetben a kelttésztákat is a házigazda dagasztja, miközbena gyerekek a diót-mákot darálják, illetvekülönféle formákat készítenek agyurmaként használt tésztából.Húsvét reggelén a fehér terítővelleterített kókonyás kosárba sonka,töltött bárány, kolbász, báránysült,az anyós sütötte házikenyér, kalács,bor és írott tojás kerül, amit családelvisz a templomba és megszenteltet. „Jobb íze leszaz ételnek, és jobban esik húsvétreggelén szentelt eledelt enni” – fejtegeti Edit, aki arrais kitér, hogy ebédre – amikor húsleves, sültés töltött káposzta is kerül az asztalra– mindkét részről a szülőket várják.Vargáéknál hagyomány, hogy karácsonykora fiatalok, húsvétkor az idősek mennek ebédre.

Együtt, de külön utakon

Húsvét másodnapjánlocsolni megy a nagyfiú, kiderül, már nem azapjával, néhány éve inkább abarátok, osztálytársak társaságábankeresi fel a hasonló korú lányokat, anagymamákat, keresztmamákat, szomszédasszonyokat.„Amikor kicsi voltam, apa vitt locsolni” – emlékszikGáspár, aki szép locsolóverssel akarjameglepni ismerőseit. A rigmust nem árulja el, hiszenmeglepetésnek szánja anyukájának éshúgának, akiket édesapjával együttelsőként locsol meg. Amíg a férfiak távolvannak a háztól, anya és lánya szinténlocsolókat fogad. Akikre mindig lehet számítani,a régi és új tanítványok, Eszterosztálytársai, rokonok, közeli ismerősök.
Távozóban együttörülünk a háziasszonnyal a Gyergyóbankorán érkezett tavasznak. Megcsodáljuk a sokszínben pompázó sziklakertet, a rózsatövet,és megállapítjuk, hogy ha továbbra ismeleg lesz, a bimbózó tulipánok épphúsvét napjára bontják ki szirmaikat. Ígya „húsvét koszorú” mellé frisstulipán is kerül Vargáék ünnepi díszesasztalára.