
Nem vált „csapatot”. Maia Sandu azt állítja, nem akar elindulni a romániai elnökválasztáson
Fotó: Maia Sandu/Facebook
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
2026. március 06., 17:262026. március 06., 17:26
Ezt maga Maia Sandu mondta el egy interjúban.
„Nem indulok, és tiszteletben tartom az alkotmányt. Azokat, akik ilyeneket írnak, arra szeretném kérni, hogy ne ártsanak a társadalmunknak és az alkotmányba vetett bizalomnak. Nagyon jó, hogy az alkotmány korlátozza az elnöki mandátumot, és remélem, hogy továbbra is demokrácia maradunk. Kérem, ne írjanak ilyeneket, függetlenül attól, hogy jószándékúak-e vagy sem” – mondta Maia Sandu a Jurnal TV-nek a NewsMaker.md szerint.
A moldovai elnök elutasította azt az elképzelést is, hogy Románia elnöki tisztségéért induljon.
– mondta Maia Sandu.
A Moldovai Köztársaság alkotmányának 80. cikke kimondja, hogy senki sem töltheti be a Moldovai Köztársaság elnöki tisztét két egymást követő ciklusnál tovább.
Ilyen körülmények között, tekintettel arra, hogy Maia Sandu már két egymást követő ciklust tölt be – az elsőt 2020-tól 2024-ig, a másodikat pedig 2024-ben történt újraválasztása után –, már nem indulhat a következő elnökválasztáson, amely valószínűleg 2028-ban lesz.
A NewsMaker.md szerint azonban csak akkor térhet vissza az elnöki versenybe, ha legalább egy ciklusig más személy tölti be ezt a tisztséget.
Vladimir Voronin szintén két ciklust töltött be elnökként, de őt a parlament választotta meg.
Maia Sandu nemrég kijelentette, hogy a Moldovai Köztársaság jövőbeli elnökének olyan vezetőnek kell lennie, aki képes szilárd kapcsolatokat építeni a külső partnerekkel és az országot a nemzetközi napirenden tartani.
Az elnökválasztás, mint mondta, teljes mértékben a polgárokra tartozik.
Azt, hogy Sandu esetleg a romániai elnökválasztásin is elindulhat, egyesüléspárt körök vetették fel, akik szerint így valósulhatna meg a terv, hogy Románia bekebelezze Moldovát.
Mint arról beszámoltunk, Sandu nemrég úgy nyilatkozott: ha népszavazást írnának ki Moldova és Románia egyesüléséről, akkor igennel szavazna, ugyanakkor tiszteletben tartja azt a jelenlegi helyzetet, hogy Moldovában a többség elutasítja az egyesülést.

Maia Sandu moldovai elnök egy interjújában arról beszélt, hogy ha népszavazást tartanának hazája egyesüléséről az EU- és NATO-tag Romániával, támogatólag szavazna.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
szóljon hozzá!