A Vexler-törvény elfogadása nyomán célkeresztbe került a csíkszeredai Octavian Goga sétány is
Fotó: Borbély Fanni
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt, és kormányához kötődik az első romániai zsidótörvény elfogadása. Erről Radu Rațiu, a megyei önkormányzat alelnöke beszélt a közszolgálati rádió kolozsvári stúdiójának a Rador hírügynökség szerint.
2026. február 11., 19:582026. február 11., 19:58
Mint ismeretes, egy Aradon működő, az antiszemitizmus és legionárius propaganda megelőzésére és az ellene való küzdelem érdekében alapított egyesület nemrég arra kérte a kincses városi hatóságokat, hogy változtassák meg a kolozsvári Radu Gyr utca és az Octavian Goga Megyei Könyvtár nevét. A civilek a 2025/241-es számú, úgynevezett Vexler-törvényre hivatkoznak, amely tiltja a totalitárius rendszerekhez kapcsolódó vagy emberiesség elleni bűncselekményekben részt vevő személyek népszerűsítését. Az egyesület elnöke bírósági eljárás elindítását is kilátásba helyezte.
Kolozsvári utca és könyvtár lehet a köztudatba Vexler-törvényként beépült, a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás egyik első érintettje.
Akkor a megyei közgyűlés megerősítette, hogy megkapta a megkeresést, és részletes vizsgálatot indított, figyelembe véve az intézmény jelentőségét, valamint a névváltoztatás lehetséges kulturális, jogi és szimbolikus következményeit. Azt közölték, hogy konzultálnak a Román Akadémia George Barițiu Történeti Intézetének kolozsvári fiókjával, hogy felmérje, Octavian Goga tevékenysége a Vexler-törvény rendelkezéseinek hatálya alá tartozik-e.
Mint Radu Rațiu fogalmazott: egy ilyen döntésnek országos szinten egységesnek kell lennie, és nem szabad kizárólag a helyi hatóságokra bízni.
– érvelt az alelnök G4media.ro portál szerint.
Az alelnök kijelentései kapcsán megkerestük Demeter András RMDSZ-es kulturális minisztert – írásban feltett kérdéseinkben arra kerestük a választ, hogy a szaktárca megkapta-e a megkeresést a Kolozs megyei önkormányzattól, és amennyiben igen, milyen lépések következnek. Amint választ kapunk, visszatérünk a témára.
Octavian Goga (1881–1938) fasiszta és antiszemita nézeteiről is ismert román költő, újságíró és politikus volt, aki a két világháború közötti időszakban végzett munkájáról ismert. Részt vett a nacionalista mozgalomban, és 1937–1938-ban rövid ideig, 44 napig Románia miniszterelnöke volt, a Nemzeti Keresztény Párt elnöki tisztét is betöltve. Ez a politikai párt a náci horogkeresztet is felvette logójába.
A Goga által vezetett román kormány hozta meg az első zsidótörvényt. Az 1938. január 21-én a király, Goga és Vasile Rădulescu-Mehedinți igazságügyi miniszter kézjegyével ellátott és életbe léptetett 169-es törvényerejű rendelettel, amely kimondja, hogy minden zsidónak, aki az első világháború után Nagy-Romániában lett román állampolgár, hiteles iratokkal kellett személyazonosságát igazolnia, több százezer (225 222) zsidó származású romániai lakostól vonták meg a román állampolgárságot. Kormánya a nemzetközi tiltakozások hatására 1938. február 10-én lemondott, s másnap már Miron Cristea pátriárka alakított kormányt.
1938. május 7-én Csucsán hunyt el, temetését Bukarestben tartották, koporsóján horogkereszttel. Két hónap után újratemették csucsai birtokán, majd 1958-ban kihantolták maradványait, és a felesége által építtetett mauzóleumban helyezték el.
Mint ismeretes, Octavian Goga nevét viseli Kolozs megyében a csucsai Boncza-kastélyban működő múzeum is, a szintén a megyei önkormányzat tulajdonában lévő épületegyüttes Ady-emlékháznak is otthont ad. A Kolozs Megyei Tanács korábban vissza nem térítendő, 8,5 millió eurós uniós finanszírozást nyert Ady Endre és szerelme, Csinszka egykori otthona, a jelenleg Goga-múzeumnak is otthont adó épületegyüttes korszerűsítésére.
A Nagyvárad és Kolozsvár között félúton található Csucsán álló Boncza-kastélyban napjainkban az Octavian Goga román költőnek és egykori kormányfőnek emléket állító múzeum működik; Trianon után ő vásárolta meg a birtokot Ady özvegyétől, Boncza Bertától (Csinszkától). Goga halála után az özvegye Goga-múzeumot és Ady-kiállítást rendezett be az épületekben. Veturia Goga 1966-ban a román államnak adományozta a birtokot.
Az 1989-es rendszerváltozás után a múzeumokat fenntartó Kolozs megyei önkormányzat tulajdonába került, de 2005-ben a Goga család oldalági örökösei pert indítottak az adománylevél érvénytelenítését kérve. A 15 évig tartó pereskedésnek a legfelsőbb bíróság ítélete vetett véget 2020-ban, amikor is a megyei tanácsnak ítélték oda a tulajdonjogot.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Mivel Csíkszeredában egy sétány, ami valójában egy zsúfolt lakótelep, illetve az Octavian Goga Főgimnázium is viseli a költő-politikus nevét, a Székelyhon megkérdezte Korodi Attila polgármestert, hogy ha a székelyföldi városban is létrejönne egy hasonló kezdeményezés, a városvezetés hogyan viszonyulna ehhez. Az elöljáró szerint,
Lapcsaládunk újságírója ezért a Román Akadémia George Barițiu Történeti Intézetének kolozsvári fiókjához fordult annak érdekében, hogy kikérje véleményüket, miszerint Goga politikai tevékenysége alapján nevezhető-e olyan személynek, aki fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek vezetőségében vett részt – ahogy a törvény tételesen fogalmaz. Egyúttal azt is megkérdezte, hogy ha igen, akkor indokoltnak tartanák-e olyan politikai döntés meghozatalát, amely országos szinten rendezi ezt a kérdést, a törvény alapján rendelkezve az elnevezések megváltoztatásáról. Válasz egyelőre nem érkezett.
A Vexler-törvényről
Mint ismeretes, a képviselőház december közepén változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler által kezdeményezett törvénymódosítás eredetileg még júniusban fogadta el a parlament.
Egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett módosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emeli a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés jár.
A képviselőház szerdán változatlan formában ismét megszavazta a fasiszta és legionárius propaganda büntetését szigorító törvénymódosítást, amelyet Nicușor Dan államfő megfontolásra visszaküldött a parlamentnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.
Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.
Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Nem hagyta szó nélkül a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.
Több mint másfélszáz személy szorult orvosi segítségre a szombati csíksomlyói búcsú idején.
A műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése és a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzem bezárása az elmúlt évek kormányainak felelőtlen politikájának eredménye, amelyek megakadályozták a román gáz feldolgozását, és Romániát drága importtól függő országgá tették.
Idén is több százezren érkeztek a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúba a világ minden tájáról a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.
Az év végére a radnóti gáztüzelésű hőerőmű már áramot fog betáplálni az országos energiarendszerbe, miután a kormány e heti ülésén jóváhagyták az új energetikai csoportra vonatkozó szándéknyilatkozatot – közölte szombaton Ilie Bolojan.
Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!